Kínában az olajkereslet a 2008. évi pénzügyi válság óta legnagyobb mértékben, napi mintegy 3 millió hordóval esett, ami a fogyasztás közel 20 százalékának felel meg. Kínában tradicionálisan nő a holdújév ünnepnapjai alatt az olajkereslet amiatt, hogy gyakorlatilag a fél ország útnak indul repülővel vagy autóval. Kína a világ legnagyobb olajimportálója 2016 óta, amikor megelőzte az Egyesült Államokat.

A kínai keresletalakulás nagyban befolyásolja a kőolaj világpiaci árát. Kínában napi 14 millió hordó a napi olajfogyasztás. Az északi-tengeri Brent olajfajta ára január 20-ika óta több mint 10 százalékkal esett. A Brent ára januárban 12 százalékkal, a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 16,3 százalékkal zuhant, ami május óta a legnagyobb csökkenés. Elemzők szerint az energiahordozó árának további csökkenéséhez vezethet, ha a vezető olajexportáló országok nem fogják vissza olajtermelésüket.

Az OPEC és a hozzájuk csatlakozott több más olajexportáló, így Oroszország eredetileg közvetlenül a március 5-ére tervezett kétnapos miniszteri ülés előtt tartotta volna technikai bizottságának találkozóját, de tekintettel a kőolaj árának alakulására, rendkívüli bizottsági ülést hívnak össze, valószínűleg már keddre és röviddel utána a miniszterek is összeülnek. Piaci szereplők azt mondták, hogy a csökkenő kínai kereslet miatt a múlt héten leálltak az ázsiai országba irányuló latin-amerikai olajszállítások és visszaestek Nyugat-Afrikából.

Kedvezőtlenül érinti a kínai olajfeldolgozókat a keresletcsökkenés. A megcsappant kereslet miatt az olajfinomítók kénytelenek termékeiket tározókba helyezni, ezek kapacitása azonban véges, hamarosan csordultig telnek. Kína legnagyobb olajfeldolgozója, a Sinopec Group termelésének 13-15 százalékos visszafogására készül, erről február 9-éig dönt.

A koronavírus miatt a Renault francia járműgyártó úgy döntött, hogy legalább február 13-áig meghosszabbítja a termelésleállást vuhani gyárában. Úgy volt, hogy a 2 ezer főt foglalkoztató gyárban február 10-én indul újra a termelés. A Goldman Sachs szerint, ha a kínai kormánynak nem sikerül úrrá lennie a fertőző járványon az első negyedévben, az ország gazdasági növekedése 5 százalék körülire zuhanhat. Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 6,1 százalékkal nőtt, közel 30 éve legkisebb mértékben bővült. Az idei növekedési célt a parlament márciusban esedékes, szokásos évenkénti plenáris ülésén határozzák majd meg.