A közlekedésnek számtalan előnye mellett több káros velejárója is van, és nem csak a sokat emlegetett károsanyag-kibocsátás okoz problémát, ami fokozza az üvegházhatást, és felgyorsítja a klímaváltozást. A motorok, a kocsik, a teherautók, a vonatok és a repülőgépek zajosak, és ez amellett, hogy zavaró, az egészségünkre is káros. 

Betegségeket okozhat az állandó zaj

A folyamatos környezeti zajterhelés alvászavart, fáradtságot, koncentrálási nehézséget, figyelemzavart, rossz iskolai és munkahelyi, valamint társadalmi teljesítményt okozhat. Előfordulhat ingerlékenység, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panasz, valamint gyakrabban jelentkezik vérnyomásprobléma, szívbetegség vagy cukorbetegség. A zaj bizonyos egészségkárosító hatásai már 40 decibel fölött megfigyelhetők, 55 decibel felett pedig már kifejezetten zavarja az alvást, valamint megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. 

Zajszintek a környezetünkben (decibel, dBA)

• 120: repülőgép felszállás közben
• 110: autóduda
• 100: metró
• 90: kamion, motorkerékpár
• 80: forgalmas útkereszteződés
• 70: kis forgalmú út
• 50: enyhe közúti forgalom
• 30: suttogás közelről
• 0: hallásküszöb

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt  környezeti zaj határértéke napi átlagban 55 decibel. Ehhez képest csak Európában 113 millió embert, minden ötödik európait érint a zajszennyezés, vagyis ennyien kénytelenek határérték fölötti zajt elviselni – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tanulmányából.  Az utóbbi években megnövekedett közúti forgalom és a városiasodás miatt sokakat érint a probléma, hiába próbálnak zajcsökkentő szabályozásokkal javítani a helyzeten.

Európában több millióan élnek zajszennyezésben

A környezeti zaj számos betegséget okozhat, évente 12 ezer korai halálozást és 42 ezer szívbetegséget okoz szerte Európában. Több mint 6 millió ember szenved alvászavarban a zajszennyezés miatt, és a környezeti zaj a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van: kimutatták, hogy a zajos környezetben felnövő gyerekeknek gyengébb lesz az olvasási képességük. 

Minden hatodik magyar zajban él

A határérték fölötti zaj fő forrása Európában a közúti forgalom, ezt a vonatok zaja követi, majd a légi forgalom és az ipari zaj következik. A vasúti közlekedés zaja 22 millió embert érint a kontinensen, a légi közlekedéssel járó túlzott hanghatások pedig négymilliót.

Magyarországon a városban élők 16,4 százaléka, azaz minden hatodik ember van kitéve a közúti forgalom miatti zajszennyezésnek. További 1,3 százalékot pedig a vasúti közlekedés okozta túlzott zajterhelés érint. A városi környezeten kívül élők jobb helyzetben vannak, ott a lakosság 1,8 százalékának okoz gondot a közúti járművek zaja, 0,9 százalék pedig a hangos vonatokat kénytelen elviselni. A környezetvédelmi ügynökség szerint a légi forgalom – vagyis a repülők – zaja Magyarországon csak a városon kívüli területeken probléma, ami az ott élők 0,3 százalékát érinti. (Ehhez a megállapításhoz viszont bizonyára lenne néhány keresetlen szava a XVIII. kerületben élőknek vagy a vecsésieknek.)

Térképen mutatják a zajt

A magyarországi zajszennyezésről a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. készít stratégiai zajtérképeket. Ezek Budapest és a nagyobb városok – Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged – esetében mutatják be a közúti, a vasúti és a légi közlekedéshez, valamint az üzemekhez kapcsolódó zajszinteket. A térképek bárki számára elérhetők a Zajtérképek.hu oldalon. 

A közúti forgalommal járó zaj Budapesten (Forrás: Zajtérképek.hu)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a közúti forgalom okozta zajszennyezés ellen a elöregedett közutak felújítása, a megengedett sebesség csökkentése, az elkerülő utak építése, az okosabb várostervezés segíthet, de sokat jelentene az is, ha többen gyalogolnának, kerékpároznának, valamint elektromos járművekkel közlekednének. 

A zajszennyezés egyik új eszköze Európában, hogy zajradarokkal ellenőrzik a járműveket. Ezek a mikrofonnal felszerelt berendezések hasonlóan működnek, mint a gyorshajtást figyelő traffipaxok, csak a sebesség helyett a hangerőt mérik. Amelyik jármű túllépi a meghatározott zajszintet, annak megbüntetik a vezetőjét. A zajradarok elsőként Franciaország és Spanyolország útjain jelenhetnek meg. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!