Simon Miklós óraadóként 1975-től, főállású oktatóként 1978-tól 1985-ig dolgozott jogelőd intézményünkben, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. Egyik alapítója és szervezője volt a Közlekedésépítési Intézet Útépítési Tanszékének, az Útépítési Laboratóriumnak. Kidolgozta és bevezette az útépítés- és fenntartás tantárgyakat.

Simon Miklós pályája az 1940-es évek végén kezdődött. A magyar útépítés, a bitumen- és aszfaltkutatás egyik legkiemelkedőbb kutatójaként a Közlekedéstudományi Intézet laborvezetője, tudományos főmunkatársa, majd a Betonútépítő Vállalat főtechnológusa volt.

Fél évszázadot átfogó gazdag szakmai könyvtárát, amely 18 folyómétert tett ki, nyugdíjba vonulása után, 1994-ben az intézményre hagyta.

Abban az évtizedben a győri egyetem már a második jelentős könyvgyűjteménnyel gazdagodott. Dr. Horváth Árpád, az Eötvös Loránd Tudományetem és intézményünk egykori professzorának hagyatékából értékes és az itteni képzés szempontjából fontos könyvek kerültek a könyvtárba. Horváth Árpád professzor fél évtizedig fakultatív tárgyként technikatörténetet tanított a Széchenyi-Egyetem.

Simon Miklós gyűjteményével egy speciális szakterület közel fél évszázad alatt összegyűjtött anyaga került Győrbe, a szaktanszékre. Simon Miklós eredetileg vegyészmérnök volt, de pályája teljes egészében az útépítéshez kötődik. Az ötvenes évektől a motorizáció gyors növekedése miatt szükségessé vált az új építési technológiák alkalmazása. Hazánkban a felsőfokú útépítő képzés 1968-ban indult jogelődünkben, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Karán. Simon Miklós óraadóként, majd főállású oktatóként lett az útépítő képzés egyik meghatározó, tekintélyes tanára. A ma is dolgozó útépítő mérnöki nemzedék több korosztályának felkészítése, az új technológiák meghonosítása az ő nevéhez is kötődik.

A kéziratok, szakvélemények, részkutatások, kutatási eredmények és publikációk mellett az útépítési szakma történetét jelentő könyvek teszik művelődéstörténeti  jelentőségűvé a gyűjteményt. A dokumentumoknak csak a kisebbik része magyar nyelvű: német, angol és francia alapművek jelentik az anyag zömét. A könyvek, dokumentumok a speciálisabb, a történeti előzményekre is alapozó képzést segítik. Elsősorban a kutatásban hasznosítható mindaz, ami a két évtizede  ajándékozott dokumentumokban olvasható. Szinte napjainkig végigkövethető, hogy az útépítési technológiák bevezetése milyen gonddal történt? S a tanulságok levonása, a tapasztalatok alapján a változtatás már mindannyiunk érdeke. Simon Miklós ezért is hitt abban, hogy könyvei, dokumentumai jó helyre kerülnek.

Életútjával szakmaszeretetből emberségből, mérnöki etikából, értékes példát mutatott a fiatal oktatóknak és hallgatóinak.