A Regter házaspár 2012 nyarán vágott neki a hihetetlen utazásnak, amelynek első, 22.000 kilométeres szakasza szülővárosuktól, a hollandiai Edamtól egészen a dél-afrikai Fokvárosig tartott, és 180 napos autózást jelentett. 2013-ban a pár már az USA és Kanada útjain robogott, és újabb 180 nap alatt 22 államot keresztezve mintegy 28.000 kilométert tettek meg. És ha ez még nem lett volna elég, 2014-ben újabb 26.000 kilométeres utazásra vállalkoztak, 180 nap alatt szelve át a dél-amerikai kontinenst. A kalandkedvelő házaspár összesen majdnem 80.000 kilométert autózott, s útjuk során számos olyan rendezvényen vettek részt támogatóként, amelyeket a gyermekek SOS-segélyszervezete, a Children’s Villages szervezett. Most azt tervezik, hogy 2016-ban és 2017-ben Új-Zélandon, Ausztrálián, Indonézián és Indián át folytatják utazásukat, majd a Himaláján átkelve Kínán, Mongólián és Közép-Európán keresztül térnek haza Hollandiába. Az autó, amely meghódította a világot Nem kis elszántság kell ahhoz, hogy valaki egy 100 éves Ford T-modellel vágjon neki a világ körüli útnak, de ez az öreg autó meglehetősen robusztus konstrukció, ráadásul annyira egyszerű a felépítése, hogy rendkívül könnyű megjavítani, ha valami elromolna benne. Dirk és Trudi Regter (mindketten nyugdíjasok) 1997-ben vásárolták meg 1915-ös Ford T-modelljüket. Dirknek korábban is volt már egy 1923-as T-modellje és egy 1928-as A-modellje; az oldtimer Fordok iránti rajongását apjától és nagyapjától örökölte. 1908 és 1927 között a Ford 15.000.000 T-modellt adott el. A gyártás Amerikában kezdődött, de hamarosan az egész világra kiterjedt, így sorra nyíltak az összeszerelő üzemek Dániában, Németországban, Írországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. A Ford T-modell szó szerint az egész világot kerekekre ültette, és az emberek hatalmas tömegei számára tette lehetővé a megfizethető mobilitást, hiszen az autó olcsó volt és megbízható, ráadásul a szabványos, csereszabatos alkatrészeknek köszönhetően nagyon könnyű volt javítani és karbantartani. “Afrikában egy helyi kovácsműhelyben hegesztették meg a törött első kereket,” mesélte Dirk. “Szerencsére meglehetősen jártas vagyok a javításban, és egy ilyen hosszú útra a csavarhúzó és a kalapács mellett mindig viszek magammal némi ragasztószalagot és rögzítőhevedereket is.” A Regter házaspár Ford T-modelljét egy 3,0 literes benzinmotor hajtja, s az autó ma is ugyanolyan felszereltséggel fut, mint amikor 1915-ben legördült a szerelőszalagról; az egyetlen különbség csupán az, hogy a faküllős kerekekre nagyobb gumiabroncsok kerültek, mert az autó így lágyabban rugózik, ez pedig kényelmesebb a hosszú utakon. Egy gumigarnitúra körülbelül 15.000 kilométert bír a normál utakon – csakhogy a holland pár számtalan kilométert autózott Afrika és Dél-Amerika szinte járhatatlan földútjain és ösvényein. “Dél-Afrika és Botswana határvidékén találkoztunk egy farmerrel, akinek még állt egy régi T-modell a fészerében. Leszerelte róla a gumikat, és nekünk ajándékozta, hogy tovább tudjunk menni,” emlékszik vissza Dirk. És hogy mi volt az utazás csúcspontja? “Az 1-es számú főút Los Angeles és San Francisco között gyönyörű volt: meredek lejtők, mély szakadékok, s az egyik oldalon a hegyek, a mások oldalon pedig az óceán. Lélegzetelállító élmény!”

A szombati, 110 kilométeres szakaszt teljesítette a mezőny újra – csak az ellenkező irányból. „Annyira más volt így a pálya, mintha sose láttuk volna” – adta meg a választ az Opel Dakar Team navigátora, Bunkoczi László arra a kérdésre, hogy vajon segítséget jelentett-e, hogy előző nap már mentek a pályán.  Fotó: Cseke Tamás „A szombati első szakaszon annyi időt veszítettünk, hogy ma már úgy álltunk oda a rajthoz, hogy tudtuk: nincs veszítenivalónk, igaz, nem is nyerhetünk” – mondta Szalay Balázs, aki az abszolút hatodik helyen ért célba a viadalon, a magyarok közül pedig a második leggyorsabb volt. – „A pályát most is nagyon szerettem, és jövőre még jobban fogom, mert azt láttam, hogy a többieknek segített a tavaly, itt szerzett tapasztalat, míg mi egyáltalán nem versenyeztünk még ezen a környéken. No meg vissza is kell rázódni a maratoni sivatagi viadalok után a sprintversenyekre, mert itt tényleg elég egy apró figyelmetlenség, egy egészen apró kihagyás, hogy az ember sok időt veszítsen.” Ezt Bunkoczi is megerősítette: „Más attitűdöt követelnek a sprintversenyek, bele kell rázódni ebbe is. Ráadásul az ellenfelek is nagyon gyorsak, úgyhogy hibázásra egyszerűen nincs lehetőség. Nagyon élveztem az egész versenyt, jó volt itt lenni, és jó volt ezeken a pályákon versenyezni” – mondta Bunkoczi. Az Opel Dakar Team párosa tehát lendületet vett, és az elkövetkező két országos bajnoki futamon (Bábolnán és Gyulán) tartja majd formában magát, hogy a lehető legfelkészültebben állhasson oda júliusban a több mint 10 ezer kilométeres Silk Way Rally rajtjához.

A FlyDubai fapados légitársaság Boeing 737-800-as utasszállítója fedélzetén 55 utassal és hétfőnyi személyzettel szombatra virradóra csapódott a földbe, mintegy 250 méterrel a leszállópálya előtt. A katasztrófát senki sem élte túl. A dél-oroszországi rosztovi körzetben vasárnapra gyásznapot hirdettek ki és a repülőtérnél megemlékezést fognak tartani a helyi kormányzó részvételével. Leonyid Beljajev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős orosz kormányzati tárca miniszterhelyettese vasárnap közölte, hogy folytatódik a roncsok vizsgálata, a holttestek DNS alapján történő azonosítása és az áldozatok hozzátartozóinak támogatása. Elmondta, hogy a minisztérium szakemberei együttműködnek az orosz szövetségi Nyomozó Bizottsággal, az Államközi Repülésügyi Bizottsággal (IAC), az illetékes nemzetközi biztosítótársasággal és a Boeing repülőgépgyártóval. Az utasok között 44 orosz, nyolc ukrán, két indiai és egy üzbég állampolgár volt, többségükben turisták. A személyzet teljesen nemzetközi volt. A szerencsétlenségnek magyar állampolgárságú áldozata nincs. A gép a Rosztov-na-Donu környékén tomboló viharos időjárás miatt mintegy két órán át körözött a repülőtér légterében, és erős oldalszélben másodszorra kísérelte meg a landolást, amikor helyi idő szerint hajnali 3.42 perckor mintegy 250 méterrel a leszállópálya előtt a földnek csapódott. A kép csupán illusztráció A szerencsétlenség közvetlen oka egyelőre nem ismeretes, a repülőgép fekete dobozait Moszkvába küldték vizsgálatra. Vaszilij Golubjov, a Rosztovi terület kormányzója szerint a katasztrófát feltehetően a szinte hurrikán erejű széllökések okozták. A TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy szombat hajnalra viharveszélyt jelzett a meteorológiai szolgálat a Rosztovi területre vonatkozóan, így lehetséges, hogy az erős szél és a zuhogó eső okozta rossz látási viszonyok állnak a gép lezuhanásának hátterében. A hatóságok ugyanakkor nem zárják ki az emberi vagy a műszaki hiba lehetőségét sem. Sajtóértesülések szerint a ciprusi pilóta a második leszállási kísérletet is meg akarta szakítani, amikor a baleset bekövetkezett. A viharos időjárás miatt előzőleg több járatot a közeli Krasznodarba irányítottak át.A FlyDubai vasárnap közölte, hogy az azonnali anyagi nehézségek áthidalására utasonként 20 ezer dollárt fizet ki az áldozatok hozzátartozóinak. Az orosz állam szombaton fejenként mintegy 15 ezer dollárt ajánlott fel. Az Emirates cég leányvállalataként 2008-ban elindított FlyDubai fapados légitársaság erős növekedést produkált 2014-ig. Jelentős balesete korábban nem volt. Ötven Boeing 737-es gépből álló flottájával 90 olyan járatot működtet, amely Dubajtól legalább hatórányi utat teljesít. Az MTI hírére reagált Heiszki László ügyfélkapcsolati igazgató (FLOW PR)  Tisztelt Szerkesztőség!   Pontosítást szeretnénk kérni a tárgyban írt riportjukban.   A cikkben a következő információ szerepel: Az Emirates cég leányvállalataként 2008-ban elindított FlyDubai fapados légitársaság erős növekedést produkált 2014-ig.    A FlyDubai légitársaságot azonban a dubaji kormány alapította,  és a légitársaság nem tagja az Emirates Csoportnak.   Kérjük, a szöveget ennek megfelelően szíveskedjenek pontosítani.   Köszönjük szépen a segítséget. Heiszki László ügyfélkapcsolati igazgató (FLOW PR)