Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai – Ezért fontosak a vadátjárók | Autoszektor

Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai

Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai – Ezért fontosak a vadátjárók

2020.05.10.

A vadgázolások számát úgy lehet csökkenteni, ha megfelelő átjárók épülnek az állatoknak az autópályák fölött vagy alatt. De nem mindegy, hogy hol és hogyan készül a vadátjáró.

„Ha más szemszögből nézed az életet, rájössz, hogy nem a szarvas megy át az úton, hanem az út megy át az erdőn” – hangzik a nagyon találó idézet, amelyet egyesek Muhhamad Ali világhírű bokszolónak tulajdonítanak. De akárkitől is származik ez a gondolat, nagyon találó arra a problémára, amit az utak jelentenek a vadvilág számára. Szeretnénk minél gyorsabban eljutni az egyik helyről a másikra autóval, ehhez pedig utakat építünk, csakhogy a vadállatoknak már évszázadok, évezredek óta  megvannak a megszokott útvonalai és élőhelyei, és ez konfliktusokat szül. 

Emberre és állatra nézve is veszélyes

A legnyilvánvalóbb probléma, amikor egy vadat elütnek: ilyenkor nem csak az állat pusztul el, de akár az autós is megsérülhet. Arról nem is beszélve, hogy nagyobb testű állat elgázolásakor könnyen totálkárosra törhet a kocsi, ami komoly anyagi kárt jelent. Vagyis a jelenlegi helyzet senkinek sem jó, sem az állatoknak, sem az embereknek. Ha minden utat és minden állatot figyelembe veszünk, akkor évente százezres nagyságrendben ütnek el állatokat Magyarországon.

Vadelütések faj szerinti megoszlása a magyarországi gyorsforgalmi utakon

  • róka: 48,6 százalék
  • mezei nyúl: 31,8 százalék
  • borz: 6,3 százalék
  • őz: 5,7 százalék
  • nyest: 3,7 százalék
  • vaddisznó: 2,1 százalék
  • görény: 0,8 százalék
  • vidra: 0,8 százalék
  • szarvas: 0,1

(Forrás: Markolt Ferenc Ellák: A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat és a közlekedésbiztonságot veszélyeztető vadfajok konfliktusának vizsgálata – Doktori értekezés)

Látható, hogy a 2000 és 2011 közötti adatok alapján a vadgázolások több mint 80 százalékában vörös rókát és a nyulat ütnek el. Gyorsforgalmi úton nagyon ritka a szarvas elgázolása, a vizsgált 11 éves időszakban csupán 10 alkalommal fordult elő.  

Az autópályákat kerítéssel zárják el a vadak elől, de ez sokszor kevésnek bizonyul. Bizonyos helyeken – például műtárgyak mellett, csomópontoknál – nem folytonos a kerítés, és az állatok azon a helyen rá tudnak menni az útpályára. De a meglévő és ép kerítés sem minden faj számára jelent akadályt: a róka például keresztül tud jutni rajta, a borz pedig alagutat ás alatta. A szakemberek próbálkoznak különböző riasztókkal is távol tartani a vadakat az úttól, hang-, illetve fényjelző készülékeket helyeznek ki az autópálya mellé, de ezek a berendezések nem annyira hatásosak. 

A vadátjárón biztonságban átkelhetnek az állatok (Fotó: Wikipedia)

De nem a gázolás az egyetlen tényező, amellyel az utak befolyásolják a vadvilágot: felszabdalják az élőhelyeket. A populáció tagjait elválasztják egymástól, és ha nem tudnak átkelni az úton, nem jutnak táplálékhoz, vízhez vagy nem találnak megfelelő búvóhelyt. Ez extrém esetben odáig vezethet, hogy az adott faj akár el is tűnhet arról a területről. 

Aszfaltozva nem szeretik

Mindezen a vadátjárók segíthetnek, legalábbis az autópályákon, gyorsforgalmi utakon. Az első vadátjárók Franciaországban épültek még az 1950-es években, azóta pedig rengeteg országban meghonosodott a jó gyakorlat, és Magyarországon is számos vadátjáró található az autópályákon. A vadátjáró nem más, mint egy közlekedő folyosó az állatok számára, hogy biztonságosan átkelhessenek az út egyik oldaláról a másikra. Ezek lehetnek alagutak a kisebb állatoknak, csatornák és átereszek a kétéltűeknek, felüljárók vagy széles és magas aluljárók a nagyobb termetű vadaknak. 

Ideális esetben a vadállomány mozgásának pontos ismerete alapján építik meg ezeket az átjárókat, vagyis pont jó helyre kerülnek, mert az állatok amúgy is nagyjából arra közlekednek. Ám a helyszín csak fél siker, megfelelően kell kialakítani a vadátjárót, főleg a nagyvadak, őzek, szarvasok számára, máskülönben nem fogják használni. A legfontosabb, hogy a természetes élőhelyüket tükrözze, és ne féljen tőle az állat. Például egy felüljáró felszíne ne legyen leaszfaltozva, hanem föld kerüljön rá, és a növényzet is elengedhetetlen. Sőt azt sem mindegy, milyen az átjáró szélességének és hosszának az aránya. Az átjárókat aztán pedig karban kell tartani, hogy később se szokjanak le a használatáról az állatok.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.05.14
A rendőrség a 67-es kilométerszelvénynél letereli a forgalmat a Győr felé vezető oldalon - írja a....
2024.05.14
A Volvo Construction Equipment (Volvo CE) elérhetővé teszi az elektromos töltési megoldások 48V DC....
2024.05.14
Az Audi Hungaria vezetői Németország bajor tartományi parlamentjének Gazdasági, Regionális....
2024.05.14
Annak ellenére, hogy a gyalogos balesetek száma évről évre javuló tendenciát mutat hazánkban, a....
2024.05.14
A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. Zöld....
2024.05.14
A csalódást keltő szeptember után (-11,6 százalék) a romániai új autók piaca októberben ismét....
2024.05.14
Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az....
2024.05.14
Az új Opel Frontera első nyilvános bemutatkozására készül: Alig egy hónappal azután, hogy az új....
2024.05.14
Lassul az elektromos autók fellendülése. Lényegesen több személygépkocsit regisztráltak újonnan az....
2024.05.14
Vasárnap délután az Erdőháton történt baleset egyik sérültje Magdaléna Šebestová volt....