Noha külső adottságai és menettulajdonságai alapján se gondolnánk elsőre, de a BMW i8 csupán egy 1,5 literes, háromhengeres motort rejteget a villanymotorja mellé párosítva. Joggal fordult meg sokak fejében, hogy mi lett volna, ha a bajorok úgy döntenek, hogy valami komolyabb erőgéppel is megtámogatják a hajtásláncot. Azonban az Alpina csapata általában nem csak felteszi az égető kérdéseket, de meg is valósítja azokat. Így készülhetett el a saját i8 prototípusuk, amibe a BMW M135i 2,0 literes, négyhengeres turbómotorja került. A villanyhajtással párosítva egészen 462 lóerőre tornázták a rendszerteljesítményt.

Azonban ennél tovább sosem mentek, és végül sosem árusították a bitang erős i8-ast. Andreas Bovensiepen, az Alpina vezére is elmesélte a BMW Blognak, hogy miért nem. Állítólag a fejlesztés során számtalan gondba ütköztek. Kezdésnek a hűtés jelentett kihívást. Nem elég, hogy a gyárinál nagyobb intercoolert szereltek be, de két extra hűtőre is szükségük volt az első lökhárítóban, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsák az olajat és a váltót. Ráadásul az i8 gyári hatfokozatú automatája nem bírta a nyomatékot, szóval szintén az M135i nyolcfokozatú Aisinját szerelték be.

Ez már elég ok volt arra, hogy vadiúj alvázat kelljen tervezniük, ami erősebb a gyárinál. Ezzel a lépéssel viszont 100 kilóval nehezebb lett az autó, ráadásul új töréstesztekre is szükség lett volna, hogy forgalomba helyezhessék. Persze a számtalan változásnak köszönhetően minden komputert át kellett kalibrálniuk, ami idő- és pénzigényes folyamatnak bizonyult. Szóval mindent összevetve úgy döntöttek, hogy nem éri meg a projekt, és nem viszik sorozatgyártásba a 462 lóerős i8-ast. Mindez egyébként szembemegy Bovensiepen korábbi nyilatkozatával, amiben a BMW-t hibáztatta a projekt meghiúsulásáért. Akkor azt állította, hogy a bajorok féltek, hogy a márka zöld hírnevét csorbítaná egy ilyen akció.