Szárnyaszegett flotta 2012. február 3-án. A kékre festett orrú (Blue Nose) gépek visszaszálltak a lízingcégre

Három évvel a Malév összeomlása után a magyar út egyelőre nyilvánvalóan sikeresebbnek látszik, ezt mutatják a budapesti és a prágai nemzetközi repülőtér utasforgalmáról szóló idei első negyedéves adatok, állapítja meg elemzésében Jan Sůra, az Anderj Babiš tulajdonában álló Mladá Fronta DNES gazdasági újságírója. A cikket az index.hu ismerteti. A gazdasági elemző szerint három évvel ezelőtt a cseh és a magyar kormány is hasonló kérdésre kereste a választ: öntsünk-e milliárdokat egy erősen veszteséges állami vállalatba, és várjuk, hogy felépül, vagy hagyjuk csődbe menni és bizakodni, hogy magánvállalkozások lépnek a helyébe? A két ország különböző utat választott, amely nagyon eltérő eredménnyel járt, állapítja meg Sůra.

A Malévet hagytuk csődbe menni

2011-ben a prágai repülőtér utasforgalma még közel egyharmadnyi előnyben állt Budapesttel szemben. A Malév 2012-es csődje kezdetben további süllyedést okozott, de a piacon megjelenő új légitársaságok hamar megtalálták a rést. Ma Budapesten megkérdőjelezhetetlen a Wizz Air légitársaság vezető helye - állapítja meg Sůra, majd hozzáteszi: az idei első negyedév utasforgalmát nézve Budapest gyakorlatilag utolérte Prágát, már csak két százalékkal alacsonyabb ez az érték, mint a cseh reptér hasonló adata.

Bár a ČSA cseh légitársaságról szóló hírek már 2009-ben is a társaság hanyatlásáról szóltak, a cseh kormányok további pénzeket pumpáltak a fuvarozó vállalatba, írja Sůra. Ez állami vállalatoktól kapott kölcsönt jelentett, illetve az állami légitársaság vagyonának értékesítését, több esetben ésszerűtlen áron. Sůra szerint a cseh politikusok azért támogatták a légitársaságot, mert attól féltek, hogy a kieső utasforgalom nagy veszteségeket okozhat a prágai repülőtérnek. A ČSA értéke közben 15 milliárd koronával (mintegy 150 milliárd forint) csökkent az értékesítések miatt, a Václav Havel Repülőtér pedig a három évvel ezelőtti számokat hozza, bár a gazdasági újságíró már ezt is sikernek tudja be, mivel a ČSA kiesését sikerült más légitársaságokkal helyettesíteni.

Megelőzhetjük Prágát

Budapest még az idén megelőzheti Prágát, ez nagyon is valóságos forgatókönyv lehet az idei adatok alapján, állapítja meg Sůra. Mint írja: míg a budapesti repülőtér 12 százalékkal tudta növelni forgalmát, a prágai légikikötő utasforgalma csak 3,58 százalékkal emelkedett. Sůra elemzésében idézi Václav Řehoř, az állami felügyelet alatt álló Cseh Aeroholding elnökét is, aki szerint az aktuális számok alapján 2015-ben három százalékos utasforgalom emelkedést várnak.

Sůra ugyanakkor a budapesti utasforgalom növekedése mögött más tényezőket is lát. Szerinte a magyar gazdaság hamarabb kezdett el növekedni, mint a cseh, a gyenge forint több külföldi látogatót csábított a magyar fővárosba, ráadásul a cseh fővárosba látogató turisták tekintetében, Prága sokkal jobban függött az orosz turistáktól, mint Budapest. A cseh gazdasági újságíró végül megemlíti a budapesti megoldás árnyoldalait is: a Malév kiesését követően a mai napig több útvonalat nem újítottak fel, elsősorban a Balkán felé hiányoznak ezek a járatok, illetve Sůra szerint Budapest elveszítette a tranzit utasok nagy részét is.