Néhány hete még arra világított rá egy másik felmérés, hogy a fiatalok körében az új autóhoz jutás elveszítette vonzerejét, ezzel szemben most szembesülhetünk, hogy az autó varázsa mégsem tűnt el a fiatalok körében. Igaz, elég magas azok aránya, akik a car sharingot részesítik előnyben.Mi az a car sharing?A car sharing rendszer közösen használt, mindig rendelkezésre álló bérautók használatát jelenti. Eddig már mintegy húsz európai városban vezették be. Olyan olcsó bérautókról van szó, amelyek a város különböző zónáiban létrehozott parkolóhelyeken vannak elhelyezve. A szervizszolgálat az autót maximum tíz percen belül a kliensek rendelkezésére bocsátja előzetes telefon vagy internetes foglalás után. Az autót az ügyfelek kóddal nyitják, és szükség esetén a fenntartó számlájára tankolnak. A car sharinget sokan a tömegközlekedési eszközökkel kombinálva használják. Kifizetődőnek tartják, mivel mentesülnek a fenntartással járó jelentős költségektől, mindamellett állandóan karbantartott, folyamatosan megújuló autóparkhoz tartozó járművekkel közlekedhetnek. A közlekedési szakemberek és a környezetvédők szerint hasonló megoldásokkal csökkenthető a városi közlekedésben részt vevő autók száma.A felmérésből kiderült az is, a felnőtté válás mellett az autó a személyes szabadság fontos eszköze is. A kapcsolatok ápolását az autó hiánya a megkérdezettek fele szerint hátrányosan befolyásolja. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy feltétlen igény lenne a saját jármű birtoklása. A felmérésben résztvevők 37 százaléka preferálta a car sharing rendszert.  

   A részvénypiac forgalma 56,2 milliárd forintra emelkedett az előző heti 43,95 milliárd forintról. Ebben nagy szerepe volt az Egis-részvények 16,6 milliárd forintos forgalmának, de a másik gyógyszeripari papír, a Richter kereskedése is megélénkült, 11 milliárd forintot meghaladó adásvétellel a második legnagyobb forgalmú részvény volt a héten, megelőzve a hagyományosan a legnagyobb forgalmú OTP-t, amely 10,7 milliárd forint értékben forgott.    Az Egisre 28 000 forinton tett vételi ajánlatot kedden a társaság jelenleg 51 százalékos francia tulajdonosa, a Servier. Az ajánlati ár 33 százalékkal volt magasabb a papír előző napi, 21 050 forintos záróáránál, az ajánlatot megelőző 180 napos tőzsdei átlagárát pedig 38 százalékkal haladja meg. Ha a vételi ajánlat sikeres lesz, a főtulajdonos kivezeti az Egis részvényeit a BÉT-ről. A Servier azzal indokolta a lépést, hogy az Egis az egyetlen a vállalatcsoportban, amelynek nem 100 százalékos tulajdonosa, továbbá a csoport egyetlen tőzsdén jegyzett tagvállalata. Ugyanakkor az Egis nem a részvénypiacról finanszírozza működését, így a Servier pénzügyi szempontból nem látja különösebb előnyét a társaság tőzsdei jelenlétének.    Az Egis árfolyama egy hét alatt 29,29 százalékkal, 6230 forinttal 27 500 forintra nőtt.    A Richter-részvények szintén átlag felett, 4,92 százalékkal drágultak, 3840 forinton zárták a hetet. Szakértők ezt azzal magyarázták, hogy mivel a hazai gyógyszercégek jó befektetések, a befektetők az Egis helyett a Richtert választhatják részvényeik átsúlyozásakor.    A Mol árfolyama 2,37 százalékkal 15 860 forintra esett. A társaság árfolyamát negatívan befolyásolta az a pénteki hír, hogy a zágrábi bíróság elrendelte Hernádi Zsoltnak, a cég elnök-vezérigazgatójának vizsgálati fogságba vételét. A Mol jogi szakértője a cég és elnöke elleni fenyegetésnek minősítette a horvát igazságügyi szervek lépését. A Legfőbb Ügyészség közleményben emlékeztetett arra, hogy a 2012 januárjában lezárt magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA vesztegetési ügyben.    Az OTP-részvények a múlt héten 1,66 százalékkal erősödtek, 4356 forintot értek pénteken záráskor.    A Magyar Telekom papírok ára 1,60 százalékkal 307 forintra csökkent.    A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 12,64 százalékkal, 126 ponttal 1124,52 pontra emelkedett.MTI 

    Azt követően, hogy a tervezetet átadja Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, ugyancsak hétfőn sajtótájékoztatón számol be az újságíróknak a konkrétumokról.    A főbb számokról a miniszter annyit elárult korábbi nyilatkozataiban, hogy a tárca a büdzsé tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számolt. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: nem lesz megszorítás 2014-ben, nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülniük a gazdaság szereplőinek; a költségvetés feszes lesz, abban a tárca számol a hús áfájának csökkentésével is, és az ideihez képest egyetlen ágazat sem jár rosszabbul. Úgy vélte, a gazdaság jobb teljesítménye 2014-ben reálissá teszi, hogy egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra egy kicsivel többet lehessen fordítani.    A jövő évi költségvetést illetően véleménye szerint nincsen túlzott optimizmus, realizmus van, a gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2 százalékkal növekedhet. Többletbevételekre számítanak az áfából és jövedéki adóból, a pénztárgépcserék fehérítik a gazdaságot. Közlése szerint a 100 milliárd forint általános tartalék mellett ugyanekkora összeget tesz ki az országvédelmi alap nagysága, ez a két tétel az előre nem látható kiadásokat fedezheti.    Elmondta azt is: az utolsó simításokat végzik az adórendszer módosításain, az erről szóló, európai uniós szabályoknak is megfelelő törvénymódosítást szintén szeptember 30-ig nyújtják be a parlamentnek.    A kormányszóvivő csütörtök este a Duna tévécsatorna Közbeszéd című műsorában pedig azt közölte: az egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra, gazdaságfejlesztésre is több forrás jut jövőre.    Giró-Szász András a 2014-es költségvetés tervezetéről azt mondta, "nagyjából, hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy a költségvetési sorokon mik szerepelnek". Elmondta: 2013-hoz viszonyítva például az egészségügyre 10,6 százalékkal, oktatásra 12,6 százalékkal, a közbiztonságra 3 százalékkal több forrás jut jövőre. Emellett a felzárkóztatás területén - amit a kormányszóvivő nagyon fontos feladatnak nevezett - 9,6 százalékkal lesz több forrás.    Jelezte: államkorszerűsítésre 17 százalékkal lesz több forrás és a gazdaságfejlesztésre is 8 százalékkal több pénz jut.    Giró-Szász András azt is közölte: a Költségvetési Tanács felhívta a  kormány figyelmét, hogy az adóbevételek terén lévő kockázatok kivédésére nagyobb tartalékképzésre van szükség. Erre 120 milliárd forintos rendkívüli kormányzati keret és egy 100 milliárd forintos országvédelmi alap, összességében 220 milliárd forintot terveztek be. Megjegyezte: a 2013-as év bebizonyította, hogy a tartalékképzés formáját és nagyságát megfelelően "be tudja lőni a gazdasági tárca."    A Költségvetési Tanács (KT) ezen a héten az MTI-hez eljuttatott közleményében teljesíthetőnek tartotta a kormány jövő évi, 2,9 százalékos GDP-arányos hiány-, és 2 százalékos növekedési célját,  amely véleménye szerint a bővülés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik. A testület ugyanakkor jelentős bevételi (elsősorban az áfánál) és kiadási kockázatokat is lát, ezért indokoltnak tartják a megfelelő tartalékszint ismételt átgondolását.