A Horch, a BMW és a Mercedes mellett a második világháború előtt számos más német márka is feltűnt a hazai piacon – a lista harmadik része. Ez az összeállítás azokra a cégekre koncentrál, amelyeknek volt hivatalos képviselete Magyarországon.

Komnick

A Fritz Komnick által Elbing városában alapított mezőgazdasági gépgyár 1906-tól személy- és teherautomobilokkal, autóbuszokkal, illetve traktorokkal és gőzekékkel egészítette ki gyártási palettáját. A Komnick márkajelzésű gépjárművek egészen 1930-ig készültek, amikor a vállalat csődbe ment. Magyarországon már az első világháború előtt megjelentek a Komnick ekék, sőt 1910-1911. között Dörfler Nándor gépészmérnök az autók értékesítésére is kísérletet tett - kevés sikerrel.

1926-ban, amikor már javában folytak Budapesten az autóbusz-kísérletek: a Székesfőváros Tanács által kijelölt szakemberek számos különböző márka gyártmányait próbálták ki mielőtt a megfelelő típust kiválasztották volna. Így 1926. tavaszán rövid ideig egy Komnick autóbusz is rótta Budapest utcáit, amely a „Várban és a Rózsadombon vezető utak legmeredekebb emelkedéseit és szűk kanyarulatait a legnagyobb biztonsággal vitte”. A vezérképviseletet Hirmann István váci szerszámgyáros vállalta el. Miután sem az autóbuszüzletet nem sikerült nyélbe ütni, sem a Komnick-féle autók iránt nem mutatkozott érdeklődés, Hirmann abbahagyta a próbálkozást. Alig néhány Komnick autót sikerült értékesíteni.

Forrás: Hadtörténeti Levéltár

Maybach

Wilhelm Maybach Gottlieb Daimler partnereként ott volt a modern automobil születésénél. Fia, Karl Maybach (1879-1960) motorok között nőtt fel, így nem csoda, hogy már ifjú korától motortervezéssel foglalkozott. Miután Wilhelm Maybach 1909-ben összeveszett a Mercedes autókat gyártó Daimler cég vezetőségével Ferdinand von Zeppelin gróffal közösen Friedrichshafenben léghajógyártó vállalkozást alapított. A Zeppelin léghajókat a Karl Maybach által tervezett motor hajtotta. Az első világháború után Németországban nem készülhettek repülésre alkalmas eszközök, így az 1918-ban Maybach Motorenbau GmbH névre átkeresztelt cég új területeket keresett. Először mozdonyokhoz és hajókhoz szállítottak erőforrásokat. Ezt követően készítettek egy automobilban használható motort, de mivel nem akadt vásárló, ezért komplett járművet fejlesztettek. Az első Maybach személyautó, a W3 az 1921-es Berlini Autókiállításon mutatkozott be. A két világháború között a Maybach dupla M betűt formázó jelvénye magas minőségű, rendkívül elegáns luxusautókon díszelgett. Karl Maybach számos szabadalmat jegyzett, például olyan nyolcfokozatú váltót készített, amelyben kuplung nélkül vákum segítségével zajlott a fokozatváltás. Az 1929-től gyártott Zeppelin modellekbe már V12-es motort építettek. A személyautógyártás 1941-ben állt le.

Magyarországon Latinovits Tibor földbirtokos hirdette először a márkát 1926-ban. Az 1930-ban kiadott hazai automobil- és motorkerékpártulajdonosokat listázó kötetben két Maybach szerepel: jobaházi Dőry Hugó nagybirtokos, felsőházi tag és Esterházy Pál herceg használtak ilyen autót. 1931-ben az autókereskedelem egyik „nagy öregje, Simó Sándor, aki korábban a belga Minervával foglalkozott áttért a Maybach-ra. Simó még az 1936-os Budapesti Nemzetközi Autókiállításon is kiállított egy alvázat.

A hazai publikum szintén 1931-ben figyelt fel a Maybach márkára, amikor a margitszigeti Concours d'Elegance szépségversenyen a Balogh Imre&Társa karosszériagyártó cég Zeppelin cabrioja arany zászlót kapott. Később ez az autó Németországba, a gyári központba is eljutott.

A legismertebb hazai Maybach tulajdonos Horthy Miklós kormányzó volt. Bár a legtöbb róla készült fényképen Minerva és Horch autók mellett szerepel, de mint azt Varga Imre és Ocskay Zoltán 2013-ban közölt háromrészes cikkében olvashattuk kedvenc autója egy 1931-ben 54000 pengőért beszerzett bézs színű, négyüléses Maybach volt. Horthy ezt a gépkocsit főleg magánjellegű utakon használta, illetve Viktor Emánuel olasz király 1937-es látogatásakor ez lett a protokoll jármű. Nem ez volt az egyetlen kormányzói Maybach. Az említett cikkben említik Szarka Józsefet, a kormányzó egyik sofőrjét aki visszaemlékezéseiben több Magyarországra szállított Maybachról ír.

Egy kormányzói Maybach (Forrás: Oldtimer Média Kft)

A hazai Maybach történelem egyik legkülönösebb, homályba vesző epizódja is Horthy Miklóshoz kapcsolódik. Horthy 1937-ben, egyik hivatalos útja során váratlanul megváltoztatta a menetrendet, s előre be nem jelentett módon Friedrichshafenben pihent meg. Ráadásul még a Maybach gyárat is megtekintette. A Maybach belső újságja szerint Karl Maybach egy használt Zeppelin limuzint ajándékozott a neves vendégnek. Sokan kételkednek abban, hogy egy magas politikai méltóság, Hitler szövetségese vajon tényleg kaphatott-e használt autót? Mivel a gépjárműről se fotó, se más adat nem áll rendelkezésre, így ez a kérdés egyelőre eldöntetlen. M

Ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őriznek egy Spohn-karosszériás Maybach DS-8 luxusautót. Ugyan többször leírták erről a járműről, hogy ez a Horthy-féle autó, ám ez az állítás bizonyíthatatlan. A második világháború forgatagában a Wehrmachton keresztül több Maybach is Magyarországra került. Például visszaemlékezések szerint Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály (majd Államvédelmi Hivatal) rettegett vezetője egy időben Maybach-hal közlekedett.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Maybach autója 2007-ben. Forrás: Origo)

Moll

Péchújfalusi Péchy Tamás (1907-1965?) régi nemesi és grófi család sarja volt, aki fiatal korában autóversenyzéssel és -kereskedéssel is foglalkozott. 1926-ban a német Moll cég kisautójába, a Mollmobilba szeretett bele. Kicsit elkésett, hiszen a Moll - alig négy éves működést követően - éppen abban az évben jelentett csődöt, . A kis, 200 cm3-es DKW motorkerékpár-motorral szerelt Mollmobillal Péchy még versenyeken is elindult. Az Autó riportere a Magyar Túraútról szóló tudósításában megemlítette a „kedves kis fürdőkádat, amelyen Budapesten mulattak az indulók, s amikor a parádi hegyiverseny és az azt követő kétszáz kilométer után befutott Nyíregyházára, mindenki leemelte a kalapját”. A Mollmobilból valószínűleg kevesebb, mint 10 darabot sikerült eladni.

Péchújfalusi Péchy Tamás és a Mollmobil az 1926-os Magyar Túraúton (Forrás: ADT)

NAG

A berlini Neue Automobile Gessellschaft a XX. század elejétől az 1930-as évekig gyártott személy- és teherautókat. Magyarországon 1910-ben Bárdi József reklámozta a NAG márkát. Az első világháború után számos NAG személyautó érkezett az országba – egy 1925. december 31-i kimutatás szerint 77 darabos volt az állomány. Ezzel a NAG a középmezőnyben helyezkedett el, amely azért is meglepő, mivel egyelőre nem sikerült hazai képviselet nyomára bukkanni.

A NAG és Magyarország kapcsolatában a fordulatot a már a Komnick esetében is említett budapesti buszpályázat jelentette. Hosszan elnyúló kísérletezést kővetően 1926. tavaszán megszületett a győztes: egy NAG alvázas busz!

Ezt követően a Magyar Államvasutak Gépgyárát azaz a kőbányai MÁVAG műveket jelölték ki, s ott meg is kezdődött a NAG alvázak összeszerelése. Összesen négyféle típusból állt a választék: 203 típusjelzéssel hat tonna, 204 típusjelzéssel négy tonna teherbírású autóbuszalvázak, illetve 205 jelzéssel három tonnás, négyhengeres motorral szerelt, és 206 jelzéssel öt tonna teherbírású, hathengeres motorral szerelt teherautóalvázakból készültek kisebb sorozatok . A 204 jelű alvázra 25, a 204/a jelű alvázra 30 személyes, a 203 jelű alvázra pedig 45 személyes autóbusz karosszériát lehetett építeni. A járművek felépítményét hazai vállalatok, pl. Uhry Imre, a Ganz és mások szállították. 1928-ban azonban a MÁVAG partnert váltott, s a NAG rövidéletű hazai pályafutása véget ért.

MÁVAG-NAG autóbusz Budapesten, 1928-ban.

Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek MÁVAG-NAG teherautója (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma)

MÁVAG-NAG ismertető (Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár)

Norddeutsche Automobilwerke

A Hamelben működő Norddeutsche Automobilwerke 1907-1911 között Colibri néven kisautókat, majd az első világháborúig Sperber márkanéven nagyobb túrakocsikat gyártott. 1912-ben a Budapesti Orvosi Újság büszkén újságolta, hogy a karácsonyi számhoz egy Sperber prospektust mellékeltek. Külön kiemelték az automobil előnyét: „ha az orvosnak egy állandóan útra kész kocsi áll éjjel nappal rendelkezésére, amely őt a szélvész sebességével viszi — tekintet nélkül a rossz útra — az őt nehezen váró beteghez”. Sajnos a Sperber nem tudta megvetni a lábát a csenevész hazai piacon.