A Shell szeptember végén közleményben tudatta, hogy a Budapest, Füredi úti töltőállomásán az érkező tüzelőanyagokat felcserélve töltötték a földalatti tartályokba. Egy közlemény szerint szeptember 25-ig a kb. 1.000 érintett autós közül 350-en jelentkeztek a társáság felhívására. Mennyi esélyünk van „túlélni” egy ilyen akciót és mi történik pontosan egy motorban, ha rossz tüzelőanyag kerül a tankba. Ezekre a kérdésekre keressük ma a választ. Üres tankkal állunk oda, vagy rátankolunk? A végeredményt tekintve majdnem mindegy, mennyi maradék üzemanyag van még a tankban, de arra hatással lehet a még meglévő mennyiség, hogy a hibás működés, vagy éppen tönkremenetel milyen gyorsan következik beAnnál nagyobb esélyünk van megúszni az egész félretankolást, kevesebb rossz üzemanyagot tankolunk be. Baki esetén a megfelelő üzemanyaggal való teljes feltöltés esetén elenyésző lesz a rossz anyag aránya a tankban. (Ha 1-2 liter tankolás után észrevesszük, hogy rossz fajtát töltünk, akkor azért még nincs katasztrófa, mert egy 50:1 arányban való félretankolást még nem fogunk észrevenni.) Benzinmotorba gázolaj Vegyük először a fájdalommentesebb verziót, amikor benzinüzemű autóba kerül gázolaj. Ezt még elkövetni is elég nehéz, mert a gázolaj pisztolyok csöve vastagabb, mint a beznintöltőké és a legtöbb esetben be sem fér a tankolónyílásba a pisztoly csöve. Ha ezt az apró dolgot mégis áthidaljuk, vagy eleve rossz üzemanyag van a tartályban és gázolajjal töltjük fel a benzinmotoros autó tartályát, akkor a következőkre számíthatunk. A gázolaj „nehezebb” a benzinnél, ezért tankoláskor a dízel üzemanyag a tartály aljáról kiszorítja a benzint, így a hibák viszonylag hamar jelentkeznek. A jelenséget ahhoz lehet legjobban hasonlítani, mint amikor kifogyóban van a benzin. Előbb csak kihagy a motor, majd ez gyorsan rángatásba megy át. Bár a gázolaj porlasztása nem lesz olyan, mint a benziné, első körben ezt még megoldja a motor, de a létrejövő keverék szikragyújtással nem gyullad meg, a dízelmotorokban bekövetkező öngyulladás pedig nem jön létre az alacsonyabb nyomás (és így alacsonyabb hőmérséklet) miatt. Ez okozza végül az égéskimaradást, és elég gyorsan a motor leállását. Nagyobb gond az esetek többségében nem történik, a rendszer átmosásával, a szűrők ellenőrzésével, szükség esetén cseréjével megoldódik a probléma. Reménykedhetünk abban is, hogy a katalizátor nem megy tönkre a rövid ideig tartó gázolaj üzem miatt. Dízelbe benzin Az igazi gondok ott kezdődnek, amikor gázolaj helyett benzin kerül egy dízelmotoros autóba. A korábbi, mechanikus gázolajadagolóval rendelkező kocsiknál előfordulhat, hogy a benzin hatására a motor felpörög, nem tudjuk leállítani és a motor kinyírja magát, sőt, extrém esetben a túlmelegedés miatt még tűz is keletkezhet; eddig ilyenről nem érkezett hír a mostani eset kapcsán. Aki elmélyedne a dízelüzemű autók történetében annak ajánlom 6 részes „Dízelkorszak tündöklése és?” című írásaimat. De az adagolós dízelek kora már régen leáldozott, napjainkban túlnyomó többségben vannak a közös nyomócsöves (common rail – CR) dízelek. Itt a mechanikus adagolót nem találjuk, van „helyette” nagynyomású gázolajszivattyú, vagy hívhatjuk pumpának is. Ez a berendezés kenés igényel, amit maga a gázolaj lát el. A benzin ezzel szemben szárító hatású, ezt könnyen beláthatjuk, ha folyt már a kezünkre benzin, illetve azt is érezhetjük, hogy a gázolaj filmréteget képez a kezünkön, nehéz lemosni, kell hozzá egy kis oldószer, pl. benzin… A pumpába kerülve a benzin megszünteti a kenést, a nagynyomású szivattyú alkatrészei súrlódni és melegedni kezdenek, ennek hatására a belső alkatrészek tágulnak, így gyorsan elkezdi „ledarálni” magát a pumpa. Amíg viszont még húzza magát a nagynyomású pumpa, az előbb említett folyamat következményeként a motorba jutó tüzelőanyag a pumpa alkatrészeiről ledarált fémhordalékot is hoz magával. A századmilliméter pontosságú porlasztócsúcs nem tolerál semmilyen szennyeződést, főképp nem a szilárd részecskéket. Ha tehát a porlasztók is kapnak a spénből, akkor rövid úton ezek is tönkre mennek. A közös nyomócső végén van viszont egy nyomásszabályzó szelep és itt is van egy szűrő. Ezt a szűrőt a részecskék eltömítik. A szelepet nyomáscsökkentés céljából nyitja a motorvezérlés. Ha az eltömítettség miatt nem csökken a várt ütemben és mennyiségben a közös nyomócsőben uralkodó nyomás, akkor az autó vagy vészüzemre áll át, vagy letiltja a befecskendezést, magyarul leállítja a motort, így próbálja megmenteni saját magát. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a teljes üzemanyagrendszert érinti a probléma. A tankból és persze a kisnyomású rész csöveiből, egyéb alkatrészeiből el kell távolítani a benzint. A nagynyomású részben majdnem minden alkatrész cserét igényel. A tönkrement nagynyomású pumpa nyilvánvalóan cserés. A szivattyútól a nyomócsőig tartó cső, a közös nyomócső, majd a porlasztócsúcsokhoz tartó csövek mind legalább egy alapos tisztítást igényelnek. A nyomásszabályzó szelep sem ússza meg, ha fémdarabkák mennek bele, így az is cserés lesz. Tovább menve elérkezünk a porlasztócsúcsokig. Példaként egy 1.6 CRTDI VW-csoportos motor alkatrész árait néztem meg. A kisnyomású rész kipucolását 4-5 munkaórára saccolom, ez nettó 50.000,- Ft körül van, de ez csak munkadíj. A nagynyomású szivattyú nettó ára 470.000,- Ft, a nyomásszabályzó szelep 115.000,- Ft. A porlasztócsúcsok ára darabonként 178.000,- (a motor pedig négyhengeres). Erre a részre azért megint vehetünk 4-5 óra szerelést. Igaz, hogy gyári új alkatrészekkel kalkuláltam mindenféle kedvezmény nélkül, így viszont 1,4 millió + ÁFA költséget saccoltam, de azért az egész munkához kell majd még néhány apróság, mint például a gázolajszűrő, ami ebbe a kocsiba nettó 41.000,- Ft-ért kapható. Számlával, ÁFÁ-val biztosan nem áll talpra másfélmillió alatt az autó. Ez van. Mit tehetünk ez ellen? A félretankolásos esetek döntő többsége nem a töltőállomás hibájából valósul meg. Vagy mi vagyunk hanyagok és egyszerűen rossz pisztolyt emelünk le, vagy ugyanezt egy figyelmetlen benzinkutas teszi meg – bár őket szerintem erősen képzik az ilyen tévedések ellen. Első és legfontosabb teendőnk, hogy kétszer is győződjünk meg róla, hogy a megfelelő kútról fogunk tankolni. Az üzemanyagok jelölését nemrégiben megváltoztatták. Bát a kutakon még mindig találkozunk a hagyományos jelölésekkel, ami megtévesztő lehet. A benzinek jelölésével még nincs gond. A jelölés az etanol tartalomra utal. Az „E” mögötti szám mutatja százalékban, hogy a benzin hány százalék etanolt tartalmaz. A gázolajnál lehet könnyeb beugrani, ráadásul – mint láttuk – itt lehet nagyobb a baj. A gázolajokat ugyanis újabban „B”-betűvel jelölik, a mögötte álló szám pedig a biokomponens arányát hivatott jelezni szintén százalékban. Bár a gázolaj pisztolyok általában nem férnek be a benzines tankolónyílásokba, jobb lesz erre előre odafigyelni. Második lépésben mindig vessünk egy pillantást a kasszánál kapott számlára. Ezen is fel van tüntetve, hogy mit fizettünk, ráadásul ezen a papíron már a teljes megnevezést láthatjuk. Ha nem azt látjuk, amit szeretnénk, még menthetjük a helyzetet azzal, hogy be sem indítjuk a kocsit. Ha elkezd dadogni a kocsink és ez éppen tankolás után történik, azonnal jusson eszünkbe a félretankolás lehetősége. Amilyen gyorsan csak lehet álljunk meg, és állítsuk le a motort, így tudjuk csak minimálisra csökkenteni a károsodást. Bárhogy is történt, baj esetén saját lábon már nem tudjuk elvinni a kocsit, a szervizbe mindenképpen trailerrel kell majd elszállítani. Attól függően, hogy ki hibázott, annak kell a költségeket is viselnie. Készültek erre a gyártók és a biztosítók is Mára több jármű védelmet nyújt a félretankolás ellen. Ha nem a megfelelő átmérőjű csövet illesztjük a nyíláshoz, akkor nem old ki egy kilincsmű és nem tudjuk behelyezni a csövet. A legtöbb újabb Ford, BMW és  Peugeot modell tulajdonosa tulajdonképpen kizárhatja a saját hibás félretankolást. Akinek nem ilyen a kocsija az pedig már köthet kifejezetten a félretankolásra is biztosítást.