Hatszáz köbcenti, templomkilincs formájú kormányváltó, két henger, harminchármas keverék és beköpött gyertyák. A magyar autósok jelentős hányada számára ismerős részletek a fentiek, ezért talán nem is szükséges ecsetelni, miért is volt jó és miért is szerettük a kis szappantartót. Németországban azonban más a helyzet. Jelen pillanatban is 32 ezer Trabantot tartanak nyilván a közlekedési hatóságnál, és az autó reneszánszát éli – nyilatkozta Olaf Seifert, a Super-Trabi magazin szerkesztője a New York Times-nak.

Ellenőrzés a falnál

Az újságíró szerint a dac és a szabadság jelképévé vált autóhoz senki sem társít negatív érzelmeket, annak ellenére, hogy a Trabi mégiscsak a háború utáni elnyomás időszakának egyik terméke. Sokkal inkább azt a képet juttatja az országban élők eszébe, amikor 89-ben a keleti oldalról érkező több tízezer Trabant lökhárítói összeértek az utakon.

zwickau-i Trabant találkozó

A kultusztárggyá avanzsált kisautót Siefert úr szerint most fedezik fel azok a fiatalok, akik az autó 1991-es gyártásának leállása után születtek. Legnagyobb vonzereje továbbra is az olcsósága, ugyanis használható állapotú Trabantokat akár 100-125 euróért is meg lehet kapni, valamint a könnyű fenntarthatóság is vonzó a fiatalság számára. Legnagyobb vonzereje azonban nem más, mint az üzenet, amit a világba pöfögött negyed évszázada: Szabadok vagyunk!