Munkatársakat felveszünk – hirdeti a Graboplast falán egy nagy molinó. Nem a győri vállalat az egyetlen, amely folyamatosan küzd a munkaerő megtartásáért és megszerzésért.

Jancsó Péter: Van kritikus pont a bérversenyben

A magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy a cégek nem hatékonyságból, hanem kényszerből emelik a munkabéreket, csak úgy tudnak munkaerőhöz jutni, ha magasabb bért fizetnek – mondta megkeresésünkre Jancsó Péter elnök-vezérigazgató. A tapasztalt gazdasági szakember nem titkolja azt sem, mindez sok veszélyt rejt magában. A folyamatos béremelkedésnek leginkább azok a KKV-k lehetnek a vesztesei, akik előbb vagy utóbb nem bírják a bérversenyt, s elindulnak a lejtőn. Közülük egy jó pár el fog vérezni. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a dolgozók háromnegyedét, ez is jelzi a probléma súlyát.

Mi a helyzet a külföldi tulajdonú cégekkel? Jancsó Péter szerint azok, akik az olcsó munkabérért jöttek Magyarországra, előbb-utóbb elmennek például Moldáviába vagy Kelet-Ukrajnába. A többiek rákényszerülnek a bérversenyre, amiben kritikus pont van, de határ nincs.

Verseny van, határok nincsenek, a helyzet fokozódik – fogalmaz a Graboplast vezetője.

A magyar munkás szeretne minél többet keresni, mert egy élete van. Ugyanakkor a hosszú távú versenyképesség fenntartása is fontos, hogy a jövőben is legyen munkája. Magyarország és Győr alapvetően a járműiparra rendezkedett be. Néhány nemzetközi példa azonban intő jelként szolgál, hogy a bérek elszabadulása komoly problémákat okozhat.

Spanyolország a járműbeszállítók paradicsoma volt a nyolcvanas, kilencvenes években. Az ottani bérek meglódulása miatt azonban a kilencvenes évek közepétől Spanyolország helyett Közép-Európa lett a befektetők fellegvára. Az USA-ban egy évtized alatt az amerikai járműipar fővárosa Detroit szinte megsemmisült, a magas észak-amerikai bérek miatt a gyárak az USA déli vidékeire költöztek. S akkor nem szóltunk még Mexikóról és Kínáról, ahol a magyar béreknél is olcsóbb a munkaerő, s e két országban sorra nyílnak a gyárak.

Rechnitzer professzor: Van kritikus pont minden vállalat életében, ha a bérek nagyon meglódulnak.

A szakszervezetek nyomják a magasabb béreket, a kormány érdeke is az, hogy emelkedjen az életszínvonal, ami fogyasztást generál, s nő az elégettség – fogalmaz Rechnitzer János, a Széchenyi István egyetem professzora, aki úgy véli: van kritikus pont minden vállalat életében, ha a bérek nagyon meglódulnak. Erre azonban nincs közgazdasági logika, mindig egyedi, hogy mikor érkezik el az a bizonyos pont?

Rechnitzer professzor úgy vélekedik, sok tartalék van a magyar járműiparban, mert magas technológia szintet képvisel. A robotizáció terjedésével munkaerőt váltanak ki és bért tudnak spórolni, amit a meglevők megtartására és ösztönzésére fordíthatnak.

Győri Nemzetközi Ipari Park: tobzódnak a járműbeszállítók.

Magyarországra mind az Audi, mind a Mercedes, mindig pedig a Suzuki nem levetett ruhát hozott, hanem újat– mondja Rechnitzer János. – Probléma az USA gazdaságpolitikája lehet, s persze Kína, amely irdatlanul jön fel.

A nyugat-európainál alacsonyabb munkabérek továbbra is komoly versenyelőnyt jelentenek Magyarországnak és Győrnek a befektetők megtartásában és újabbak ide csábításában. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a BMW is bejelentette, több mint negyedszázaddal később, mint az Audi, de gyárat épít Magyarországon.