portré és interjú

A rajztudás a minimum ebben a szakmában – interjú Lenkei Balázs formatervezővel 1. rész

2015.09.05.

Avagy hogyan lett egy városépítészből jármű dizájner és a MOME formatervező mesterkurzusának oktatója.

Kép és szöveg: Horváth Miklós

Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam, hogy a nyár közepén megejtett első telefonhívásomra azt a választ kaptam Lenkei Balázstól, hogy bármikor találkozhatunk a Zugligeti úti egyetem épületében, egy közel kétórás beszélgetésre, amit persze előre nem tudtunk, de amint szóba kerültek az autók, mindketten elvesztettük az időérzékünket. A Dizájn Intézet tanára aktív formatervezőként, jelen pillanatban éppen doktori címvédésre készül, és több hazai és külföldi projektnek is a gazdája, ennek okán méltán elfogadható, ha az időbeosztás feszes. Elmondása szerint többek között high-end audió rendszerek formatervi munkájával és a MÁV vasúti kocsik belterének tervezésével telik a nyári szezon. Utóbbinak eredménye, egyelőre még nem publikus, de hamarosan látható lesz mindenki számára, csillapította a kulisszák mögé betekinteni akaró érdeklődésemet a dizájner.

Névjegy:

A leendő formatervezőket oktató formatervezők háttérben állása kapcsán éppen arról beszéltünk, hogy miért is fontos az aktív formatervezői státusz egy oktató munkája során, amikor is a beszélgetés helyszínéül választott visszhangzó terem egy közbevetésre ösztökélte interjúalanyomat. A több területet is érintő szakmai múlt és az adott akusztikai problémára adott válaszból szinte azonnal kiderül, hogy Balázs szerint a környezetünkkel való harmónia megteremtője a céltudatos, szakértői tervezés. Ennek hiánya miatt egy másik helyiségben folytattuk a beszélgetést, ahol kifejtette, hogy a tanításhoz hozzátartozik a tényleges formatervezés során tapasztalt napi problémák és a trendek ismerete is.

A két legfontosabb tényező a jelenkor formatervezésében a jövőbe tekintés és az eladhatóság - képre kattintva galéria nyílik

Noha értelmiségi családban nőtt fel, a művészeti tevékenység olyannyira távol állt a budapesti születésű dizájner családtagjaitól, hogy rendkívüli rajzkészségének kamatoztatását egy építőipari szakközépiskolában tartották a szülők elképzelhetőnek. A Vági István Építőipari Szakközépiskola (amit ma Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolának hívnak – a szerk.) szakmai képzése és tanárai azonban nagyon jó hatással voltak az ifjú tehetségre. „A jármű formatervezéstől az építészet ugyan távol áll, de szemlélet, konstrukciós gondolkodás és manuális készség fejlesztésben nagyon sokat köszönhetek a műegyetemi képzésnek és az azt követő szakmai múltamnak, mely útra a szakközépiskolai képzés terelt” – mondta Lenkei.

Az iskolaévek és három év városépítészeti munka után, 25 évesen döntöttél úgy, hogy a formatervezéssel folytatod, mi volt a motivációd?

Kezdjük azzal, hogy nem tudtam mi akarok lenni, csak jól rajzoltam és a szüleim ennek mentén próbáltak segíteni a pályaválasztásban. Ezáltal aztán eljutottam valahová, ahol a kreativitás továbbra is a háttérben maradt, ugyanis a műegyetemen sokat foglalkoztunk városépítéssel és építészet történettel, de keveset a tervezéssel. A saját bőrömön tapasztaltam azt, amit a hozzám került évfolyamok diákjai, akik között ugyancsak kevés olyan akad, aki rögtön érettségi után döntött úgy, hogy a MOME-n folytatja tovább a tanulmányait. A 18 éves, érettségizett diákok esetében már későnek tartom, hogy a kreativitásra ösztönözzük őket. Ezt korábban kell megtenni, akkor, amikor még nincs kiforrt egyénisége, ennek érdekében másol és mintákat követ. A gimnáziumokat ezért nem tartom a legjobb felkészítőnek, ugyanis örvendetes, hogy a diák jól beszél angolul, amikor hozzánk kerül, de hiányzik az a tapasztalati tudás, amit a szakközépiskolai tanulóknál látok. Utóbbiak el tudnak képzelni és meg tudnak csinálni dolgokat, ezt örömmel konstatáltam egy nemrég tartott workshop-on, egy Győr melletti iskolában. Az ottani tanulók többsége olyan szakmai tudás birtokában van, hogy akár már holnap elkezdhetne dolgozni a szakmájában, és ez nagyon sokat számít a későbbi tanulmányok során. A személyes motiváció kérdését illetően pedig kicsit elfogultnak tűnhet a válaszom, de azt kell mondjam, hogy a járművek formatervezése – annak komplexitása révén – számomra az iparnak és a formatervezői munkának a csúcsát jelenti. Gondoljunk csak bele, hogy egy személyautó külső megjelenésének már önmagában hordoznia kell a márka jelenét, múltját, az aktuális trendet és a jövőt. Még csak a külső formavilágról beszéltünk, amit további szabványok és biztonságtechnikai előírások, valamint marketing elvek is befolyásolnak, majd ezután következik az enteriőr. A tömegközlekedés eszközeinél pedig szintén nagyon sok tényező figyelembevételével és számtalan ötlet felvetésével, vagy elvetése által jutunk el a végleges dizájnhoz.

Íme néhány egyszerű, de kreativitást, időt és türelmet igénylő dizájn

Miben tér el tehát az általad képviselt és tanult két szakirány?

A városépítés elsősorban információgyűjtésről és a szociológiai háttér feltérképezéséről és analíziséről szólt, a MOME-n a másik oldal van előtérben. A művészeti oktatás, a szemlélet, a formatervezés soklépcsős módszertana és természetesen a modellezés. A városépítői munkám során sosem fordult velem elő, hogy egy 1 cm-es tárgyat reszelgettem hosszú időn keresztül, majd egy rossz mozdulattal elrontottam és kezdhettem elölről az egészet. Az ipari formatervezés, a fémforma-tervezés, vagy például az elektromos, infókommunikációs készülékek tervezése során a koncentráció fontossága is előtérbe került, ezen a területen is szignifikáns különbséget látok a két szakirány között.

Említetted, hogy a háztartási gépeket gyártó Miele-nél gyakornokoskodtál Németországban és a diplomamunkádat is ott készítetted. Miért meghatározó a külföldi tervező cégeknél szerzett tapasztalat?

Elsősorban a hagyományok, vállalati kultúra, légkör és sok olyan részlet jelen van ezeknél a nagy múltú cégeknél, aminek itthon híján vagyunk. Vegyük példának a hazai buszgyártást! Valamikor a múlt század elején elindult a fejlesztés, majd sok idő elteltével elkezdődött a gyártás, ami a rendszerváltás után folyamatosan leépült. Ebben az esetben a többször megszakadt folyamatok és a vállalati struktúra állandó változása miatt elveszett a tervezési hagyomány, és elmaradt a koncepció továbbörökítése a fiatalabb generációkra. A németországi gyárak esetében ez nem így van. Az Audinál, a Mercédesnél, az Opelnél a tervezőközpontok folyamatosan működtek, a tudás gyarapodott és ezáltal ma olyan fundamentummal rendelkeznek, melyet minden diáknak melegen ajánlok, hogy ha lehetősége van, használjon ki. Egyébként pedig, ha már nincs minden országban járműgyártás, vagy ha van, akkor a fejlesztés, tervezés nem ott zajlik, akkor feltétlenül érdemes pályázni az ilyen lehetőségekre. Én is ezt tettem és nagyon sokat jelent számomra, hogy a tervezési fázisok kulisszatitkai mellett például a vezetőséggel való kooperációba is beleláttam.

Mi a helyzet a gyakran emlegetett formatervezők szabadságát érintő „akkor és most” kérdéssel? Manapság miért nem jellemző, hogy egy-egy formatervet egy ember nevéhez kötünk, mint anno?

Nem mondanám, hogy rosszabb a világ, mint egykor Walter de Silva, vagy Giugiaro idején a 70-es években, csupán sokkal több szabványnak és marketing kritériumnak kell, hogy megfeleljen a végtermék és ehhez csapatmunkára van szükség. A vezető formatervező, mint egy karmester irányít és ez azért nem baj, mert ahhoz, hogy egy termék sikeres legyen nem elég a jó dizájn, sőt! A sok pénz és az elszántság is kevés, valójában egy profi termékfejlesztés kell a sikerhez és ebben az értelembe igaz, hogy a marketingesek irányítják leginkább a formatervezők kezét. A válság utáni időszakban ugyanis az eladhatóság az egyik legmeghatározóbb szempont a korábban említett trend, biztonság és egyéb szempontok mellett. A válság előtt akár kis szériájú, néhány ezres, vagy tízezres darabszámú autók is megjelentek, általában extrém formatervvel, de ezt a kockázatot manapság mindenki kerüli. Az egyik legnagyobb kihívás a munkánkban, hogy  minimum 6 hónappal, vagy 1-2 évvel előre kell látni és az akkor uralkodó trend és igények szerinti formavilágot kell megalkotni. Ez önmagában hordozza, hogy a formatervezők rengeteg kudarccal szembesülnek a munkájuk során, hiszen az ötletekből nem szabad kifogyni, és el kell fogadni, hogy azok többsége elvetésre kerül.

Karriered eddigi sikereiről mi tudható?

Alapvetően arra vagyok a legbüszkébb, ami nem szorosan a saját területemhez kapcsolódik és éppen ezért foglalkozom a járműtervezés mellett ipari formatervezéssel, fémforma-tervezéssel, arculattervezéssel és belsőépítészettel. A szakmai elismerések kimondottan jól esnek, de több olyan tárgy is szerepel a portfoliómban, ami a használatukból eredően mondható sikeresnek, noha még a nevem sincs rajta. Ha egyszerűen valami jól illeszkedik a mindennapjainkba és a használata kényelmet, jó érzést ad, akkor az számomra sikeresnek mondható. A teljesség igénye nélkül elektronikai kütyükből viszonylag sok van, de van egy napkollektoros zuhany, egy univerzális elektromos városi jármű, amire büszke vagyok és a jelenlegi MÁV-os mukára, ahol egy hosszú kihagyás után igen sok küzdelmünk volt a műszaki tervezéssel elfogadtatni az elképzeléseinket.

A folytatásban az iskolaévek és formatervezés éveinek további részletei, valamint konkrét autók formatervének elemzése, véleményezése következik.

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....
2024.03.28
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön. ..
2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....
2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....
2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....
2024.03.28
A jelenlegi Fiat 500-as modellt nem tervezik átalakítani a júliusi szabályzások szerint, az EV-....