És hiába tudják most is, a függőség az függőség és a német-kínai üzleti kapcsolatok nem hogy gyengülnének, hanem egyre erősebbek. Az autóipartól a vegyiparig az ország legnagyobb exportőrei figyelmen kívül hagyják a kormányzati kéréseket és milliárdokat költenek új projektekre, amelyek még szorosabban kötik vagyonukat a világ második legnagyobb gazdaságához. A Mercator Kína-tanulmányok intézete (Merics) szerint a német vállalati befektetések Kínában 1,3 milliárd euróval ugrottak meg 2023 és 2024 között, elérve az 5,7 milliárd eurót - olvasható a Bloomberg elemzésében az Automotive News China oldalán. Pénz, pénz, pénz Az ok egyértelműen a profit: a német vállalatok még mindig igen jelentős bevételt érnek el Kínában, és ha visszakoznának, a piacvesztést nem élnék túl jelenlegi formájukban. Az elmaradt profit miatt elbocsátási hullámok következhetnek és a termékeik ára jóval magasabb lesz, ami kihat a mindenkori német - és így az európai kormányok jövőjére is. Kína egyelőre, rövid távon túl sok profitot kínál ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják – mondták a szakértők a lapban –, még akkor is, ha Peking végül korlátozza a létfontosságú készletekhez és hatalmas piacához való hozzáférést - aminek a levét most a fél világ autóipara éppen issza. A német iparági vezetők nem látnak okot az irányváltásra, hacsak Berlin nem kényszeríti őket, vagy nem fizeti ki helyettük a függetlenség okozta károk számláit. A politikusok és vállalatvezetők egymásnak adják Kínában a kilincset, miközben például Friedrich Merz pénzügyminiszter nyilvánosan figyelmezteti a vállalatokat a Kínával való kitettségük veszélyeire. Ez utóbbi azt eredményezheti, hogy a kontinensnyi ország fogja a jövőben meghatározni Németország és Európa gazdasági pályáját. A tétlenség következményei végső soron messzemenőek lehetnek. Minél jobban Németország Kínához köti iparát, annál nagyobb befolyással fog bírni Peking Európa legnagyobb gazdaságára hosszú távon – ezt a hatalmat Kína felhasználhatja arra, hogy a globális versenyt a maga javára billentse, vagy akár korlátozza a kontinens azon kísérleteit, hogy befolyásolja a globális ügyeket. Az autóipar a legfertőzöttebb Az autóipar áll Németország Kínával szembeni kitettségének középpontjában, és ez a tendencia tovább erősödik. A Merics megállapítása szerint 2020 és 2024 között a Kínába irányuló beruházások kétharmadát német autógyártók tették ki. A tőkekihelyezés az utóbbi időben felgyorsult, 2023 és 2024 között 69 százalékkal nőtt, elérve a 4,2 milliárd eurót. Ma Kína a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen Group legfontosabb piaca. „A BMW körülbelül 3,8 milliárd eurót szánt egy akkumulátorprojektre Senjangban, így Kína a legnagyobb kutatási és fejlesztési hálózatának központjává vált Németországon kívül. Emellett elektromos SUV-kat is exportál Kínából Európába - amelyeket vámok sújtanak. A Mercedes-Benz eközben éves stratégiai csúcstalálkozóját Pekingbe helyezte át, és kizárólag Kínában értékesíthető elektromos járműveket fejleszt. A Volkswagen, amely Kínát „második hazai piacának” nevezi, hasonlóképpen számos megállapodást kötött kínai vállalatokkal technológiai fejlesztéseinek felgyorsítása érdekében. Ez a tendencia nem csak az autóiparra jellemző - írja az Automotive News China. A német vegyipari óriásvállalat, a Basf nemrégiben 8,7 milliárd eurós komplexumot nyitott Kínában – ez a vállalat eddigi legnagyobb beruházása. Októberben Markus Kamieth, a Basf vezérigazgatója Kínát a vállalat növekedésének elengedhetetlen elemének nevezte, és elmondta, hogy a kínai kereslet segített ellensúlyozni a németországi gyenge termelést. Hasonlóképpen, a Bosch beszállító is egyre inkább támaszkodik Kínára a termékfejlesztés terén, miközben Németországban elbocsátásokra készülnek. A Merics adatai szerint az elmúlt öt évben a német vállalatok átlagos éves beruházásai Kínában 5,2 milliárd eurót tettek ki, ami jóval meghaladja a 2015 és 2019 között regisztrált 3,3 milliárd eurós átlagot. A kiút az lehet, hogy az észak-amerikai, európai és indiai új piacok magukra találnak és ellensúlyozzák ezeket a beruházásokat. De ez időbe telik, és nincs rá garancia. Addig a német vállalatvezetők gyakran kénytelenek kellemetlen döntéseket hozni: vagy a nyereséget csökkentő költségeket vállalnak, vagy az ügyfeleket felháborító áremelést hajtanak végre, vagy pedig alkalmazottakat bocsátanak el. Hacsak a kormány nem segít, ahogy azt a VDA, a német autóipari szövetség folyamatosan hangoztatja. Politikai segítség kell A kormányzattal tárgyaló vezetők olyan belföldi reformokat vetettek fel – az energiaköltségek csökkentésétől a bürokrácia leépítéséig –, amelyek ösztönöznék a németországi ipart. Berlin azonban a politikai széttagoltság mélyülésével küzd a programjának előmozdításáért. A kormány pedig már most is nehezen tudja fedezni a klíma, a védelem és a szociális ellátás terén vállalt kiadásait. - Legalább három, négy vagy öt évre van szükség egy új, egymástól független ellátási lánc kiépítéséhez – mondta Matthias Zink, az autóipari beszállító Schaeffler vezetője (és egyben a Clepa, az európai autóipari ellátási lánc szakmai szervezetének elnöke) a lapban. Különutasok Nem minden német vállalat látja így a helyzetet. Évekkel ezelőtt számos kisebb vállalat úgy döntött, hogy gazdasági megélhetésük szempontjából többé nem támaszkodhatnak Kínára. A lézertechnológiai vállalat, a 4Jet egyike ezeknek. Óvatosan tekintett Peking régóta alkalmazott stratégiájára: hatalmas támogatásokkal gyorsan fejleszteni a hazai iparágakat, majd elárasztani a globális piacot és alákínálni a versenytársaknak. A 4Jet, amelynek ügyfelei között repülőtársaságok, üveg- és gumiabroncsgyártók is szerepelnek, elkezdte előnyben részesíteni az olyan piacokat, mint India, hogy ellensúlyozza a Kínában elszenvedett bevételkiesést. Jörg Jetter vezérigazgató szerint most már a vállalat akkor is túlélhetné, ha Kína teljesen lezárná piacát. - A politikát elképesztően naivnak tartom – mondta Jetter egy interjúban. Jetter Peking „Made in China 2025” tervére utal, amelyben Kína 10 modern iparágat nevezett meg, amelyekben dominálni szeretne. A terv bevált. Kína piacvezetővé vált a napenergia, az akkumulátorok és az elektromos járművek területén, valamint komoly versenytárssá vált a szerszámgépek és a robotika területén. Kína most egy új ötéves tervben tervezi ezeknek a céloknak a kiterjesztését, amely várhatóan jövő év elején készül el. Azok számára, akik ma még mindig Kínára támaszkodnak, Peking figyelmeztet, hogy milyen fájdalmas lehet, ha ezek a hosszú távú aggodalmak valósággá válnak: szeptemberben a német autógyártók megtapasztalták, hogy a hollandiai székhelyű, kínai tulajdonú Nexperia csipellátásának hirtelen leállása napok alatt megzavarta a termelést. És ez a válság még mindig nem oldódott meg teljesen. Általánosabban véve a német export Kínába csökken, miközben a gyártás Kínába való áthelyeződése miatt egyre nagyobb a függőség az olcsó kínai alapanyagoktól. A német tisztviselők egyre inkább azt hangoztatják, hogy tenni kell valamit. Berlin először a korábbi kormány alatt ígérte meg, hogy 2023-ban kockázatmentesíti Kínát, de ez csak üres fenyegetés volt. A mostani német kormány tettre kész: májusi hivatalba lépése óta Friedrich Merz kancellár létrehozott egy nemzetbiztonsági tanácsot, és felkérte, hogy segítsen megoldani a problémát. Az eddigi eredmény egy cselekvési terv kidolgozása, amely segíti Németország nyersanyag-ellátási forrásainak diverzifikálását. Berlin egy gazdasági biztonsági stratégián is dolgozik, amely jövőre készül el. B. Cs.