Felszállt a füst Genfben: ez lett az év autója
2024.02.26.
A Genfi Autószalonon szép hagyomány szerint hétfőn délelőtt adták át az autóipar legvágyottabb díját. 1964 óta ítélik oda. A 22 európai ország 61 szakújságírójából álló zsűri egyetértett abban, hogy a Renault az év legvonzóbb autója. Dicséri az elektromos Scénic gyakorlati adottságait és azt, hogy az akkumulátor ellenére viszonylag könnyűvé vált.
Fotó: Renault
Gilles Le Borgne fejlesztési vezető szemmel láthatóan meghatottan arról beszélt, hogy „nagy elismerés a csapatunk teljesítménye. 2020-ban a Renault mélyen a mínuszban volt. Ez a díj csodálatos bizonyítéka annak, hogy jó úton haladunk. És még többet szállítunk” – mondta Genfben. Sőt, jövőre is lesz dögös jelöltje a Renault-nak, ugyanis az R5-ös elektromos kisautót mutatják be a szalonban. A BMW képviselője csalódott volt, ugyanis az ő 5-ös sorozata időnként még vezetett is a több fordulón át tartó szavazáson. Végül a BMW lett a második.
BYD először a döntőben
A döntőbe jutott gyártók mindegyike bemutatta járművét, szám szerint hét. A legnagyobb szenzációt valószínűleg egy kínai gyártó érte el: a feltörekvő BYD elektromos márka a Seal luxusmodelljével jutott be a döntőbe.
A döntőbe bekerült a BMW 5-ös sorozat, a BYD Seal, a Kia EV 9, a Peugeot 3008, a Renault Scénic, a Toyota C-HR és a Volvo EX 30.
Banális ok miatt égett szénné egy Tesla
2024.02.26.
Amikor az elektromos autók kigyulladnak, a tüzet nehéz eloltani. Ezt bizonyítja a Morris Township Önkéntes Tűzoltó Társaság szakembereinek esete is.
Pennsylvania államban rögzítették az alábbiakat: egy vadonatúj Tesla Model S valamilyen tárgynak ütközött az úton. Hogy mi volt az akadály (törmelék vagy esetleg egy autóalkatrész, sárvédő stb. ami olykor előfordul a sztrádákon), azt nem tudni, mert a „bizonyíték” megsemmisült. Az egyik utas szerint, miután a tárgy eltalálta az S modell alját, füst kezdett áradni a járműből. A sofőr gyorsan megállt és a három utas és a kutyájuk kiszállt az autóból. Az S modell pillanatokon belül kigyulladt.
A kiérkező tűzoltóknak 45 ezer (!) liter víz kellett ahhoz, hogy megküzdjenek az elemekkel. A tűzoltók azt mondják, hogy egy belsőégésű autó tüzének eloltásához ennek csak a töredéke, mindössze 2 ezer liter víz szükséges.
A Morris Township Önkéntes Tűzoltó Társaság Facebook oldalának bejegyzése szerint "két órába telt, hogy folyamatosan vizet locsoljanak a járműre, mert az akkumulátor újra meggyulladt és magas hőmérsékleten égett". De nemcask a Teslánál, hanem bármely lítium-ion akkumulátornál bekövetkezhet az ún. termikus elszabadulás, ami olyan tüzet eredményez, amelynek eloltása sok erőfeszítést igényel.
A Tesla szénné égett, csak a felnik jelzik, hogy ez valaha egy autó volt.
Szerencsére senki sem sérült meg az incidensben.
Forrás: turbo.fr
Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki
2024.02.26.
A Magyar Suzuki 2021-ben döntötte el, hogy villamosenergia felhasználásának egy részét megújuló energiaforrásból szeretné előállítani. A gyár adottságait, a műszaki követelményeket és a pénzügyi szempontokat figyelembe véve választották ki azt az erőmű méretet és kapacitást, amely a Magyar Suzuki számára a legoptimálisabb. A teljes tervezési-engedélyeztetési és jóváhagyatási folyamat 2022 májusa és 2024 február közepe között zajlott le. 2024. február vége óta pedig a Magyar Suzuki saját villamosenergiát is termel.
A telepített erőmű beépített maximális teljesítménye 3223 kWp, amelyből 2397,5 kWp a kihasználható teljesítmény. Éves szinten a megtermelhető 3,2 millió kWh éves energiamennyiségből[1] 3,1 millió kWh a felhasználható energia mennyisége. Az esztergomi gyár évente 45 millió kWh energiát használ fel, így a naperőmű éves szinten az energiaszükséglet 6-7 százalékát fedezi, amely nagyjából 272 millió forint[2] megtakarítást jelent évente. Mindemellett több mint 1700 tonnával csökken a vállalat közvetett CO2 kibocsátása. A Magyar Suzuki további napelemes bővítést tervez, amely idővel az energiaszükséglet mintegy 30-50 százalékát fedezné. A Suzuki Csoport globális elvárása, hogy 2050-ig minden terméke és üzeme elérje a karbonsemleges működést.
A napelempark mellett 2022 óta saját hőszivattyúk is segítik a termelés egyes részeinek hűtését és fűtését. A festőüzemben három, a lökhárítóüzemben és az üzemeltetési részlegen pedig egy-egy ilyen berendezést használnak. A technológiai hőveszteség, a hulladékhő felhasználásával a termelési területeknél szükséges hűtéséhez és fűtéséhez járulnak hozzá, emellett a teljes gyár szociális melegvizét is ezzel állítják elő.
[1] Az esztergomi éves időjárási átlagból kiindulva.
[2] 85 Ft/kWh villamosenergia egységár mellett számolva, tőzsdei ártól függően.
A quad újraértelmezése
2024.02.26.
Ez a jármű annyira újszerű lehet magyar olvasónak, hogy először is meg kell magyarázni fogalmakat, rövidítéseket. Műfaja UTV, azaz Utility Task Vehicle, használati céljárműnek magyarítanám, olyasmi, mint egy célszerszám, egyedül a mezőgazdasági munka segítésére készül. Természetesen terepjáró, elsődlegesen földútra való, angol nyelvterületen egy kategóriába tartozik a Buggy típusú autókkal. A legkönnyebb négykerekű osztályba sorolható, de nem téveszthető össze városi mini autókkal. Másik meghatározás a side-by-side, ami egymás mellettit jelent – ez arra utal, hogy nem egymás után, lovagló pozícióban ülnek utasai, mint a quadokon, hanem egymás mellett, mint egy autóban. Az UTV-k bukócső kerettel és biztonsági övvel védik utasait, nem kell bukósisakot viselni. Van kis platója, és erős utánfutó-vontató. Azt szokták mondani, hogy nincs terepjáró csörlő nélkül. A Polaris RANGER XP Kinetic megfelel e követelménynek, ráadásul teljes haspáncélja is van.
Itt közbeszúrom egy gondolatomat: egyetlen motoros járművet, „sportszert” nem szeretek, a quadot, mert lehetővé teszi, hogy a természetet nem tisztelő emberek kimenjenek erdőre-mezőre zajongani, érzékeny növénytársulásokat felszaggatni, mély nyomokkal eróziót beindítani. Még csak terepmotoros ügyesség sem kell hozzá, bárki vagánykodhat vele. Persze tudom, hogy vannak etikus felhasználói, földmérők, erdészek, mentők – nem rájuk gondolok a fentiekkel, sem a zárt pályákon szórakozókra.
Az UTV műfaj jeles képviselője a Polaris, motoros szánok, egymás melletti ülésű könnyű terepjárók, katonai és civil felhasználású mobilitási eszközök, nehéz motorkerékpárok, Slingshot (csúzli) háromkerekű roadsterek, és elektromos járművek specialistája. Főhadiszállása Minnesota államban van, világszerte több mint száz országba exportál.
A Polaris a Low Carbon Agricultural Show, a kis szénlábnyomú, fenntartható mezőgazdasági szakkiáltáson mutatja be idén márciusban legújabb UTV céljárművét, RANGER XP Kineticet. A teljesen elektromos hajtású apró jármű jelentősége túlmutat önmagán: teljes mértékben kemény munkára fogható, nehéz talajviszonyok között is könnyedén mozgó, környezetkímélő munkatársként utat mutat a mezőgazdaság jövőjébe vezető úton.
A RANGER XP Kinetic meghaladja az átlagos UTV praktikumát, három személy ülhet bele – a harmadik középen húzhatja össze magát. Belső tárolói 60 liter befogadóképességűek, és előfúrt furatokhoz lehet szerelni további dobozokat. Akkumulátoros-elektromos, állandó mágneses, egyenáramú motorjának teljesítménye 110 lóerő, nyomatéka 240 newtonméter ezek az adatok rekordnak számítanak a kategóriában. Hossza, szélessége, magassága 305 x 158 x 198 centiméter. Saját tömege 796 kilogramm, teherbírása tekintélyes 680, de nem kell ennyivel beérni, mert 1,13 tonnás utánfutót vontathat. Csúcssebességét nem említik, hiszen a Kinetic nem versenyautó, lassan haladva is időben kiér vetőmaggal vagy gázolajjal a földekre. Pár perc ilyenkor nem számít, csak biztosan érjen oda.
A RANGER XP Kineticet Premium és Ultimate felszereltséggel gyártják. Az első 14.9 kWh kapacitású lítiumion-akkumulátort kap, hatótávja 73 kilométer, a másodiké 29.8 kWh-s, ezzel már 130 kilométert lehet megtenni. Az akku 6 kilowattal tölthető. Persze e mezei munkaeszközből sem maradhatott ki a hétcolos tájékoztató-szórakoztató képernyő, telepített navigációs szoftverrel. Az Ultimate változat árcédulája átszámítva 13,5 millió forintot mutatna, nem sokkal marad el egy Toyota Hilux pickup árától.
Mint tudjuk, forrong Európa gazdatársadalma, többek között a gázolaj felszökött ára miatt. Az agráriumban nagy mennyiség fogy el, egy-egy napon, kombájnba és nagy traktorba több száz litert kell tankolni. A nagyteljesítményű dízelmotorok belátható időn belül nem válthatók ki elektromos megoldásokkal, miként a tömegterményeket a feldolgozó üzemekbe szállító kamionoknál sem. Világos, hogy egy kicsinyke kisegítő jármű nem oldhatja meg egyedül a problémát, jelentőségét másutt kell keresni.
A mezőgazdaságra nagy nyomás nehezedik a törvényalkotóktól és a társadalomtól, hogy minél kisebb legyen a légszennyezés, és zöldebb legyen az élelmiszer-termelés. Természetesen az erőgépek, rakodógépek és aratócséplők dízelmotorjai ugyanolyan szigorú kipufogási szabályoknak felelnek meg, mint a közúti közlekedésben, de még ennyi sem elegendő a klímaaktivistáknak és a hatásuk alá került fiatalabb nemzedéknek. A gazdaságoktól elvárják, hogy minden lehető módon mutassák fel elkötelezettségüket a zöld átállás iránt. Ebbe az irányzatba illik bele, ha egy földművelő elektromos járművével szállítja terményeit a városi piacra. Akár meg is érheti anyagilag, ha egy családi farmnak nem kell lótifuti-járművét is rendszeresen benzinkúthoz vinni, mert napelemekkel is feltölthetik.
Van egy gyanúm, hogy egy ilyen ügyes kis járművet kedvtelési célra is megvásárolhatnak szenvedélyes quad-hobbisták, legalább kipufogógáz miatt nem kell szégyenkezniük. Tehát zöld mellényükre mutogathatnak büszkén. Még mindig jobb, mintha dübörgő quaddal robognának ki a természetbe…
257 gyorshajtó hamarosan csekket fog kapni, ön is közöttük lesz?
2024.02.26.
A rendőrök naponta nyolc órán keresztül mérték az autósok sebességét. A kerület ellenőrzött területein összesen 257 gyorshajtóról készült felvétel. Az egyik autós 50-es táblánál 94 km/h-val hajtott, amely esetben 78000 forint közigazgatási bírságot szab ki a hatóság.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a közlekedésbiztonságra, azon belül is az egyik legfőbb baleseti veszélyforrásra, a gyorshajtások visszaszorítására. Ennek érdekében a jövőben is rendszeresen lesznek sebességmérések. Mindig tartsák be a sebességhatárokat… hogy mindenki hazaérjen!
Szijjártó Péter miniszter az Audi Hungariánál
2024.02.26.
Szijjártó Péter megköszönte Alfons Dintnernek a magyar autóipar versenyképességének további erősítése érdekében folytatott munkáját, egyúttal köszöntötte új pozíciójában Michael Breme-t.
Fotó: Audi Hungaria
Az egyeztetésen a felek közösen elemezték a magyar autóipar helyzetét és jövőbeli kihívásait. Michael Breme, az Audi Hungaria új igazgatója beszámolt a vállalat 2024-es kilátásairól, valamint a az idei év legfontosabb mérföldköveiről; az elektromos motorok, a PPE hajtások termelésének felfutásáról és a CUPRA Terramar sorozatgyártásának elindulásáról.
A képzésfejlesztésről és a munkaerőpiac elvárásairól rendeztek konferenciát
2024.02.26.
A Széchenyi István Egyetem képzéseivel illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez annak érdekében, hogy értékes diplomát adjon hallgatóinak és hozzájáruljon a térség gazdasági szereplőinek versenyképességéhez. A képzésfejlesztési tervek kialakításánál éppen ezért fontos a közös gondolkozás az ipari partnerekkel. E párbeszédet szolgálta az intézményben megrendezett konferencia, amely a felsőoktatás aktuális kihívásait járta körül.
A résztvevőket dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntötte, aki elmondta: az intézmény az oktatásban, a kutatásban és a harmadik missziós tevékenységében is a legjobbak közé kíván tartozni.
„Egyetemünk vállalati kapcsolatai, innovációs parkjaiban kiteljesedő együttműködései mutatják, hogy az utóbbiban már most élenjáró, de a kutatás terén is dinamikus a fejlődésünk, hiszen három év alatt megháromszoroztuk publikációs teljesítményünket”
– sorolta. Hozzátette:
az intézményt eredményei, a nemzetköziesítés terén tett erőfeszítései felhelyezték a nemzetközi rangsorokra.
Kiemelte, az egyetemen olyan átfogó képzésfejlesztési reform zajlik, amelynek célja az oktatás minőségének legmagasabb szintre emelése a magyar és a külföldi hallgatók számára egyaránt.
A Széchenyi István Egyetem képzésfejlesztési konferenciáját dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese nyitotta meg. (Fotó: Dudás Máté)
Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár előadásában kitért azokra a változásokra, amelyek az elmúlt években versenyképességi fordulatot eredményeztek a magyar felsőoktatásban.
„2023-ban 33 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma, akik közül minden második fiatal vidéki egyetemre került. Nemzetközi fordulatot jelent, hogy ma már 43 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, és minden második publikáció nemzetközi kooperációban születik”
– hangsúlyozta. Hozzátette,
a nemzetközi hallgatók számát szeretnék jelentősen, a jelenlegi több mint duplájára emelni.
A képzésmegújítás kapcsán kifejtette: három fő pillére a gyakorlatorientáltság, a tanulmányok és a munka összehangolása, valamint a digitalizáció. A projektalapú oktatás fontossága mellett kiemelte, hogy az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, ma már része a fiatalok életének, ezért azt nem tiltani, hanem megfelelő, etikus használatát tanítani, szabályozni kell.
Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az eddig elért eredményekről és a képzésmegújítás további lépéseiről beszélt előadásában (Fotó: Dudás Máté)
„Egy ország versenyképessége nagyban függ attól, hogy milyen a diplomák minősége, annak milyen a kapcsolata a munkaerőpiaccal, mennyire használható az a tudás, amelyet a hallgató az adott egyetemen megszerzett”
– hangsúlyozta dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. Hozzáfűzte, ebben van jelentős szerepe a minőségértékelésnek és a hitelesítésnek. Kitért arra, hogy szemléletváltást tükröz az új struktúra, amelyben a képzési és kimeneti követelmények helyett az elvárt tanulási eredményeket veszik figyelembe, vagyis arra fókuszálnak, hogy a hallgató milyen ismeretekkel és készségekkel fog rendelkezni, amelyekkel a munkaerőpiaci elvárásoknak meg tud felelni. Előadása zárásaként felhívta a figyelmet arra, hogy
az alfa-generáció idén kezdi a középiskolát, vagyis tagjai 2028-ban megjelennek a felsőoktatásban. Esetükben más készségek kerülnek előtérbe, amelyekhez az oktatásnak is idomulnia kell.
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese az intézmény curriculum-reformjáról, vagyis képzésfejlesztési terveiről számolt be a résztvevőknek. Mint mondta, az előkészítő munka során összeállt egy problématérkép, és ez alapján határozták meg a fejlesztendő területeket. Kitért az intézmény képzési stratégiájára, amelyben a hallgató útjának támogatása, a minőségi oktatás és új módszerek bevezetése kerül a középpontba. Megjegyezte: az új mintatantervi keretrendszer alapja a tartalmi koherencia, a módszertani fejlesztés és a munkaerőpiaci relevancia. Aláhúzta: a nemzetközi gyakorlatok átültetése, a laborinfrastruktúra bővítése, az oktatói kiválóságok kiemelése, a folyamatok és az oktatók fejlesztése is hangsúlyos eleme a reformnak.
„Célunk, hogy a hallgató fiatal kollégává, az általuk alkotott tömeg pedig csapattá, közösséggé váljon. Ehhez oktatói aktivitáson alapuló képzés és résztvevői aktivitáson alapuló tanulás szükséges. Mindez ipari együttműködéseket, szabadalmakat, szellemi termékeket, kutatási eredményeket, minőségi publikációkat, a munkaerőpiac számára pedig sikeres szakembereket eredményez”
– zárta.
A nap zárásaként kerekasztal-beszélgetést rendeztek, amelyen a téma szakértői, piaci szereplők fejtették ki véleményüket a felsőoktatási képzésekről, illetve a gazdaság és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről.
A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma
2024.02.26.
A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését. „Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják” – fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.
A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)
Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is. „Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez” – fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.
„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti” – fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.
A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek. „Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét” – emelte ki.
A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre. „Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához” – fogalmazott.
A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.
Közzétette 2023-as, negyedik negyedéves konszolidált üzleti eredményeit az ORLEN Csoport
2024.02.26.
„Az ORLEN tavalyi eredményei összhangban vannak a Csoport stratégiájával. Ennek a stratégiának része, hogy kiaknázzuk a nemrég lezárult egyesülésekben rejlő potenciált. Kiemelten fontos számunkra, hogy az ORLEN Csoport jövőjét meghatározó és az energetikai átállást elősegítő projekteket valósítsunk meg. Már most közel 1 GW megújulóenergia-kapacitással rendelkezünk, amelyet további beruházásokkal és új felvásárlásokkal folyamatosan bővíteni fogunk. Beruházásokat tervezünk a szénhidrogén-termelés, valamint a finomítás és a petrolkémia területén is. Az ORLEN idei évre tervezett beruházási kiadásai több mint 38 milliárd zlotyt tesznek ki, ebből közel 28 milliárd zlotyt növekedést szolgáló projektekre fordítunk. A terveink hatékony megvalósításához a legmagasabb megtérülésű és a részvényeseink számára a legkedvezőbb projekteket fogjuk kiválasztani.” – mondta el Witold Literacki, az ORLEN igazgatótanácsának megbízott elnöke és vezérigazgatója.
Fotó: Orlen
2023 negyedik negyedévében az ORLEN Csoport:
98,3 milliárd zloty bevételt,
11,2 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t
7,3 milliárd zloty nettó nyereséget ért el.
2023-ban az ORLEN csoport:
373 milliárd zloty bevételt,
44,8 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t,
és 27,6 milliárd zloty nettó nyereséget ért el.
2023 negyedik negyedévében az ORLEN Csoport upstream szegmense 578 millió zloty LIFO-alapú EBITDA-t ért el. Az eredményt jelentősen befolyásoló tényezők között szerepelt a szénhidrogénárak csökkenése, ezen belül a gáz esetében mintegy 60 százalékos, a nyersolaj esetében pedig 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az átlagos olaj- és gázkitermelés 2023 negyedik negyedévében (főként Lengyelországban és Norvégiában) napi mintegy 185 000 hordó volt, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.
2023 novemberében egy stratégiai tranzakció keretében az ORLEN Csoporthoz tartozó PGNiG Upstream Norway tulajdonába került a KUFPEC Norway szénhidrogéntermelő üzletága. Az üzletet követően az ORLEN Csoport norvégiai földkigáztermelése harmadával növekedhet, és meghaladja majd az évi 4 milliárd köbmétert, a napi szénhidrogén kitermelés pedig már 2024-ben meghaladja a 100 000 olajhordóval egyenértékű gázmennyiséget.
A PGNiG Csoporttal való egyesülésnek köszönhetően a gázszegmens a 2023. december 31-ig tartó negyedévben 11 milliárd zlotyval járult hozzá az EBITDA-hoz. Ez többek között a magasabb nagykereskedelmi volumennek és az alacsonyabb beszerzési áraknak is köszönhető. A Lengyelországba irányuló gázimport ebben az időszakban 42,1 TWh-t tett ki, amelynek 47 százalékát az LNG adta. A Świnoujście LNG-terminálon összesen 17 gázszállító hajót fogadott az ORLEN. December végén az ORLEN Csoport gázkészlete 33 TWh volt, és a lengyelországi gáztárolók telítettsége 95 százalékos volt. Decemberben a fogyasztói ár az üzleti ügyfelek számára 263 zloty/MWh volt.
A finomítói szegmens LIFO-alapú EBITDA-mutatója 2023 negyedik negyedévében 594 millió złoty volt. Az üzletág által elért eredményt negatívan befolyásolták a makrogazdasági tényezők, így az orosz olaj fokozatos kivonásával járó változások a nyersolajkínálatban, illetve a złoty felértékelődése az amerikai dollárral szemben. Az ORLEN Csoport finomítói a kapacitás 88 százalékában működtek, 9,5 millió tonna nyersolajat dolgoztak fel, ami 16 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A csökkenés a gdański finomító teljesítményének 70 százalékos konszolidálásából ered, szemben a 2022-es 100 százalékkal.
A poliolefinek, a PTA, a PVC és a műtrágyák alacsonyabb árrésének, valamint a CO2 határidős ügyletek értékelésének eredményeként a petrolkémiai szegmens LIFO-alapú EBITDA-ja -345 millió lengyel złoty lett. Az európai műanyag- és petrolkémiai piac azonban az előrejelzések szerint 2030-ig a gazdasági növekedési ciklusokkal összhangban bővülni fog. Ennek megfelelően az ORLEN is folytatja a fejlesztéseket a szegmensben, különösen a modern petrokémiai termékek területén, beleértve az újrahasznosítást is.
2023 negyedik negyedévében a villamosenergia-termelési szegmens EBITDA-ja -799 millió lengyel zloty volt. Ez többek között a kedvezőtlen makrogazdasági környezetnek és egyszeri tételeknek tulajdonítható. Az eredményt kedvezőtlenül befolyásolta a lengyelországi energiaárak befagyasztása, 2024-re, amelyben az ORLEN Csoport is közreműködik.
2023 végén az ORLEN Csoport megújulóenergia-kapacitása közel 1 GW volt. Ennek eredményeként 2023 utolsó negyedévében már az összes energia több mint 60 százalékát megújuló forrásokból és gáztüzelésű egységekből állította elő a vállalat. Az ORLEN csoport teljes villamosenergia-termelése 5,3 TWh volt. Ez 36 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, amelyhez többek között az Energa csoport megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítményei és az ORLEN Wind 3 új szélerőműveinek magasabb termelése is hozzájárult. A csoport teljes hőtermelése 26,6 PJ volt.
A kiskereskedelmi szegmens EBITDA-ja 2023 negyedik negyedévében 633 millió zloty volt. Ez az eredmény az időszak alatt elért 21 százalékos forgalomnövekedésnek köszönhető, a benzineladások 14 százalékkal, a gázolajeladások 26 százalékkal, az LPG-eladások pedig 3 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben Csehországban (49%), Lengyelországban (22%) és Németországban (8%) nőttek az eladások, míg Litvániában 33 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
Az ORLEN Csoport kiskereskedelmi hálózata 73 új töltőállomással, 3170 egységre bővült a múlt évben. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak az OMV-től vásárolt, németországi önkiszolgáló töltőállomások, valamint a Magyarországon és Szlovákiában, a MOL-tól vásárolt kutak. 2024 első negyedévében az ORLEN 267 töltőállomás akvizícióját is véglegesítette Ausztriában, ahol ezzel a harmadik legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltatóvá vált.
A nem üzemanyag-értékesítési kereskedelmi egységek száma az előző évhez képest 146-tal, 2605-re nőtt. Lengyelországban 1 918, a Cseh Köztársaságban 347, Németországban 195, Magyarországon 66, Szlovákiában 49, Litvániában pedig 30 üzletet üzemeltet a Csoport. Az ORLEN alternatív üzemanyagokat kínáló hálózata is gyorsan bővül. Az ügyfelek rendelkezésére álló alternatív töltőpontok száma 734-re nőtt, ebből 538 Lengyelországban, 142 a Cseh Köztársaságban, 45 Németországban és kilenc Magyarországon található. Az ORLEN a futárszolgáltatások szegmensében is jelen van, az ORLEN Paczka szolgáltatása ma már közel 10 600 átvételi- és leadási ponton érhető el Lengyelország-szerte.
Miközben az ORLEN több milliárd złotyt fordított beruházásokra, az elmúlt évben megőrizte stabil pénzügyi helyzetét. A nettó adósságállomány 2023 végén biztonságos szinten maradt, 1,8 milliárd zlotyt tett ki. A nettó adósság és az EBITDA aránya (-) 0,02x.
2023-ban az ORLEN rekordszintű összeget, 32,4 milliárd zlotyt különített el stratégiai beruházási projektekre. Ez is jól mutatja az egyesült ORLEN, LOTOS és PGNiG csoportokban rejlő potenciált. Az egyesülésekből eredő szinergiák pénzügyi hatása 2023 végére megközelítőleg 1,5 milliárd zlotyt ért el. A pozitív hatások elsősorban a logisztika, az ellátásilánc-menedzsment, az olaj- és gázkereskedelem, valamint a beszerzés területén jelentkeznek. Becslések szerint 2032-re a társulások teljes pénzügyi hatása meghaladja majd a 20 milliárd zlotyt.
2024-ben az ORLEN a stratégiájával összhangban hajtja végre az egyes üzleti területek fejlődését támogató legfontosabb beruházásait. Jelenleg is zajlik Lengyelország első tengeri szélerőműparkjának, a Baltic Powernek az építése, illetve ezzel párhuzamosan a Csoport upstream eszközportfóliójának fejlesztése, beleértve a norvég kontinentális talapzaton lévő eszközöket is. A płocki termelőüzemben folyamatban van az Olefin-komplexum bővítése, amelynek befejezését 2027-re tervezi a vállalat. Az ORLEN idén a hidrogénprojektjeit is felgyorsítja, többek között további hidrogéntöltő állomások építésével. Idén április végéig az ORLEN Magyarországon 63 töltőállomás üzemeltetését veszi át, ezzel lezárja a MOL-lal kötött megállapodását. A Csoport töltőállomásainak száma ezzel meghaladja majd a 3500-at, és így a kiskereskedelmi szegmens fejlesztésére irányuló stratégiában kitűzött célt is teljesíti az ORLEN.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
