Egy vezető nélküli autó be van programozva arra, hogy betartsa a szabályokat, ne lépje túl a sebességhatárokat. Az emberek ellenben rutinszerűen 16-24 kilométer per órával gyorsabban vezetnek, mint az aktuális limit. Míg az emberek gyakran hajtanak át meg nem engedett helyeken, például záróvonalon, az önjárók ezt nem teszik meg és nem is alkalmazkodnak helyi szokásokhoz.

- Végtelen az olyan esetek listája, amikor mi, emberek ismerjük az összefüggéseket, tudjuk, mikor lehet kicselezni a szabályokat és megszegni a szabályokat - mondta Raj Rajkumar, a Carnegie Mellon Egyetem számítógépmérnöke, az intézmény önjáró autók fejlesztésével foglalkozó kutatásának vezetője. Bár az önjáró autók már a következő 3-5 évben is szállíthatnak utasokat és rakományt egy meghatározott területen belül, a szakértők szerint évekbe telik, mire a "robotaxik" együtt tudnak működni az emberek által vezetett járművekkel a mellékutcákon, sugárutakon és autópályákon.

Ennek oka, hogy a programozóknak bele kell kalkulálniuk az emberi viselkedést és a helyi közlekedési sajátosságokat is. Egy autót megtanítani ennek az ismeretnek a gyakorlati alkalmazására rengeteg adatot és hatalmas számítási energiát igényel, ami jelenleg mérhetetlenül költséges. A vezetési szokások és az utak állapota rendkívül eltérő a világ különböző területein. Az európai országokban gyakoriak a szűk mellékutak, Peking hatalmas forgalmi dugóiban anarchia uralkodik. Újdelhiben a gyéren jelzett és sűrű utakon a luxusautók a kerékpárokkal, robogókkal, teherautókkal és gyakran tehenekkel vagy elefántokkal osztoznak.

Kathy Winter, az Intel automatizált vezetési megoldásokkal foglalkozó csoportjának alelnöke optimista: úgy véli, az autók már 2030 előtt képesek lehetnek úgy látni és gondolkodni, mint az emberek. Már a vezetőt segítő mai számítógépes rendszerek is gyűjtenek adatokat az utakról, a jelzésekről és az emberi viselkedésről. Winter reméli, hogy az autonóm rendszereket és autókat fejlesztő cégek ezekkel az információkkal kialakítanak egy hatalmas adatbázist.

Winter szerint a teljesen automata autók négy terabájtnyi adatot gyűjtenek, dolgoznak fel és elemeznek egy órányi vezetés alatt, egy ember nagyjából ennyit tölt gépkocsiban egy nap Ez több mint 1,2 millió fotónak vagy 2000 órányi filmnek megfelelő adatot jelent. Az ennek működtetése jelenleg járművenként több mint 100 ezer dollárba (28 millió forintba) kerül, ez a költség azonban fokozatosan csökken, minél több ilyen autó készül.