Schmidt Szabolcs az Európai Bizottság közúti biztonságért felelős főosztályvezetője előadásában kiemelte: a jogszabály elfogadása új fejezetet nyit az európai közlekedésben. Az EB 2011 októberében tett javaslatot egy új, modern európai közlekedési infrastruktúrapolitikára, amelyet mintegy ezer módosító indítvány megtárgyalását követően az EP október 25-i ülésén fogadhat el.

Hangsúlyozta, hogy az új jogszabály a hozzáadott értéket, a hatékonyságot, a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. A létrejövő joganyag minden egyes tagállamra nézve kötelező érvényű lesz. Jogos az elvárás, hogy 2030-ra jobb helyzetben lesz az EU, mint a jelenlegi közlekedési infrastruktúrával – tette hozzá.

A szakember elmondta, hogy a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) fejlesztésének megtervezésekor az áru és személyszállítás növekedési trendjét vették alapul. Új térképek készültek és olyan kétszintű, átfogó hálózatból és törzshálózatból álló közlekedési infrastruktúra jött létre, amely egész Európát behálózza. Fontosnak nevezte, hogy intermodális korridorok jöttek létre, amelyek „nem állnak meg az országhatárokon”.

Schmidt Szabolcs közölte, hogy 2030-ig minden tagállamnak meg kell valósítania törzshálózatát, míg az átfogó hálózatnak 2050 végéig kell létrejönnie. Az uniós közlekedés-fejlesztési források is az új hálózatokhoz kötődnek, így a multimodális korridorok mentén elhelyezkedő projektek előnyt fognak élvezni a forráselosztásnál.

A konferencia keretében Dávid Ilona, a Magyar Államvasutak elnök-vezérigazgatója a társaság átalakításáról beszélt. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy tavaly pozitív üzemi eredményt produkált a csoport és a tagvállalatok is: a társaságcsoport 14,9 milliárd, míg a MÁV Zrt. 2,9 milliárd forintos eredményt ért el. 2013-as gazdálkodásuk a tervek felett alakul és remény van arra, hogy további hitel felvétele nélkül teljesítik az üzleti évet. Ehhez az kell, hogy feloldják a MÁV-Start állami költségtérítésének zárolását – tette hozzá.

MTI