A Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló SZTE Skywalkers rakéta projekt hosszú távú célja a hallgatók fejlesztésén és motivációján túl az, hogy megoldjon egy általános, a légkörvizsgálatot érintő problémát is. – A ballonok 70 kilométeres magasságba nem tudnak felmenni, a műholdak nem képesek ilyen alacsonyan dolgozni, tehát van a légkörnek egy olyan rétege, amelyet jelenleg nem tudunk vizsgálni. Ebből következett az ötlet, mi lenne, ha építenénk egy hibrid hajtású rakétát, amivel fel tudunk menni a légkörnek ebbe a rétegébe és vizsgálódhatunk – árulta el a projekt létrejöttének célját Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense. A szakember csillagász végzettségű és a diploma megszerzése után maradt Szegeden, a Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. A PhD-t még ott szerezte meg, majd 2015-ben igazolt át a Mérnöki Karra, ahol alapozó fizika tanításával kezdte. – Két éve merült fel, hogy, taníthatnék pici csillagászatot is a hallgatóinknak, így indult el a „Csillagászat mérnök szemmel” kurzus. Akkora volt az érdeklődés, hogy az MSc-re meghívtam előadónak Dr. Fűrész Gábort, aki szintén Szegeden végzett csillagászként és itt szerzett PhD-fokozatot 2008-ban. Jelenleg a MIT munkatársa, és kutatási területei közé tartozik egyebek között a csillagászati műszerek tervezése, kivitelezése, tesztelése és felújítása, CCD kamerák tesztelése. Több féléven keresztül tartott online előadásokat. Valahonnan innen indult a rakétafejlesztő csapat – emlékszik vissza a közeli múltra a tanárnő. Sziládi Katalinék egy drón reptetésen „dugták össze a fejünket”, lényegében onnantól datálják a rakétás programot. Szerencsére a Mérnöki Kar finanszírozásában volt annyi tartalék, hogy a kar dékánjának engedélyével elkezdhették a programot, amihez hallgatókat is kerestek. – Először a Mérnöki Karról érkeztek a diákok, de hamar kiderült, hogy ide más tudás is kell. Jöttek a Természettudományi és Informatikai Karról programozók, kémiás és médiaszakos hallgatók is, utóbbi a hírverésben segít. Joghallgatót még várunk a csapatba, addig is a kari jogász segít nekünk – árulta el a tanárnő, hozzátéve, az alapító tagok már egy éve együtt dolgoznak. Menet közben derült ki, hogy meglepően sok jogi kérdés van, nem beszélve a bonyolult szabályozású légtérhasználatról. Többször voltak már Baján tesztelni, ott amatőr rakétások támogatják a csapatot, és ehhez a légteret is biztosítják. A távlati célhoz vezető úton jó állomások lehetnek azok a hallgatói versenyek, amelyek összefogják és motiválják a terület iránt érdeklődő egyetemistákat. Ezek közül a legjelentősebb megmérettetés, a portugáliai EuRoc, amelyre egész Európából érkeznek egyetemi csapatok. Az SZTE hallgatói a több kategória közül a szilárd hajtóanyagos versenyszámban, a 3000 méteres magasságot megcélzó kategóriára készülnek. – A versenyre, amire szeretnénk kijutni, hasznos terhet is kell vinnünk, ez nálunk egy mérőműszer lesz. Csapatunk szoftveres, elektronikai és műszaki egységből áll össze, mindegyiknek több kisebb alrészlege van. A részlegvezetők feladata, hogy a különböző részfeladatokat összegyűjtsék és továbbítsák felém, illetve a többi csapatvezetőnek. Ezeket utána mi rendszerezzük, ellenőrizzük, dokumentáljuk, és úgy küldjük be a versenyre – mondta Tatai Ákos, az SZTE Skywalkers csapatvezetője. Trancsik Martin, az SZTE Mérnöki Kar negyedéves gépészmérnök hallgatója, a műszaki részleg vezetője. Ő többek között az egyetemen oktatott 3D nyomtatási ismereteit is hasznosíthatja a rakéta elkészítésében. Portálunknak elmondta, hogy a rakéta kb. 2 méter hosszú lesz. A gyorsításért egy szilárd hajtóanyagú motor felel, a teszteléshez már rendeltek is ilyet. – Elvileg műtrágyával és cukorral is megoldható, hogy induljon a rakéta, de ez ettől azért komolyabb dolog – mondja mosolyogva, hozzátéve, a versenyen mindenki a szervezőktől kapja a „gyári” motort. Plusz motiváció az is, hogy a hallgatók a felkészülés alatt kreditet is kapnak a projektben való részvételért. A következő évben – a fő, portugál verseny mellett – Lengyelországban lesz egy megmérettetés. A végcél egy komoly kutatói bázis kialakítása, amelybe hazai és nemzetközi szakértők is bekapcsolódhatnak. A képre kattintva megnézheti egy videón, hogyan megy a szegediek rakétája. – A kutatási szintű cél a 70 kilométeres magasságot elérni és ott dolgozni. Kineveljük a hallgatókat, akiket érdekel, azok itt maradnak velünk, folytatják a munkát és közben reméljük, hogy sikerül más kutatókat, illetve szakembereket is bevonni a csapatba. Szükséges lesz anyagi támogatást is behozni mellé, ahogy lépésről lépésre haladunk előre. A végcél legkésőbb 10 év múlva teljesül, úgy hogy abban már vannak kutatási eredményeink is, de addig is minden versenyen szeretnénk elindulni – összegez Sziládi Katalin. A 2022 ősze óta működő csapatba az egyetem bármely karáról lehet jelentkezni. Szinte bárkinek találnak feladatot, aki részt szeretne venni a misszióban. A csapat minden lezárt oktatási félév után frissül, hiszen a végzett hallgatók elköszönnek, helyükre újonnan belépő csapattagok érkeznek. Januárra szeretnének kész lenni a rakétával, a portugál versenyre tavasszal lehet nevezni, a megmérettetés, mint minden évben jövőre is októberben lesz. Most erre készül a csapat gőzerővel, mert a versenyre egyáltalán nem könnyű bejutni. Van nagyobb cél és nagyobb verseny is, ezt az USA-ban, Új-Mexikóban rendezik. Persze, messze nincs akkora anyagi hátterük, mint néhány nevesebb nyugat-európai egyetemnek, de nagyon igyekeznek…