Az amerikai szállítmányozók nagy potenciált látnak a Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiájában

2023.02.16.
A Toyota a közelmúltban sikeres kísérleti projektet végzett Los Angeles kikötőjében, hogy példát szolgáltasson a zéró emissziós szállítmányozásban érkező forradalomra. A korábbi próbálkozások közül sok futott lyukra, amelyek azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a tiszta technológiát a teherszállításnál is kompromisszum nélkül lehet használni. A legtöbb ilyen teherautót ugyanis olyanok tervezték, akik nem rendelkeztek tapasztalattal az áruszállításban. A teherautók papíron jól néztek ki, de nem tudtak megfelelően teljesíteni a való világban. Voltak szerelvények, amelyek ügyesek voltak, de nem tudtak egy teljes műszakon át dolgozni vagy csupán az átlagos munkanap töredékét voltak képesek teljesíteni. Egészen más volt a helyzet azonban a kaliforniai San Pedróból, Észak-Amerika legnagyobb szerelvénygyárából induló projektnél. Innen a Toyota és a Kenworth által közösen fejlesztett 10 üzemanyagcellás elektromos T680-as teherautó indult útnak a Zero and Near Zero Emissions Freight Facility (ZANZEFF) ’Parttól partig’ (S2S) projektjének részeként, bizonyítva, hogy a nehézáruszállítás mostoha világában is lehetséges az emissziók részleges vagy akár teljes csökkentése a kikötők között is. „A hidrogén utat mutat a kevés kompromisszummal járó zéró emissziós szállításhoz.” – véli Andy McGarvery, a Toyota Logistics Services vezető menedzsere, aki maga is napi szinten használja az üzemanyagcellás, nagyméretű szerelvényeket. „Ez a projekt igazán megmutatta, hogy a hidrogénnek is nagy szerepe van a megoldásban.” A jelenleg használt teherautók sikeres zéró emissziós helyettesítésének egyik legnagyobb kihívásai azok a követelmények, amelyekre a szállítmányozóknak szükségük van munkájuk elvégzésévhez – és amelynek a dízel hajtásláncok nagyon jól tesznek eleget. Az amerikai 8-as kategóriás nyerges vontatóknak erőseknek kell lenniük, mivel gyakran akár 37 tonnás össztömeggel utaznak. A hatótáv is fontos, jellemzően 480-960 kilométerre van szükség. Órák helyett perceken belül, gyorsan kell tankolniuk, hogy minél több hasznos időt tölthessenek el az úton, hogy megtérüljön a befektetés. A jövőbe tekintve McGarvey elmondása szerint valójában csak két zéró emissziós hajtáslánc-variációból választhatnak a teherautó-gyártók: az akkumulátoros elektromosból és a hidrogénes üzemanyagcellásból. Az akkumulátoros alternatíva arra a technológiára épül, amelyet mindannyian ismerünk. Ezt használják az elektronikai cikkekben, például mobiltelefonokban, számítógépekben, távirányítós autókban és minden más mobil készülékben is. A teherautókhoz szükséges méretben azonban minden nagyon nehéz, a hozzáadott tömeg pedig hátrányt jelent a szállítmányozási iparágban, ahol az akkumulátor által elfoglalt minden egyes kilogramm éppen ugyanannyi hasznos tehertől veszi el a helyet. Ez pedig komoly aggodalomra ad okot a szállítmányozóknál, ahol a szállított áru tömege adja a bevételt, a szerelvények pedig általában az előírt súly felső határán egyensúlyozva igyekeznek megdolgozni a maximális profitért. A hidrogénes üzemanyagcellák és a szükséges üzemanyagtank ugyan nehezebb manapság, mint a hagyományos dízel platformok, de könnyebb, mint a jelenlegi akkumulátoros technológia. Emellett élményben is hasonlót nyújtanak, mint amihez a sofőrök hozzászoktak. Például nagyobb hatótávval rendelkezik. A Los Angeles-i kikötő projektben dolgozó teherautók hatótávja 300 mérföld, ami elég ahhoz, hogy lefedje az átlagos sofőrök 240 mérföldes napi igényét, mondta el McGarvey. Az üzemanyagcellás teherautók újabb verziói már akár a 400 mérföldes hatótávot is megközelítik. Nagyobb üzemanyagtartállyal pedig még messzebbre juthatnának. „Kétségtelen, hogy a hidrogén kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő szállítmányozásában.” – teszi hozzá Joe Adems, a Kenworth vezető mérnöke. „A klímaváltozás okán csökkenteni kell a teherautók szennyezését, emellett pedig a kormányzati előírások és a szállítmányozó vállalatok is zöldebb hozzáállást kívánnak. A Kenworth vásárlóinak nagy része zéró emissziós célt tűzött ki maga elé a következő 10-15 évre. A vállalat úgy kalkulál, hogy a zéró emissziós teherautók gyártása a kevesebb mint ezres példányszámról több mint 70.000-re növekszik 2030-ra és több mint 180.000-re 2040-re.” – avat be Adems. „A ZANZEFF program sikeresen demonstrálta, hogy a hidrogén üzemanyagcellás teherautók kiváló hosszútávú szállítmányozási megoldást biztosítanak, a dízelhez hasonló működés mellett. A Kenworth évtizedes tapasztalattal rendelkezik a prémium minőségű teherautók terén, a Toyota pedig ugyancsak évtizedes tudást épített fel az üzemanyagcellás technológia fejlesztésével. A program keretében végzett közös munkánk magasra tette a lécet a haszongépjárművek iparágában és kiváló alapot fektetett le a hidrogénes teherautók fejlesztéséhez.” – fogalmaz Adems. A hidrogén üzemanyagcellás elektromos kamionok nagy előnye Az egyik legfontosabb és legnagyobb különbség a hidrogénes és az akkumulátoros elektromos szállítmányozás során annak lehetősége, hogy a járműveket gyorsabban megtankolhatjuk és folyamatosabban működtethetjük, lehetővé téve több műszak elvégzését is egy nap alatt. A San Pedro-i projektben használt, Shell által kialakított hidrogén töltőállmások nagyon hasonlítanak a dízel töltőállomásokhoz, valójában a hidrogénes sávok pont a dízel sávok mellett vannak. A projektben résztvevő sofőrök szinte egyöntetűen megerősítették, hogy a folyamat mennyire hasonló – csupán a megfelelő töltőpisztolyt kell behelyezni. A hidrogéntartályok utántöltése általában kb. 25 percig tart, amely időtartam közel áll ahhoz a 15-20 perchez, amelyet a sofőrök általában a shopban töltenek, mielőtt ismét útnak indulnak. Az akkumulátoros elektromos járművek esetében még fejlett gyorstöltő használatával is órákig tarthat az újratöltés, ugyanakkor ez az idő azért rövidülhet a technológia előrelépésével. Jelenleg a hajós konténereket mozgató csőrös kamionok a San Pedro-i és a Long Beach-i létesítmények legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói, árulta el Jacob Goldber, a Los Angeles-i kikötő levegőminőség specialistája. Ez nagyobb emissziót jelent, mint az óceánjáró hajók, a kikötő kisebb hajói, a rakománymozgató gépek (például daruk) vagy a vonatok esetében. A nagyteljesítményű teherautók közel 400.000 tonna széndioxidot bocsátottak ki 2020-ban a kikötőben. Rövid szolgálati idejük alatt az S2S demonstrációs projekt keretében a 10 üzemanyagcellás teherautó ezt az emissziót 500 tonnával csökkentette. Ha széles körben őket használnánk a kikötőben minden nap megforduló 13.000 teherautó helyett, az igazán jelentős mértékben csökkentené a kikötő emisszióját. „Kapcsolatba léptünk a szállítmányozás világával és valóban értékes, helyi tapasztalatot gyűjtöttünk arról, hogy miképpen fejlődnek a teherautók és hogyan tesztelik őket.” – avat be Goldberg. „Komoly potenciál rejlik a hidrogénben, amely gazdasági értelemben is átrendezheti a lapokat a szállítmányozásban.” „A Los Angeles-i siker egyik fontos tényezőjét adta a szállítmányozási közösség visszajelzése.” – mutat rá Craig Scott, a Toyota Motor North America üzemanyagcellás megoldásokért felelős igazgatója. „Ez a hozzáállás már sok évvel ezelőtt is hasznosnak bizonyult a Prius fejlesztése során. A Toyota felismerte a hibrid autókkal, hogy az ügyfelek megértése fontos dolog a tömeges adoptációhoz. Ugyanez igaz a teherautókra is.” – teszi hozzá. Sok teherautóvezető szereti a dízelmotoros vontatóját, árulja el Danny Gamboa, a Toyota egyik legelső üzemanyagcellás teherautóvezetője, aki a kikötőnél dolgozó sofőröket képezi ki. Mások szeretik a dízelmotor erejét és érzetét – hiszen már sok éve ezt szokták meg. De még a régi sofőrök számára is gyorsan megy a hidrogénes hajtásra történő átállás - osztja meg tapasztalatait Gamboa. Az egyik legelső dolog, amit Gamboa észrevett a teherautós műszak végére nem az volt, hogy nem fáradt el, hanem hogy nem volt gázolajszagú. „Nagy különbséget jelent a nyomatékleadás is. Az üzemanyagcellás teherautónál mindig elérhető a teljes nyomaték. Olyan, mint egy hatalmas gokartot vezetni – amint lenyomja a pedált a sofőr, a teherautó nekilódul. Ez könnyebbé teszi a vezethetőséget, akár kihajtásról, akár szűk helyen való manőverezésről van szó. Amint beülnek és kipróbálják, megváltozik a gondolkodásuk.” – avat be  Gamboa. A kikötőkre jellemző környezetben, ahol a teherért fizetik a sofőröket, a gyors sorbaállás nagyobb terhet, ezáltal pedig nagyobb fizetséget jelent. A gyorsabb teherautók előnyben vannak. „Nagy a verseny,” mondta Gamboa. „A legjobbat kell nyújtanod. A sofőrök nem vacakolnak. A gyorsabb autó kulcsfontosságú lehet.” A demonstráció végeztével a Toyota tovább folytatja a hajtáslánc kereskedelmi forgalmazásra történő felkészítését. A következő lépés a nagyteljesítményű üzemanyagcellás modulok építése lesz a Toyota georgetowni gyárában. Lehet, hogy a kereskedelmi forgalmazásig még évek telnek el, de már sokat nem kell arra várni, hogy az üzemanyagcellás üzletág beinduljon, mondta Andrew Lund, a TMNA zéró emissziós terméktervezésért felelős vezető mérnöke. „Az adoptálási pont közel van,” mondta Lund. „A pontos évet nehéz megjósolni. Lehet, hogy egy-két éven belül történik, lehet, hogy 2027-2028-ra. De bármikor is jön el, mi felkészülve várjuk.” Az üzemanyagcellás technológia hálás munkaalany és lenyűgöző érzés olyan termékeket tervezni, amelyek eleget tesznek a piac elvárásainak, de végülis a legfőbb pont az, hogy segítünk jobb bolygót létrehozni magunknak. Ez pedig egybecseng a Toyota útjával. A filozófia és a hozzáállás megváltozik, az emberekhez való hozzáállással együtt, vallja Lund. A San Pedro-i projekt egyik legfontosabb aspektusa annak potenciális hatása arra, hogy a dél-kaliforniai közösség tisztább levegőhöz juthasson. Ha a hidrogén hajtású, üzemanyagcellás elektromos teherautók szélesebb körben elterjednek, hatalmas potenciállal járulnak majd hozzá a széndioxid-kibocsátás elleni harchoz. „Teljes mértékben biztosak vagyunk benne, hogy ez egy működőképes üzleti modell, ami segíti a társadalmat,” mondta Lund. „Ez tökéletesen egybecseng a Toyota értékrendjével.” Gamboa számára a ZANZEFF projekt személyes ügy. Long Beach-en felnőve Gamboa minden nap látta a hatalmas darukat, amelyek minden nap rengeteg konténert pakoltak. Az édesapja és a nagybátyja is itt dolgozott sofőrként és úgy gondolta, hogy jó dolog közel élni a kikötőhöz. A környéken lakó gyerekekhez hasonlóan Gamboa első munkahelye is itt volt: rakodott, majd targoncázott, végül pedig teherautózott. Csak később kezdett el Gamboa a szennyezésről, illetve annak egészségre gyakorolt hatásáról gondolkodni. „Már gyerekként asztmás voltam,” mondta Gamboa. „Mindhárom gyerekem asztmás. A családomban senki sem volt asztmás, amíg nem költöztünk Long Beach-re. A Toyotánál végzett munkám nem a járművek eladásáról szól. Hanem a levegő és a régió megtisztításáról. Ha ezt letudjuk, a közösségnek már nem kell tovább birkóznia ezzel a teherrel.”– írta Jeff Plungis    
Címkék: 

Füstbe ment villamosítási terv

2023.02.16.
Nagyrészt tanult, művelt, kulturált, rendes emberek a németek, de államként egyik katasztrófát a másik után zúdítják földrészünkre: két világháborút, holokausztot és legújabban, az EU vezető erejeként, az elsietett, erőltetett átállást e-közlekedésre, valamint az öngyilkos szankciókat Oroszország ellen – mindezt ideológiai (az eszme győzelme a józan ész fölött) alapon. Már csak a saját maguknak okozott kár is begyűrűzhet más országokba, például hozzánk, de ha követik, követjük őket, még tragikusabb lehet az eredmény. Sajtójukba értő szemmel beleolvasva kiderül, hogy miközben dübörögve propagálják az e-átállást, nagy autógyártók felelősen gondolkodó vezetői továbbra is a belsőégésű motorok fenntartását tervezik. Szöges ellentétben a műkincsek megrongálásától sem visszariadó fanatikus klímaaktivisták bolondságával… Ami az átállás számadatait illeti: Németországban jó évet könyvelhettek el a villanyautó-gyártók. 2022-ben 470.600 akkumulátoros-elektromos (BEV) gépkocsi talált gazdára, 32 százalékkal több, mint az előző esztendőben, ehhez jön 362.100 konnektoros hibrid (PHEV) (11 százalékos plusz), így az országos forgalomba állítási statisztikában 31,4 százalékot értek el az e-autók, ezen belül 56,5-öt BEV-modellek, 43,4-et a hibridek. Pusztán ennek alapján úgy képzelhetjük, hogy töretlenül, tempósan halad a járműállomány lecserélése, állítólag klímasemleges járművekre. Azért az „állítólag” szó, mert még hiányoznak a nyersanyagok kitermelését, feldolgozását és a gépkocsi egész élettartamának hatásait hitelesen bemutató összehasonlítások. Képzelgésekkel azonban rideg tények szegülnek szembe. Mára világossá vált, hogy a globális felmelegedés első számú ellenszerének kikiáltott villanyautók jelentős hányada, német földön még jó sokáig, szénerőművek „piszkos” áramával üzemelhet, mert nap- és szélerőművek „tiszta” zöld-árama még hosszú ideig nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre. A klímasemleges atomerőműveket pedig bezáratták az elvakult „sötétzöldek”. Németország autóállománya nagyjából 40 millió, és úgy tervez a politika, hogy 2030-ra ezek közül 15 millió elektromos hajtású (hibrid, illetve dugattyús motor nélküli, akkumulátoros) lesz. Na, az lenne csak cifra helyzet! Rosszak az előjelek… Németország, minden takarékoskodási felszólítás és intézkedés, illetve zöldenergia-termelés ellenére jócskán elmaradt 2022-es klímacéljaitól: az előirányzottnál ötmillió tonnával több üvegház-hatású gázt eregetett a légkörbe, elsősorban az orosz földgázimport elmaradása miatt csúcsra járatott szénerőművek kéményéből. Szakértők megszólaltatták a vészcsengőt: a klíma szempontjai háttérbe kerültek az energiaellátással szemben. Miközben felszalad a villanyautók száma, egyre több széndioxidot bocsátanak ki. Megállapíthatjuk, hogy szó szerint füstbe ment a terv!    Miért felelős egy utcán tüntető klímaaktivista, illetve az Európai Parlamentben ágáló politikus? Szinte semmiért, aligha ütheti meg a bokáját… Egy nagy iparvállalat, autógyár vezérigazgatója viszont teljes mértékben számon kérhető, helytelen döntésekért elbocsátható. Nem véletlen, hogy racionálisan gondolkodnak! Persze sehol sem verik nagydobra az autógyártók vezetői szintjein, a mintegy suttyomban kialakult állásfoglalásokat, stratégiákat. Igaz, hogy az Audi 2026-tól csak és kizárólag villanyautót gyárt majd? Naná, hogy igaz – az ellenkezője! A négykarikás márka (akárcsak csillagos és propelleres emblémájú vetélytársa), sok ezer főt foglalkoztat motorfejlesztésében és motorszerelő gyártósorain. Ha nem akarna több dugattyús motor előállítani, a három évvel később kezdődő időszakban, akkor már javában csökkentené a létszámot, átszervezné üzemeit, például Győrben. Egyelőre semmiféle ilyen intézkedés sem figyelhető meg.  A Mercedes-Benz pedig egyre másra vezeti be a piacon bődületes teljesítményű, akár „klíma-ellenességi” nyilatkozatnak felfogható AMG-modelljeit, mikor már egyes alaptípusai is nehezen illeszthetők be a visszafogottságot, spórolást előtérbe helyező élet- és gazdasági-stratégiába. Épp így járna el egy, a belsőégésű motorokat a gyártásból kivezetni szándékozó vállalat? Hasonlóan áll a helyzet a Volkswagennél is. Szép csendben, úgy tűnik, mintha nem fogadnák el a dugattyús motor halálos ítéletét. Inkább a szintetikus üzemanyagra igyekszenek átállni, és minden valószínűség szerint így lesz az Audinál, Porschénél is. Nyilván felismerték, hogy erős, hosszú hatótávú, belsőégésű motoros prémiumautókkal lehet nagy nyereséget elérni, miközben a villanyautózás sok pénzkidobással jár. Komolyan vehető elemzések mind gyakrabban mutatnak rá, hogy az e-mobilitás még jó ideig nem lehet tömeges, még annyira sem egyedüli alternatívája a belsőégésű motoros autózásnak. Kétségkívül ez a távlati fejlődés iránya, ha más okból nem is, mert előbb-utóbb megcsappannak, és egyre drágábbak lesznek a nyersolajból nyert termékek. Tehát az elektromos járműhajtásé az egyelőre még kiismerhetetlen jövő, csakhogy nem ennyire átgondolatlanul, erőltetve kellene rohanni. Németország példája sok mindenre rávilágít, okuljunk belőle, mielőtt magával ránt recesszióba, vagy akár még annál is rosszabba…

A Ford növeli akkumulátorgyártó kapacitását

2023.02.16.
Ezzel együtt a vállalat azt is bejelentette, hogy 3,5 milliárd dolláros beruházással felépíti az USA első, autógyári hátterű LFP akkumulátorgyárát; a BlueOval Battery Park Michigan nevű üzem 2026-ban kezdi meg a termelést. A Ford arra törekszik, hogy diverzifikálja akkumulátor-ellátási láncát, és az ezeket gyártó üzemeket oda telepítse, ahol elektromos autóit is előállítja, mert így megfizethetőbbé válnak ezek a termékek a vásárlók számára, vagyis erősödik az EV-k iránti kereslet. A Ford azon dolgozik, hogy a Ford+ tervnek megfelelően az elektromos járművek globális, éves gyártási kapacitását 2023 végéig 600.000 darabra, 2026 végéig pedig 2 millióra növelje. Az elektromos autók gyártásának gyors ütemű bővítésével párhuzamosan a vállalat bevezeti az LFP akkumulátorokat is, hogy még több elektromos hajtású modellt és választási lehetőséget kínálhasson vásárlóinak, ezzel együtt pedig elérje, hogy a Model e üzletág 2026 végére 8 százalékos korrigált EBIT rátával működjön. “Elkötelezetten törekszünk arra, hogy ez elektromos autók forradalmának élére álljunk, ezért a legjobb technológiákra és munkatársakra van szükségünk, hogy iparágunk globális átalakulásának élvonalbeli szereplői lehessünk,” nyilatkozta Bill Ford, a Ford ügyvezető elnöke. Az LFP akkumulátorok előnyeit a Ford vásárlói élvezhetik A nikkel-kobalt-mangán (NCM) mellett az LFP immár a második olyan akkumulátor-technológia, amelynek révén a Ford vásárlói kiválaszthatják az igényeiknek leginkább megfelelő akkumulátor-teljesítményt. Az LFP akkumulátorok nagyon strapabírók, és jól viselik a gyakoribb és gyorsabb feltöltéseket, ugyanakkor kevesebb ritka és drága alapanyagot tartalmaznak. Ez a kedvezőbb árú akkumulátor lehetővé teszi, hogy a Ford stabilizálja vagy akár tovább csökkentse az elektromos autók fogyasztói árát. Az LFP akkumulátorok egy sor, már jelenleg is fejlesztés alatt álló, kedvező árú, új generációs személyautó és haszonjármű meghajtásáról gondoskodnak majd. “A Ford elektromos autóinak kínálata hatalmas keresletet generált. Az LFP és NCM akkumulátorok széles körű bevezetésével vásárlóink ezrei, hamarosan pedig milliói élvezhetik majd a Ford EV-k minden előnyét, méghozzá a legmodernebb akkumulátor-technológiákkal, amelyek idővel egyre megfizethetőbbé válnak,” mondta el Jim Farley, a Ford elnök-vezérigazgatója. Az LFP akkuk már a michigani Marshallban felépülő új akkumulátorgyár megnyitása előtt, még idén megjelennek a Mustang Mach-E kínálatában, 2024-ben pedig az F-150 Lightning vásárlói is megrendelhetik azokat a legfontosabb globális piacokon, hogy senkinek ne kelljen sokáig várnia az új technológiára. Az LFP akkumulátorok révén csökkenthető az iparág függősége az olyan, nehezen és drágán beszerezhető ásványi anyagoktól, mint a nikkel és a kobalt. Ez nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem abban is segít, hogy a Ford olyan EV-beszállítói láncot építsen ki, amely a vállalat fenntarthatósággal és emberi jogokkal kapcsolatos alapelvei szerint működik. A Ford vállalta, hogy 2026 végéig 50 milliárd dollárt fektet be globálisan az elektromos autókba, és 2050-ig világszerte megvalósítja a karbonsemlegességet autói, létesítményei és beszállítói lánca működésében. A vállalat célja, hogy 2035-re az összes, Európában forgalmazott modellje zéró károsanyag-kibocsátású legyen, és hogy európai létesítményei, logisztikai tevékenységei és beszállítói karbonsemlegesen működjenek.
Címkék: 

Tudta fokozni: ittasan, lejárt műszakival, biztosítás nélkül

2023.02.16.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Osztályának járőrei vontak intézkedés alá egy személygépjárművel közlekedő petneházi lakost 2023. február 15-én 22 óra körül a 41-es számú főút 21. kilométerszelvényében Baktalórántháza és Levelek között. A rendőrök megállapították, hogy a járművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, valamint a vele szemben alkalmazott alkoholszonda is pozitív értéket mutatott. A férfi által vezetett autó műszaki érvényessége közel két éve lejárt és érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítása sem volt. A rendőrök a járművezetőt a Nyíregyházi Rendőrkapitányságra előállították, és az engedély nélküli járművezetés, a lejárt műszaki érvényesség, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hiánya miatt őrizetbe vétele mellett szabálysértési eljárást folytatnak, míg a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése miatt külön büntetőeljárást kezdeményeztek.

Állami ösztöndíjjal, 2–4 félév alatt szerezhető mérnöktanári diploma a Széchenyi István Egyetemen

2023.02.16.
„A műszaki fejlesztések, a technológiai újítások, az ehhez szükséges kreatív és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének kulcsszereplői a mérnöktanárok. A Széchenyi István Egyetemen a műszaki tanárképzés öt évtizede teszi lehetővé az érdeklődő szakoktatók, főiskolai végzettségű mérnöktanári vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezők mesterszintű felkészülését a mérnöktanári hivatásra kettő-négy félév alatt” – mondta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóságának főigazgatója. Hozzátette: egy új lehetőség sokak számára nyithatja meg az utat, hogy a pedagógusi hivatásnak ezt a különleges területét – vagy a zenetanári, a zeneművésztanári szakokat – válasszák, ahol magas szintű szakmai ismereteket kell átadni a diákoknak. A mérnöktanárok tudásokat mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívül, sőt a vállalatoknál is kamatoztathatják oktatóként. A törvénymódosítás lényege, hogy egyes rövid ciklusú tanárképzéseken tanuló hallgatók támogatási lehetősége a támogatási idő kiszélesítésével bővült. A kedvezményre való jogosultság független attól, hogy a jelentkezőnek a korábbi felsőfokú tanulmányai alapján rendelkezésre áll-e még támogatási idő. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó tanárképzéseken állami ösztöndíjas finanszírozási formában folytathatják tanulmányaikat azok is, akik korábban már igénybe vették vagy akár meg is haladták a számukra biztosított állami ösztöndíjas támogatási időt. Kövecsesné dr. Gősi Viktória ezzel kapcsolatban elmondta: a változás a Széchenyi István Egyetem esetében egyrészt a főiskolai mérnöktanári és mesterszakos (MSc) szakképzettségre építő két féléves mérnöktanári, illetve az alapszakos (BSc) szakoktatói és mérnöki szakképzettségre építő négy féléves mérnöktanári képzésre jelentkezőket érinti kedvezően. Ezek a szakok gépészet-mechatronika, informatikus, közlekedés és agrár szakirányon indulnak az intézményben. (Azok a BSc mérnöki szakképzettséggel rendelkezők, akiknek van köznevelési gyakorlatuk, három félév alatt is elvégezhetik az egyébként négy féléves képzést.) Másrészt a kedvezmény vonatkozik a zenetanári és zeneművésztanári képzést választókra is. Idén szeptemberben is indul valamennyi említett szak, amelyekre február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu rendszerében. „A mérnöktanári képzés célja a műszaki képzettségre építve mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, valamint a pedagógiai kutatási és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a tudományos (Phd) minősítés megszerzésének megalapozása. A nagy hagyományokkal rendelkező szakon olyan kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt a leendő tanároknál, melyek nemcsak a szakképzési centrumok intézményeiben, de a vállalatoknál, vállalkozásoknál is alkalmassá teszik a végzett mérnöktanárokat az oktatói feladatok ellátására” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Életet menthet a fényvisszaverő ruházat, a téli hónapokban több gyalogos halt meg az utakon

2023.02.16.
Ezt támasztja alá a Magyar Közút legújabb videójában, melyben azt tesztelték, milyen távolságból veszi észre az autós a gyalogost este, kivilágítatlan útszakaszon. A videóban jól látszik, hogy nem sokat számít az sem, ha világosabb ruházatot viselünk, hiszen mindössze pár métert nyerhetünk vele láthatóság szempontjából, szemben a fényvisszaverő ruházattal, ami adott esetben már több száz méterről is láthatóvá teszi viselőjét még koromsötétben is. A fényvisszaverő ruházat viselésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Közút legújabb, Instagram oldalán közzétett, gyalogosokat megszólító videójában: https://www.instagram.com/reel/CotmutVo-H3/?igshid=YmMyMTA2M2Y=. Az elmúlt időszakban több olyan gyalogos gázolás történt az országos közutakon, ami megelőzhető lett volna: csak a külterületi gyorsforgalmi-, fő- és mellékúti szakaszokon 2020-ban 43, 2021-ben 28, míg 2022-ben 38 halálos áldozata volt ezeknek a baleseteknek. Ezek a tragikus kimenetelű balesetek nem történnek meg, ha a gyalogosok távolról is jól észlelhető fényvisszaverő kiegészítőt, ruházatot viselnek. Ez leginkább a külterületi, közvilágítás nélküli szakaszokon döntő fontosságú, de belterületi utaknál sem elhanyagolható az előnye. Bár a téli hónapok végéhez közeledve egyre korábban világosodik és később sötétedik, de még így is rövidebbek a nappalok a nyári időszakhoz képest, ezért a Magyar Közút minden gyalogost arra bíztat, hogy közutak mentén, különösen külterületen, a saját biztonságuk érdekében viseljenek fényvisszaverő kiegészítőt vagy láthatósági mellényt napkelte előtt, napnyugta után vagy korlátozott látási viszonyok között. A gyermekek kabátjára, táskájára is akaszthatunk apró fényvisszaverő eszközöket, kulcstartókat vagy kiegészítőket, amelyek ugyanúgy segítik az ő biztonságukat és jobb észlelhetőségüket az autósok számára.  

Berva moped

2023.02.16.
Galéria képek: 

Miként lehet hatékonyabbá tenni a városi logisztikát?

2023.02.16.
A városi logisztika - az áruk és javak városi területeken történő szállítása és a vásárlókhoz, illetve végfelhasználókhoz való eljuttatása - kihívásokkal néz szembe. A Covid 19 világjárvány nyomán mind az online vásárlások száma, mind a gyors áruszállítás iránti igény megnőtt, ami tovább súlyosbította a helyzetet a városokban. A városi logisztikának fordulatot kell vennie a fenntartható jövő érdekében - tanácsolja a Roland Berger stratégiai tanácsadó tanulmánya, búcsút mondva a jelenlegi széttagolt szállítási folyamatoknak. A logisztikai lánc különböző szereplőinek szorosabban kell együttműködniük az áru- és alkatrészforgalom összekapcsolása és a teljes ökoszisztéma megváltoztatása érdekében. - Növekvő károsanyag-kibocsátás, szigorú jogi előírások és egyre növekvő volumenek: a városi logisztika előtt álló kihívások sokrétűek - sorolja Marc Pisoke, a Roland Berger partnere. - Az utóbbi években az online kereskedelem a szállítmányok atomizálódásához is vezetett. Az ügyfelek egyre gyorsabb és rugalmasabb szállítást várnak el. A meglévő infrastruktúra azonban nem tud lépést tartani ezekkel az igényekkel - állítja Pisoke. Átépített járművek Ha nem hoznak intézkedéseket, a szállítási költségek valószínűleg az ügyfelek elvárásaival párhuzamosan emelkedni fognak. Ebben az esetben a többletköltségeket elkerülhetetlenül áthárítanák az ügyfelekre, akik így költségtakarékossági okokból lemondhatnának az olyan szolgáltatásokról, mint az egynapos kiszállítás. Svédországban például már megfigyelhető, hogy a fogyasztók nem hajlandók fizetni az online rendelt élelmiszerek házhoz szállításáért - ez a tendencia végül enyhítheti a városi logisztikai ökoszisztémára nehezedő nyomást. Vannak azonban intézkedések a városi logisztikai láncok terheinek csökkentésére. Egyes vállalatok például kifejezetten erre a célra épített járműveket használnak. Ezeket kifejezetten a kézbesítő sofőrök számára tervezték, és többek között közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a vezetőfülkéből a raktárhelyiséghez. Ha egy teljes flottát átállítanak erre a járműtípusra, akkor tíz-tizenöt százalékkal csökkenthető a járműállomány. Ez csökkenti a költségeket és a környezetszennyezést. Szintén jó út a flotta zöldítése, hazánkban is több cél használ elektromos furgonokat (pl. GLS, DHL, DPD stb.). A logisztikai vállalatok közötti szorosabb együttműködés tovább csökkenthetné az atomizálódást. Ennek előfeltétele az információcsere, valamint a közlekedési és infrastrukturális eszközök közös használata. Az eredmény a csomagban történő szállítás lenne, ami mind a vállalatok, mind a fogyasztók számára alacsonyabb költségeket és szállítási időt jelentene. Emellett kevesebb szén-dioxid-kibocsátást és kevesebb torlódást eredményeznek a városokban. Elkerülhetetlen a kötegelés A jövőre nézve a városi logisztikában a szállítások kötegelése bizonyos mértékig elkerülhetetlen: - A vállalatoknak fontolóra kellene venniük, hogy többet dolgozzanak együtt, és például meg kellene osztaniuk a létesítményeket, vagy össze kellene kötniük az áruforgalmat - mondja Pisoke. Ily módon növelni tudnák a városokba irányuló áruszállítás hatékonyságát, optimalizálnák a járművek kihasználtságát az út utolsó szakaszán, és azonos kapacitás mellett nagyobb mennyiségű árut szállíthatnának. Az egy területen belül különböző ügyfeleknek szállító járművek számának korlátozásával a szállítási útvonalak is optimalizálhatók. A különböző vállalatok megoszthatják és összevonhatják a szállítási útvonalakat és földrajzi területeket. További javulást lehetne elérni az adatok megosztásával is, hogy pontosabban lehessen előre jelezni az ügyfelek keresletét. Együttműködés A tömegesítés érdekében a különböző szereplőknek közösen kell intézkedéseket kidolgozniuk és végrehajtaniuk. A logisztikai vállalatok például megoszthatnák létesítményeiket és összevonhatnák az áruforgalmat, az önkormányzatoknak pedig ösztönzőket kellene teremteniük az áruforgalom összefogására. A fogyasztókat arra kell ösztönözni, hogy aktívabban vegyenek részt a kézbesítésben, bizonyos magatartásformák ösztönzésével, például a csomagok átvételével egy bizonyos napon vagy időpontban. A járműgyártók (OEM-ek) olyan speciális városi, lehetőleg elektromos logisztikai járműveket (PBV) fejleszthetnének ki, amelyek egyesítik a szállítási kapacitást, az autonómiát, a sebességet és a praktikumot.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Autós Nagykoalíció üdvözli az Európai Parlament szavazásának eredményét

2023.02.16.
Az Európai Parlament képviselői kedden (február 14-én) megszavazták, hogy 2035-től szinte kizárólag szén-dioxid-kibocsátás-mentes új autókat lehet forgalomba helyezni. Mindez ugyanakkor nem jelenti a belső égésű motorok eltűnését a kínálatból 2035 után. A megszavazott megállapodás keretein belül felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen elő egy javaslatot a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyagok szerepéről a jövő autógyártásában. A szintetikus üzemanyagok lehetővé teszik, hogy a technológiai sokszínűség elvét szem előtt tartva továbbra is számos lehetőség álljon a vásárlók rendelkezésére, amikor hajtásláncot választanak. Az Autós Nagykoalíció támogatja a megállapodást, ugyanis amennyiben Európában gyors sikereket szeretnénk elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a jelenlegi járműállományra kell elsősorban koncentrálni. Jelenleg az európai utakon közlekedő járművek túlnyomó többsége belső égésű motorral működik, ezek lecserelése elektromos autókra több évtizedes folyamat lenne. A szintetikus üzemanyagokkal ezeket a járműveket környezetbarát módon lehetne üzemeltetni, és a töltőállomási infrastruktúra is rendelkezésre áll, szemben a gyerekcipőben járó elektromos töltő infrastruktúrával. A hagyományos, nem szintetikus üzemanyagot használó járművek sem tűnnek el teljesen a kínálatból 2035 után, ugyanis a kevesebb mint 10.000 személyautót vagy kevesebb mint 22.000 kishaszongépjárművet gyártó márkák kivételt kaptak a szabályozás alól. Szintén fontos hozzátenni, hogy a megállapodást 2026-ban felülvizsgálják és amennyiben szükséges, új döntéseket hoznak.
Címkék: 

A Continental 21 millió forinttal támogatja a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot

2023.02.16.
A segélyszervezettel már korábban megkezdett közös munkát emeli most új szintre az anyacég egyik hazai leányvállalata, a Continental Automotive Hungary Kft. A magyarországi gyáraiban dolgozó ukrán nemzetiségű munkatársai révén a társaság közelebbi rálátással bír a háború humanitárius következményeire, így a konfliktus első évfordulójához közeledve egy olyan szervezet munkáját kívánta támogatni, amely hosszútávon segíthet a hazánkba menekülők integrációjában. A Continental magyarországi kollégái már a mostani adományozást megelőzően, a háború tavaly februári kirobbanásakor is igazi közösségként mozdultak meg, életre hívva a vállalat egyik legfontosabb, „Egymásért” értékét. Akkor néhány hét alatt összesen 82 doboz, közel 8 köbméter adományt gyűjtöttek össze az orosz-ukrán háború rászorulóinak, mely célba érését már akkor is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosította. Az együttműködés következő lépéseként, a most bejelentett több mint 21 millió forintos támogatás keretében a technológiai vállalat a konfliktus elől hazánkba menekülők integrációján túl 2023 folyamán több más cél megvalósításához is biztosít finanszírozást. Ilyen például a hátrányos helyzetben lévő fiatalok felzárkóztatása a Máltai iskolaprogram keretében vagy a mozgássérült fiatalok szállítása és táboroztatása. A jó ügy melletti kiállást és a korábbi együttműködés bővítését így kommentálta Kalmár Ákos, a Continental országos HR vezetője: „Szomorú évfordulóhoz közeledünk. Cégünk az elmúlt egy évben számos módon nyújtott segítséget az ukrán közösségnek, illetve a nálunk dolgozó ukrán kollégáknak és családjaiknak. A háború valószínű elhúzódásával azonban meg kellett találnunk a hosszú távú vállalati felelőségvállalás legmegfelelőbb módját. A segítségnyújtásban ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal működünk együtt a jövőben.  Biztosak vagyunk benne, hogy az adományunk általuk a legjobb helyre kerül majd.”  „A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a menekülők humanitárius megsegítésén túl a hosszú távon Magyarországon maradó családok beilleszkedéséhez nyújt sokoldalú, gyakorlatias támogatást, hogy a jövőben már ne szoruljanak segítségre, képesek legyenek önmagukról gondoskodni. Célunk, hogy a szülők megfelelő munkát találjanak, a gyermekek pedig sikeresen beilleszkedjenek az óvodai, iskolai környezetbe, a Continental támogatásával ezt a programot folytatjuk tovább” – emelte ki Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója