A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja a mai napon tartott bemutatót arról az egyedülálló technológiai fejlesztéséről, amely új szintre emeli az automatizált közlekedés biztonságát. A fejlesztés célja, hogy a járművek akkor is időben felismerjék a veszélyes közlekedési helyzeteket – például egy beláthatatlan kereszteződésben érkező járművet –, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok, mint a kamerák vagy radarok, nem észlelik azokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló technológián alapuló, gépjárművekbe integrálható rendszer várhatóan két éven belül készülhet el. A fejlesztés bemutatására az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium Szakmai Tanácsadó Bizottságának – az NKFIH kezdeményezésére szervezett – helyszíni látogatásán került sor, amelyen a projekt kutatói átfogó képet adtak az autonóm közlekedés biztonságát érintő legújabb magyar innovációkról. Az autonóm közlekedés egyik kulcseleme a jármű rádiókommunikációs kapcsolata egyrészt a környezetében közlekedő más járművekkel, másrészt az út mentén elhelyezkedő érzékelő rendszerekkel. A BME innovációjának kulcseleme egy olyan biztonsági funkció, amely gyenge jelminőség mellett is képes időben felismerni a közelgő veszélyt és figyelmeztetni a vezetőt vagy az automatizált rendszert. Ennek köszönhetően a járművek kommunikációs zavar esetén is megbízhatóan működnek, jelentősen csökkentve a kockázatokat. „Célunk, hogy a járművek minden helyzetben biztonságosan tudjanak reagálni a felmerülő veszélyekre. A rendszerünk olyan extrém környezeti feltételek mellett is képes optimalizálni az autonóm jármű biztonságát, amikor az átmenetileg nem kap megfelelő jelet a környezetéből – magyarázza Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője. – Mindez az önvezetés számára olyan biztonsági szintlépést jelenthet, amely felgyorsíthatja az automatizált közlekedés általános bevezetésének folyamatát, miközben a pozitív tapasztalatok komolyan hozzájárulhatnak a technológiához kapcsolódó közbizalom további erősítéséhez is.” Virtuális tesztelés a láthatatlan veszélyek ellen Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett rendszer tesztkörnyezetként is alkalmazható: lehetővé teszi, hogy egyszerre valós és virtuális környezetben is tesztelje a rádiókommunikáció alapú járműfunkciókat. Az új megoldás gyenge kommunikációs kapcsolatot is képes modellezni, így valós körülményekkel azonos feltételek mellett vizsgálható, hogyan reagál egy jármű kritikus helyzetekben. Az eredmények kiértékelése nyomán pedig új, fejlettebb koncepciók is kialakíthatók. A fejlesztés független, technológiasemleges tesztelési környezetet biztosít a jövő járműkommunikációs rendszereinek hitelesítéséhez. A megoldás nemzetközi szinten is úttörő, hiszen egyszerre szolgálja a kutatás, a fejlesztés és a biztonsági szabványosítás céljait. Kiemelt szempont a kiberbiztonság is Immár nem csupán a külső, hanem a belső kommunikációs rendszerek biztonsága is közvetlenül befolyásolja a közlekedők fizikai biztonságát. Az egyre inkább hálózatba kapcsolt járművekben a különböző irányítóegységek – például a fék-, kormány- és hajtásláncvezérlők – folyamatos adatcserét folytatnak egymással. Ha ezek a belső kommunikációs folyamatok kibertámadás vagy rendszerhiba miatt sérülnek, az a jármű irányíthatóságát, stabilitását és reakcióképességét is veszélyeztetheti. Ennek megelőzése érdekében a BME kutatócsoportja kiemelt figyelmet fordít a járművön belüli hálózatok, kommunikációs protokollok és vezérlőrendszerek kiberbiztonságának vizsgálatára és fejlesztésére is. „Fontos stratégiai feladatunk, hogy autóipari beszállító partnereink számára élvonalbeli kiberbiztonsági módszereket fejlesszünk. E téren kutatásokat folytatunk a mesterséges intelligencia által támogatott biztonsági fejlesztés, illetve az intelligens tesztelési módszerek terén is. E módszerek alkalmazásával lehetővé válik a potenciális sebezhetőségek korai felismerése és megelőző védelmi stratégiák kidolgozása is. Emellett kiberbiztonsági tesztelési szolgáltatásokkal segítjük a járművek jóváhagyási folyamatait támogató partnereinket, és bekapcsolódunk a hazai vizsgálati protokollok kidolgozásába is, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar járműipar nemzetközileg is versenyképes, biztonságos és naprakész megoldásokat alkalmazhasson” – tette hozzá Dr. Török Árpád.   Dr. Török Árpádot, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének tudományos főmunkatársát nemrég beválasztották azon 60 legkiválóbb európai és amerikai mérnök közé, akik részt vehettek az EU-US Frontiers of Engineering nemzetközi szimpóziumon Bordeaux-ban október 20-23 között. Ez a program Európa és az Egyesült Államok innovációs képességeinek fenntartását és továbbfejlesztését célozza. A szimpózium három napon át biztosít lehetőséget az ipar, az akadémiai körök és a kormányzati laboratóriumok kiválasztott, 30-45 éves szakemberei számára, hogy megismerjék és megvitassák a különböző mérnöki területeken zajló úttörő kutatásokat és fejlesztéseket.

A Skoda Auto a német Volkswagen konszern része. A konszern Skoda gyáraiban előállított további márkáival együtt a cseh vállalat összesen 869 700 autót adott el, ami 7,5 százalékos éves növekedés. Az autógyár bevételei 9,5 százalékkal 22,344 milliárd euróra emelkedtek, az üzemi nyereség 5,4 százalékkal 1,79 milliárd euróra nőtt. A beruházások tíz százalékkal 1,3 milliárd euróra emelkedtek. "A Skoda márka kitűnő kilenc hónapos eredménye azt bizonyítja, hogy stratégiánk helyes. Gyorsan növekednek bevételeink, és egyre inkább jelen vagyunk a világpiacon" - mutatott rá Klaus Zellmer, a Skoda igazgatói tanácsának elnöke. Külön méltányolta, hogy a Skoda sikerrel tartja harmadik helyét az európai autópiacon. "Stratégiai célunk hogy ezt a helyünket 2030-ig megerősítsük" - jegyezte meg. A Skoda eladásai leginkább Németországban nőttek, a 153 800 eladott autó 9,9 százalékos növekedést jelent. Csehországban 9,8 százalékkal 67 700 darabra emelkedett az eladás. Nagy az érdeklődés a Skoda kocsik iránt Nagy-Britanniában és Indiában is. A Skoda az első kilenc hónap alatt 150 700 elektromos autót adott el, az elektromos és hibrid meghajtású kocsik részesedése az eladásban 24,1 százalékra növekedett. A legkeresettebb modellek sorrendje: Octavia (142 200), Kodiaq (96 200), Kamiq (95 400) és a Fabia (90 ezer). A Skoda megerősítette, hogy 2026-ban piacra dobja a Skoda Epic modellt, amely teljesen elektromos családi kocsi (SUV crossrover) lesz. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az Egyesült Államok közúti közlekedési hálózatát még soha nem terhelte ekkora forgalom: a Texas A&M Transportation Institute (TTI) legfrissebb, Urban Mobility Report 2025 tanulmánya szerint az amerikai autósok évente átlagosan 63 órát veszítenek a forgalmi dugókban – ez közel nyolc teljes munkanapnyi idő. A Texas A&M Transportation Institute (TTI) az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legelismertebb közlekedéstudományi kutatóintézete, amely a Texas A&M Egyetem részeként több mint 70 éve vizsgálja a közúti közlekedés, a mobilitás, a biztonság és az infrastruktúra fejlesztésének kérdéseit. A TTI kutatásai nemcsak az amerikai, hanem a globális közlekedéspolitikára is hatással vannak: tanulmányaik alapján születnek állami és szövetségi döntések a közlekedési beruházásokról, forgalomirányításról és várostervezésről. Az intézet legismertebb projektje az évente publikált városi mobilitási jelentés (Urban Mobility Report), amely évtizedek óta mércéül szolgál az amerikai torlódási trendek, az utazási időveszteségek és a gazdasági hatások elemzésében. A TTI szakértői világszinten is meghatározó szerepet töltenek be a közlekedésbiztonsági és intelligens forgalomirányítási innovációk fejlesztésében. A jelentés szerint a torlódások gazdaságra gyakorolt negatív hatása öt év alatt 16%-kal nőtt, és már eléri az évi 269 milliárd dollárt (közel 100 milliárd forintot). Bár a forgalom visszatért a járvány előtti szintre, a kutatás arra figyelmeztet: az utazási szokások teljesen átalakultak. A korábban jellemző reggeli és esti csúcsidőszakok mellett ma már napközben, hét közben és hétvégén is rendszeresen alakulnak ki dugók. „Több forgalmat látunk, mint valaha, de egészen más mintázatban” – mondta David Schrank, a TTI vezető kutatója és a tanulmány fő szerzője. „A hibrid munkavégzés, az online vásárlás és az életmódbeli változások teljesen átrajzolták, mikor és hol torlódik a forgalom – emiatt pedig sokkal nehezebb előre tervezni.” Új mérőszám és kiszélesedő csúcsidő A kutatás 494 városi térséget elemzett, és bevezetett egy új mérőszámot, az úgynevezett „megfigyelt elérhetőséget” (observed access) mutatót. Ennek lényege, hogy a hagyományos torlódási adatoknál jóval átfogóbban vizsgálja a városi közlekedést. Nemcsak azt méri, mennyi időt töltenek az autósok a forgalomban, hanem azt is, hogy valójában mennyire elérhetők a város különböző pontjai a nap különböző időszakaiban. A módszer a tényleges – tehát valós forgalmi viszonyok között megfigyelt – utazási adatokra épül, és azt mutatja meg, milyen könnyen vagy nehezen lehet eljutni a munkába, az iskolába, a szolgáltatásokhoz vagy a város más részeibe. Ezzel a megközelítéssel a döntéshozók pontosabb képet kapnak arról, hol romlott az elérhetőség, mely térségek maradnak le a közlekedési fejlesztésekben, és hol lenne a legnagyobb társadalmi haszna a beavatkozásnak. Az „observed access” tehát nemcsak a forgalom nagyságát méri, hanem az életminőség és mobilitás szempontjából is értelmezi a városi közlekedést. Bizonyos régiókban a hibrid munkavégzés segített elosztani a forgalmat, csökkentve a csúcsidőszaki nyomást, más területeken azonban a torlódások még gyorsabban tértek vissza. Los Angeles, Houston és Chicago például újra a világ legzsúfoltabb városai között van. Az áruszállítás különösen megszenvedi A teherforgalom növekedése drámai: 2019 óta 19%-kal nőtt a kamionos torlódás – majdnem kétszer annyival, mint a személyautók esetében. A Planning Time Index, amely a legrosszabb napok utazási idejét méri, szintén minden térségben emelkedett, jelezve, hogy a szállítási idők egyre kiszámíthatatlanabbak. A Planning Time Index (PTI) egy közlekedési megbízhatósági mutató, amely azt méri, mennyivel kell több időt terveznie egy utazónak ahhoz, hogy biztosan időben célba érjen, figyelembe véve a legrosszabb forgalmi napokat is. A PTI azt mutatja meg, hogy a közlekedés mennyire kiszámítható. Ha például egy út normál esetben 30 percig tart, de a PTI értéke 1,5, az azt jelenti, hogy biztonsággal 45 percet kell tervezni ugyanerre az útra, hogy a torlódások és forgalmi ingadozások ellenére is időben megérkezzünk. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé megbízható a közlekedés, hiszen annál nagyobb a különbség a normál és a „rossz napokon” tapasztalt utazási idők között. A Planning Time Index tehát a mindennapi közlekedés kiszámíthatatlanságát számszerűsíti, és kulcsfontosságú eszköz a forgalomtervezésben, logisztikában és városi közlekedési fejlesztésekben, mivel jól jelzi, hol van szükség kapacitásbővítésre vagy forgalomkezelési beavatkozásra. Többrétegű megoldásra van szükség A szakértők szerint nem létezik egyetlen megoldás a forgalmi káosz felszámolására. A kulcs a kisebb forgalomtechnikai fejlesztések, a célzott kapacitásbővítések, a digitális technológiák integrációja és a várostervezés újragondolása lehet – különösen a változó munkarendek és mobilitási szokások tükrében. „A torlódás az élénk, fejlődő régiók elkerülhetetlen velejárója” – hangsúlyozta Schrank. „De a mostani adatok arra ösztönöznek, hogy másként gondolkodjunk: miért utazunk, miként oszthatnánk el a közlekedési igényeket, és hogyan kínálhatnánk megbízhatóbb alternatívákat.” Ne bosszankodj, attól nem lesz jobb (Traffic Technology Today, AdobeStock) Háttér és tanulság A TTI által támogatott Urban Mobility Report már évtizedek óta követi az amerikai közlekedési trendeket. Az idei jelentés szerint a torlódások mára nem csupán közlekedési, hanem gazdasági és társadalmi problémává váltak – az infrastruktúrafejlesztés önmagában már nem elegendő, új szemléletre is szükség van. Európai és hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy a közúti torlódások ma már nemcsak kényelmetlenséget, hanem jelentős gazdasági és társadalmi veszteséget is jelentenek. Az uniós szintű elemzések szerint a városi közlekedés lassulása és a forgalmi dugók miatt évente több mint 100 milliárd euró (kb. 400 milliárd forint) értékű termelékenység vész el, ami az EU gazdasági teljesítményének mintegy 1 százalékát emészti fel. Az európai nagyvárosokban az autósok átlagosan 80–150 órát töltenek dugóban évente – Londonban és Dublinban például már meghaladja a száz órát –, miközben a csúcsidőszakok egyre hosszabbak és kevésbé kiszámíthatók. Magyarországon, különösen Budapesten, a helyzet szintén romló tendenciát mutat: a főváros belső kerületeiben az autósok évente mintegy 100–110 órát veszítenek a torlódásokban, ami az előző évekhez képest közel 50 százalékos növekedést jelent. A hazai elemzések szerint a legnagyobb problémát a csökkenő haladási sebesség (átlagosan 20–25 km/h a belső zónákban), az infrastruktúra korlátai és az agglomerációs forgalom növekedése okozza. A szakértők egyetértenek abban, hogy a torlódások nemcsak időveszteséget, hanem fokozott környezeti terhelést, üzemanyag-pazarlást és életminőség-romlást is eredményeznek, ezért a megoldás csak komplex intézkedéscsomag lehet – a közösségi közlekedés fejlesztése, az intelligens forgalomirányítás, valamint a városi munkaszervezés és mobilitási szokások újragondolása egyaránt elengedhetetlen. Jótanácsok - mit tegyünk és mit ne tegyünk a közlekedési dugóban? A közlekedési torlódások ugyan bosszantóak, de nem feltétlenül kell, hogy elvesztegetett időt jelentsenek. Sokan ma már tudatosan próbálják hasznosan vagy pihentetően eltölteni azokat a perceket, amikor megáll a forgalom. A leggyakoribb megoldás a hangos tartalmak hallgatása – legyen szó podcastokról, hangoskönyvekről vagy nyelvtanuló anyagokról, ezek segítenek abban, hogy az álló helyzetből is tanulási, fejlődési idő legyen. Mások a légzőgyakorlatokkal és rövid mentális pihenőkkel próbálják ellensúlyozni a dugó okozta stresszt, ami hosszabb távon a koncentrációt és a közérzetet is javítja. Az is egyre elterjedtebb, hogy az autósok ilyenkor átgondolják napi teendőiket, vagy hangos jegyzetet készítenek egy-egy ötletükről – így a várakozás nem vész kárba. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a telefonozás, az üzenetírás vagy a dühös dudálás nemcsak veszélyes, de feleslegesen növeli a feszültséget is. A legfontosabb tehát, hogy a forgalomban töltött időt nyugodt, biztonságos és tudatos módon használjuk ki – mert bár a dugókat elkerülni nem mindig lehet, az már rajtunk múlik, hogyan éljük meg őket.   Forrás: Traffic Technology Today – US traffic congestion hits record high as Americans lose 63 hours annually Nyitókép: Traffic Technology Today, AdobeStock  

A Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divíziójának tájékoztatása szerint hosszabb nyitva tartással várják a megemlékezőket a fővárosi fenntartású köztemetők mindenszentek és a halottak napján, szombaton és vasárnap. Az Új köztemető, az óbudai, a budafoki, a csepeli, a kispesti, a megyeri, a pestszentlőrinci, a cinkotai, a pesterzsébeti, a rákospalotai és a farkasréti temető, a csömöri sírkert, a Tamás utcai és az Angeli úti urnatemető, valamint a kispesti öregtemető vasárnapig reggel 7 órától este 8 óráig látogatható. A BKK a temetőket érintő fővárosi vonalakon nagyobb járművekkel, sűrűbb követéssel, illetve rendkívüli temetői járatokkal segíti a temetőkbe igyekvőket. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata azt közölte, hogy a rendőrség az idén is jelen lesz a temetők környékén, hogy a mindenszentek és a halottak napja méltóságteljesen, nyugalomban teljen. Egyben az ORFK arra figyelmeztetett, hogy ebben az időszakban "kiemelten figyeljünk értékeink védelmére. Ugyanakkor az Országos Polgárőr Szövetség szintén közleményben tudatta, hogy a közbiztonság fenntartása érdekében az idén is fokozott szolgálatot látnak el a polgárőrök a temetők környékén. A MÁV-Volán csoport azt közölte, hogy a mindenszentek és halottak napja alkalmából a megszokottnál nagyobb utasforgalomra számítanak, ezért növelt kapacitású vonat- és buszjáratokkal, valamint több városban közvetlen, temetőkhöz közlekedő autóbuszokkal készülnek a hétvégére. Szombaton, mindenszentek ünnepén, valamint vasárnap, halottak napján, amely egyben az őszi iskolai szünet utolsó napja is, a vonatok szombati, az autóbuszok és a HÉV-járatok ünnepnapi menetrend szerint közlekednek - tették hozzá. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a halottak napja körüli időszakban a temetőkben és a lakásokban keletkező tűzesetek megelőzésének fontosságára figyelmeztetett. Arra kérik a sírkertekbe kilátogatókat, hogy a mécsesek meggyújtása előtt tisztítsák meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt virágoktól. Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsanak meg, és úgy helyezzék el, hogy ne tudjon felborulni és a közelében ne legyen éghető anyag. Azt is felidézték: ebben az időszakban a lakástüzek leggyakoribb oka, hogy a meggyújtott gyertyát valamilyen éghető anyag közelébe teszik vagy felügyelet nélkül hagyják. Azokat, akik halloweent ünnepelnek és töklámpást készítenek, arra kéri az OKF: ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne borulhasson fel, és ne legyen a közelében semmi, ami meggyulladhat. November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!