Magazinunk hasábjain rendszeresen beszámolunk a Porsche Holdinghoz tartozó Moon töltési megoldások háza táján történtekről. Az elmúlt időszak leglátványosabb eseménye kétségkívül a budaörsi MoonCity megnyitása volt, de tavaly is beszámoltunk például a karcagi, 50 kW teljesítményű (DC) Moon töltő átadásáról.

Ma igyekszünk teljesebb képet adni az elektromos töltési szolgáltatás rendszeréről és szereplőiről és rávilágítani azokra a kihívásokra, amivel az iparág itthon és külföldön szembenéz.

A töltési szolgáltatások fontossága

Ma már a DC (egyenáramú) töltés nagyon fontos része az elektromos autózáshoz tartozó ökoszisztémának. Megfelelő infrastruktúra nélkül nem lehet elektromos autókat értékesíteni – ki venne ilyet, ha nincs hol tölteni – ugyanakkor ez visszahat a töltőhálózat fejlesztési potenciálra: a fejlesztés drága és nem lesz kifizetődő, ha nincs megfelelő számú elektromos autó.

Az ideális állapot persze az lenne, ha az igények és kínálat kéz a kézben, hasonló ütemben fejlődnek. Jelenleg Magyarországon nem egész 120 ezer zöld rendszámos autó van, de egy éven belül a plug-in hibrid modellek mind kikerülnek és a becslések szerint marad 90 ezer tisztán elektromos jármű 2025 végére. Ez az a szám, amire tervezni érdemes, mert Magyarországon az új autó eladásoknak még ma is csak a 7%-át teszik ki az EV-k, ehhez adódik hozzá az importált használt járművek száma, ami a statisztikai adatok alapján ugyanakkora számot képvisel, mint az új autóké.

A töltőhálózat szereplői

Azért, hogy gördülékenyebben beszélhessünk az összetett rendszer működéséről, érdemes megismerni a szereplőit. Mi most egy töltőkészülékeket forgalmazó cég kapcsán írunk, de pusztán a hardverrel nem tudnánk tölteni.

Szükség van mindenek előtt elektromos áramra, energiára, amelyeket az úgy nevezett DSO-k (Distribution System Operator), vagyis az energiaszolgáltatók biztosítanak. Magyarországon ezek a jól ismert vállalatok, mint például az EON, az MVM, vagy az ELMÜ, amelyek üzemeltetik az elektromos energia elosztóhálózatát (kis- és középfeszültségű rendszert), felelősek a hálózati csatlakozásokért, a hálózat karbantartásáért és bővítéséért, és biztosítják az áram eljuttatását a töltőállomásokig vagy más fogyasztókig.

Ha a töltőkészülék és az energia megvan, akkor jöhet a CPO, (Charge Point Operator), amely telepíti, karbantartja, és üzemelteti a nyilvános vagy privát elektromos járműtöltő állomásokat. Ők biztosítják az IT hátteret, vagyis a szoftverek üzemeltetését is, nekik köszönhető, hogy az applikációk működnek a telefonokon és most már a járművekben is.

A tönkrement töltő

A CPO-k különböző beszállítókkal dolgoznak, a töltőkészülékeknél fontos az alkatrész ellátottság meghibásodás esetére, az új modellek, a módosított csatlakozók, az új IT rendszerek felismerése, a szoftveres háttér. Ha egy beszállítói láncszem meggyengül, akkor a rendszer egésze gyengül. Ilyenkor jön ki a hátránya annak, hogy egy-egy másik földrészen működő gyártó, hogyan képes helytállni baj esetén. Mint ahogyan megmutatta magát ez a hátrány a piacvezető itthoni töltőhálózat egyik töltőpontjának tönkremenetelekor.

A javítási kísérletkor azonnal kiderült, hogy nem csak maga a készülék, de a gyártó ausztrál cég is tönkrement, becsődölt. A javítás és a további fenntartás így hát kizárt volt, új töltőt kellett telepíteni. Ha már ilyen szintű beavatkozás kell, akkor érdemes fejleszteni is, mert ma már 100 kW feletti töltési igényről beszélünk, sőt, a VW-konszern prémium termékeiben, mint például a Porsche, vagy az Audi egyes modelljei, a 800 V-os architechtúra már bőven 250 kW feletti töltési teljesítményt is enged.

Hardver még csak lenne, de az DSO szomorú hírt közölt: a területen a hálózat egy amperrel sem bír el többet, minden a teljes kapacitáson működik, a hálózati fejlesztés pedig milliárdos nagyságrendű és hosszan húzódó beruházás lenne.

Annak semmi értelmét nem látta a töltőhálózat üzemeltetője, hogy a korábbival megegyező teljesítményű töltőt telepítsenek újra, de szerencsére jött a Moon, akik éppen egy új márka és technológia bevezetésén dolgoztak.

Integrált akkumulátoros töltő

A statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb DC töltő kihasználtsága jóval 10% alatt marad, és az átlagos töltési idő nem éri el a 20 percet sem, magyarul az idő legnagyobb részében a készülék nem dolgozik, csak várja az autókat. Ez némiképp magyarázatot adhat arra a teljesen jogos felhasználói panaszra, hogy miért ilyen drága a nyilvános töltés (persze az otthonihoz viszonyítva, de a díjak indokoltságára még később természetesen kitérünk.)

A Moon most a tönkre ment és támogatás nélkül maradt töltő helyére teszt jelleggel telepít egy nagyteljesítményű X-Charge töltőt. A több, úgy nevezett, Power Stack-et tartamazó töltő betáplálási teljesítménye marad a régi 50 kW-os értéken, de köszönhetően annak, hogy amikor nincs jármű csatlakoztatva, akkor feltölti saját akkumulátorait, és amikor pedig szükséges, akár 210 kW-os maximális töltési teljesítményt is le tud adni a jármű felé, úgy tud működni, mint egy nagyteljesítményű hálózati töltő. Ezt a töltési teljesítményt egymás után többször is képes leadni a töltő, hiszen minimum egy 233 kWh kapacitású akkumulátor van beépítve. A megoldás költséghatékonyságát tovább növeli, hogy mivel nincs szükség emelt teljesítményű áramellátásra, nem merül fel ezzel kapcsolatos extra költség a CPO felé. Végül pedig nagy segítség lehet a berendezés egy áramszünet esetén is, ugyanis képes egy komplett benzinkút üzemelését biztosítani.

A technológia már korábban is létezett, azonban most már tökéltesen kiforrott ahhoz, hogy nagyobb volumenben is telepítsék olyan lokációkon, ahol ez indokolt.

Cikkünk megjelenését a Moon támogatta. A Moon minden töltési megoldása megtalálható honlapjukon.