A mindennapi munkába vagy iskolába járás sokak számára elképzelhetetlen kerékpár nélkül, mások csak hétvégén, szabadidős vagy sportolási céllal veszik elő a kétkerekűt. 

Az Európai Unióban az emberek 8 százaléka mondta azt, hogy egy átlagos napon a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Az Eurobarometer 2019-es felmérése szerint a hollandok toronymagasan az elsők, náluk 41 százalék ez az arány, majd Svédország (21 százalék) és Németország (15 százalék) következik. Magyarország a negyedik helyre került, nálunk 14 százalékot mértek. 

Nem vagyunk Hollandia, de nem állunk rosszul bringázásban

Egy másik, 2013-as Eurobarometer-kutatás azt vizsgálta, mennyien bicikliznek legalább hetente egyszer. Az unió átlaga 29 százalék lett, de hatalmas a szórás Hollandia 71 százalékos és Málta 3 százalékos eredménye között. A dobogóra Finnország (57 százalék) és Dánia (56 százalék) került, majd hazánk és Németország következett a sorban 45-45 százalékos aránnyal. 

Így bringázik Magyarország

Bár az elérhető európai adatok nem a legújabbak, szerencsére a magyarok kerékpározási szokásairól sokkal részletesebb és frissebb a kép. Hazánkban a felnőttek többsége szokott bringázni: 21 százalék naponta vagy szinte napi rendszerességgel ül nyeregbe, hetente 9 százalék, ritkábban pedig 30 százalék teker két keréken – derül ki a Magyar Kerékpárosklub Így bringázik Magyarország 2025 című, 3000 fős reprezentatív kutatásából.

A magyarok 10 százalékának elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár. 

A biciklivel közlekedők átlagosan 11,5 kilométert tesznek meg egy nap, a budapesti kerékpárosok valamivel többet, átlagosan napi 13,6 kilométert tekernek. 

A kutatás a motivációkat is feltárta. A legtöbben azért közlekednek kerékpárral, mert egészséges és jó testmozgás. Az is a fő okok között szerepel, hogy úgy gondolják, rövid távra felesleges elővenni az autót, de a kerékpározás adta szabadság és rugalmasság is fontos szempont. Az emberek kétharmada leginkább ügyek intézésére és a helyszínek elérése céljából használja a kerékpárt, a bringások egyharmada pedig kikapcsolódásra, sportolásra is. 

Kiderült az is, mi tartja vissza a magyarokat attól, hogy nyeregbe üljenek. A válaszadók 16 százaléka – nagyjából másfél millió ember – többet biciklizne, ha biztonságosabbak lennének az utak és jobb lenne a közlekedési kultúra. 

Miért érdemes kerékpározni? 

Az adatok mögött ott rejlik a lényeg: a biciklizés egyszerre gyors, olcsó és egészséges közlekedési forma. Rövid távon, néhány kilométeres városi utakon a kerékpár sokszor gyorsabb az autónál, mert nem kell parkolóhelyet keresni, és a dugók sem jelentenek akadályt. Ráadásul egy bicikli fenntartási költsége minimális, nem kell tankolni és a parkolási díjat fizetni. 

Számos oka van, amiért érdemes kerékpározni

A bringázás környezeti szempontból is verhetetlen, hiszen nem jár károsanyag-kibocsátással, így tisztább lehet a levegő a városokban. A biciklizés egészségügyi haszna is jelentős, a rendszeres tekerés bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és számos daganatos betegség kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást kell végezniük. Ha mindennap kerékpárral közlekedsz, ezt szinte észrevétlenül teljesítheted. 

Tekerj az Év kerékpárútján

Ha mindez meghozta a kedved ahhoz, hogy te is nyeregbe pattanj, érdemes tudnod, hogy néhány napja kihirdették az Év Kerékpárútja 2026 szavazás eredményét, és a verseny történetében először két győztest avattak. A szavazás hajrájában egy technikai hiba lépett fel, a voksolást kiszolgáló szerver meghibásodása miatt a rendszer egy idő után nem dolgozta fel a szavazatokat. Bár a hibát később elhárították, nem lehetett megállapítani, hogy a kiesés mennyire befolyásolta a szavazás eredményét. Ezért végül két útvonal is megkapta a címet. 

A Szentpéterfölde kör Zala csendes erdeibe, dombjai közé vezet 20 kilométeres, jó minőségű aszfalton. A hétvégi kikapcsolódásra ideális útvonalat érdemes kiegészíteni Söjtör és Tófej települések meglátogatásával, körtúrává bővítve a kerékpártúrát, amely során feltárul a Göcsej aprófalvas világa. 

A Rákos-patak menti, másik nyertes szakaszon a Rákoscsaba utcától a Cinkotai útig lehet tekerni egy 3,2 kilométeres, jó minőségű aszfaltcsíkon. A helyenként apró vízesésekkel kísért szakasz kellemes, természetközeli élményt kínál, de jelentős a napi bringás közlekedés szempontjából is, az egyik legfontosabb kerékpáros szakasz Kelet-Pesten. Aki tartalmasabb kirándulásra vágyik, kibővítheti az útvonalat a Naplás-tavat, a Hermina Bringaparkot és a Szilas-patak menti kerékpárutakat érintve. Az így kialakuló kör a főváros egyik legváltozatosabb, családok számára is könnyen teljesíthető bringás élményét kínálja.

Miért kell a 1,5 méteres oldaltávolság, ha biciklist előzünk? Rengeteg balesetveszélyes helyzet elkerülhető, ha másfél méteres oldaltávolsággal előzik meg az autók a bringásokat. Íme a részletek Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!