Hermann Henrik maradt a Magyar Motorsport Szövetség elnöke
2020.09.10.
A sportvezetőt ellenjelölt, valamint ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúan bízta meg a tagság a szervezet további irányításával.
A megválasztott négy alelnök közül kettő új, Verő Klára és Erdős Tamás maradt, Nagy Arnold, valamint Oláh Gyárfás, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke pedig bekerült az elnökségbe.
"Az előző két ciklusban komoly változást indítottunk el, a szervezeti átalakítás mostanra megtörtént, a továbbiakban pedig egy szemléletváltást szeretnénk végrehajtani, lezárva egy 20-30 éves korszakot" - nyilatkozta az MTI-nek Hermann Henrik, aki harmadik teljes ciklusát kezdheti meg a MAMS élén.
Hermann Henrik
Az elnök hozzátette, 12 szakág van a szövetségben, és éves szinten 60-80 eseményt rendeznek meg, az elmúlt nyolc, de különösen a legutóbbi négy évben pedig számos Európa-bajnoki és világbajnoki futamot hoztak el Magyarországra.
"Az idei év második felében a MAMS arculatában és kommunikációjában is érezhető lesz az a szemléletváltás, amelynek megvalósítását célul tűztük ki" - jelentette ki Hermann Henrik. (mti)
A román járműgyártás 22 százalékkal csökkent az első nyolc hónapban
2020.09.10.
A vizsgált időszakban 247 029 járművet gyártott a Ford és a Dacia, a két Romániában működő járműgyártó. Tavaly ugyanebben az időszakban 317 659 járművet gyártottak a két dél-romániai üzemükben.
Január és augusztus között a francia Renault tulajdonában levő Dacia 145 355 járművet állított elő, ebből a legtöbbet, 103 823-at a Duster márkájú személygépkocsi tett ki. A Ford gyártósorain 101 674 jármű készült a vizsgált időszakban.
A júliusi és augusztusi adatok már növekedést jeleznek: a két hónapban 59 496 járművet állítottak elő, ami 9,6 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakinál. A román gazdasági sajtó a hét elején számolt be arról, hogy a két gyártó ismét teljes kapacitással dolgozik.
A román járműpiacon az új autók eladása jelentősen visszaesett az idén, az első nyolc hónapban 32,52 százalékkal, 73 723-ra csökkent a forgalomba helyezett új járművek száma. Elemzések szerint ugyanakkor hónapról hónapra megfigyelhető a növekedés az áprilisi mélypont után, amikor mindössze 5268 járművet helyeztek forgalomba, augusztusban pedig már 12 940-et. (mti)
Szervizlátogatás – Knecht Autó
2020.09.10.
Szervizlátogatás sorozatunkban ezúttal Knecht-Gothárd István volt a vendéglátónk kőbányai autószervizében. A különleges életút mellett egy életvidám, pozitív gondolkodású embert ismerhetünk meg.
Erdélyben nem autószerelők, hanem Dacia szerelők végeztek
István a magyar határtól 8 km-re, az erdélyi Nagykárolyban született 1973-ban. Az iskolában feltűnően jól ment a matek, szerette a fizikát, így az autózástól távoli, matematika tanári pályára készült. 10. osztályos volt, amikor a román forradalom után megtörtént a rendszerváltás. Születi rövid úton elveszítették munkájukat, így lehetetlenné vált a taníttatás családi finanszírozása.
A román oktatási rendszerben a 11 osztálytól számított középiskolának a suli. Felvételizni kellett a gimnáziumi képzésbe, aki nem került be, mert nem sikerült a felvételije, az nem mehetett gimibe, őket tárt karokkal fogadta a szakképzés, melynek csúcsát ott és akkor a szerszámgép-lakatos szakma jelentette.
István nem volt híján a képességeknek, a három időkeret egyharmadában írta meg a matek-fizika felvételit. Ezzel együtt is 60 ember közül a 24-kétnt rangsorolta magát és fel is vették gimnazistának. Magyarországról vásárolt kilós kávéval kellett megkenni a hivatalt, hogy gimi helyett mégis szerszámgéplakatosnak tanulhasson esti iskolában.
Kicsit visszaugorva, a 10. osztály környékén egy másik városból érkezett egy srác, aki már akkor az autószerelés bolondja volt. De Romániában 99%-ban ekkor még csak Dacia-k jelentették a járműflottát. Ennek megfelelően egy féle autószerelési kézikönyv volt, amely a Dacia-ról szól, István szótárból fordította le magának a lényegi részeket.
Istvánék a helyszínt, a családi garázsból kialakított miniműhelyt, a új cimbora pedig a szaktudást hozta és a két tizenéves srác elkezdte javítani a Dacia-kat, akadt is munka velük bőven…
A srácok 18 évesen komplett motorgenerálokat csináltak.
Egy sporttáskával és 5.000 Ft kölcsönpénzzel jött át a határon
Egy osztrák klímatechnikai cégnél sikerült állást találnia Magyarországon és az első fizetéséből megadta azt az ötezer forintos tartozást, amit azért kért kölcsön, hogy egyáltalán át tudjon jönni Romániából.
Az épületklímás cég hamarosan csődbe ment egy ki nem fizetett szovjet megrendelés miatt. Váltani kellett, de István még mindig csak a Dacia-khoz értett. Budapesten egy asztalosipari cégnél talált ideiglenes munkát, aminek a szomszédságában működött egy non-stop szerviz. Itt jelentkezett ingyenmunkára, aminek a célja az volt hogy néhány hét alatt beletanuljon a munkába.
A különös próbaidő letelte után Istvánt, mint segéd munkaerőt kezdték alkalmazni a non-stop szervizben.
Ekkor a KGST autók mellett már megjelentek az Opelek, VW-k.
A vízió mindig megvolt
Idő közben családot alapított, lakáshitele lett. Muszáj volt dolgoznia, de a műhelyben csak a minimális feltételeket biztosította az akkori főnök, a legtöbb szerszámot magának vásárolta. A visszajáró ügyfelek egyre jobb autókkal érkeztek hozzá, István úgy fogalmaz: már ciki volt abban a műhelyben fogadnia a kuncsaftok luxuskocsijait. A közelben felfigyelt egy öreg mester lakatosműhelyére, amelynek a fele kiadó volt. Így kezdődött az egyállásos műhelyben István saját karrierje.
Lassú, de biztos növekedés
Két évig egyedül, majd egy munkatárssal kiegészülve folytatta a tevékenységét, mígnem kinőtték a kis műhelyt. Ekkor adódott egy lehetőség, egy éjszaka fusizgató szerelő egyszer csak eltűnt, a 90 négyzetméteres műhelyét pedig egy idő után kiadták.
Átköltöztek és még mindig csak ketten, de már méltóbb körülmények között folytatták a munkát. 2007-2008-ban indult a válság. A telephelyen megürült egy nagy csarnok, amelynek hatalmas üvegablakain bőséges fény érkezik a helyiség minden pontjára.
Egy ismerős szerelő kollégáját hívta, hogy nézzék meg és gondolják át a lehetőségeket. Az új kollégával kiegészülve alakítgatták az új helyet, sőt már bedolgozó kollégákat is foglalkoztattak.
Mára 15 kolléga dolgozik István műhelyében, a csarnokban 9 szerelőállás, raktárhelyiség és iroda található. Az általános berendezések mellett még dízel részecskeszűrő tisztító berendezésük is van, ezt is meg lehetne tölteni munkával, csak munkaerővel nem bírják – egyelőre.
Az alkatrész inkább gyorsan jöjjön, mint olcsó legyen
István saját piaci megfigyelése alapján azt állítja, hogy egy ügyfélnek nem az a legfontosabb szempont, hogy az autójába minél olcsóbb alkatrészek kerüljenek, hanem az, hogy ne kelljen napokra „ottfelejtenie” az ügyfélnek a kocsiját, ha valami baja van.
Mivel a kapacitásuk, helyük megvolt a gyors javításokhoz, olyan alkatrészbeszállítót kellett találni, amely a megrendeléseket a lehető leggyorsabban le is szállítja. Szerencséje volt, az Inter Cars ugyanazon a telephelyen belül nyitott regionális raktárat, amelyen az műhelyük is van, úgyhogy gyakorlatilag csak átsétáltak az alkatrészekért, még a szállításra sem kell várniuk.
A szerviz így került Q-Service látókörébe és hamar el is indult az együttműködés. A szervizhálózatnak immár 5 éve tagja a műhely. Nem is kellett annyira győzködni a szervizvezetőt a csatlakozásról, az egyik tehergépjárműves Inter Cars oktatás alkalmával volt Q-Service tagtoborzás, ahol az elhangzott havi minimális alkatrész rendelési mennyiség, illetve a tagsággal járó előnyök hallatán gyorsan megszületett a megállapodás a csatlakozásról. (A megjelölt rendelési limitet a Knecht Autó már a csatlakozásnál meghaladta.)
A hálózat előnyei
A cég alkatrészrendelései után bónuszpontok születnek. Ezt készpénzre nem, de garázsipari termékekre, emelőre, szerszámokra, műszerekre, vagy oktatási, továbbképzési programokra lehet beváltani.
Istvánék munkatársai a tavalyi évben közel egymillió forint értékben jártak szakmai oktatásokon, amelynek 100%-át tudták az Inter Cars-os bónuszpontokból finanszírozni.
Az anyagi előnyök mellett a hálózat által szervezett oktatásokon és főleg az azt követő kötetlen programon az összegyűlt kollégákkal olyan eszmecseréj zajlanak, amelyek azután a mindennapi munkában közvetlen anyagi előnyre válthatók.
István szívesen emlékszik a hálózati tagoknak szervezett hosszabb, családi nyaralásokra is. Egy egyhetes utazást említ, amelyen a feleségek egymással, az egyívású autószerelő kollégák pedig a szakmázással voltak elfoglalva.
Pozitívan a válságokon át
A 2008-as világválság idejen azt érezte a Knecht szerviz, hogy a korlátozódó anyagi lehetőségek miatt többen elfordultak a drágább márkaszervizektől és megjelentek az olcsóbb, de még mindig megfelelő színvonalon szolgáltató műhelyekben.
Az idei, vírus okozta válságban is képes meglátni a pozitívokat. Igaz, hogy a márciusi mélyrepülést ők is megérezték, de az enyhüléssel gyorsan visszatértek, sőt elárasztották az elmaradt karbantartási munkák a szervizt.
Ezen kívül a vírus átrendezte, felszabadította a munkaerő piacon is. Szervizlátogatásaink során tavaly még minden szervizvezető arról panaszkodott, hogy nem talál munkaerőt a piacon. A vírus sajnos sok szervizt is „borított” de a tőkeerős műhelyek így végre találhattak maguknak megfelelő munkaerőt. Istvánék is „megcsíptek” két fiatal srácot, akik a vezető szerint nagy reménységnek számítanak.
A Knecht Autó Q-Service történetén is látszik, hogy az elhivatottság, a rátermettség, a kitartás és főképp a magunkba vetett hit lehet a kulcsa annak, hogy vállalkozásunk hosszú távon is prosperáljon, de nem elhanyagolható szerepe van a szerencsének és egy jó szervizhálózati héttérnek sem.
Cikkünk megjelenését az Inter Cars támogatta.
Bridgestone ENLITEN technológiáján gurul az új 8-as Golf
2020.09.10.
A modellbe számos csúcstechnológiás elemet építenek be, többek között a fél-autonóm üzemmódot, amely lehetővé teszi a jármű önvezetését, valamint a kontrollt és a vezetési dinamikát javító új felfüggesztést. Az egyedi tervezésű abroncsokat úgy fejlesztették ki, hogy fokozzák a Golf 8 továbbfejlesztett menetdinamikáját.
A kiváló üzemanyaghatékonyságot és rendkívül alacsony gördülési ellenállást biztosító, a gyártáshoz kevesebb nyersanyagot igénylő gumiabroncs kiemelkedő nedves futási és kopási teljesítményt nyújt. A Bridgestone megoldása környezetbarát, miközben javítja a jármű kezelhetőségét és menetdinamikáját is, a vezetési élményt fokozó kisebb tömegnek köszönhetően. Röviddel a bejelentést követően, hogy az ENLITEN technológia első alkalommal a Volkswagen ID.3 típusán mutatkozik be az utakon, most egy újabb mérföldkőhöz érkezett a Bridgestone és a Volkswagen hosszú múltra visszatekintő partnersége.
Folytatja E-offenzíváját az Opel: 2021-ben jön az elektromos Movano
2020.09.10.
Szintén jövőre jelenik meg a márkakereskedőknél az elektromos Opel Combo Cargo. Az új Opel Vivaro-e pedig már a jövő hónapban a vásárlók kezébe kerül. „Különösen a könnyű haszonjárművek szegmensében nagyon fontos az elektromos modell“, húzta alá Lohscheller. „ Lehetőséget adunk a vállalkozóknak a Combo, a Vivaro és a Movano elektromos változatával a belvárosban való emissziómentes közlekedéshez.“
Személyautóival is kínálatának következetes és gyors elekromosítására helyezi a hangsúlyt az Opel. A teljesen elektromos Corsa-e és a Grandland X Plug-In Hybrid már 2020 első negyedévétől kapható. Hamarosan elérhető lesz a Zafira-e Life tisztán elektromos változata is. Az Opel jövőbeli dizájnját képviselő új Mokkából, 2021 elején, rögtön a piaci bevezetéstől, kapható lesz az elektromos is. Szintén jövőre érkezik az elektromos Opel Combo Life és a teljesen új Opel Astra.
„Jövőre kilenc különböző elektromos modellt kínálunk vevőinknek, és jelen keszünk valamennyi legfontosabb szegmensben“, közölte Michael Lohscheller. „Megígértük, hogy elektromos lesz az Opel – és be is tartjuk. Vezető szerepet játszunk a CO2 kibocsátás csökkentésében. 2024-re valamennyi modellünkből lesz elektromos változat.“
Következetes elektromos offenzívájával, a jövőképes modellekre való fókuszálással és hatékony belsőégésű motorjainak további tökéletesítésével a közelmúltban jelentősen csökkentette CO2-kibocsátását az Opel. Átlagos flotta-emisszióját 2019 végéig 20 grammal mérsékelte 2018-hoz képest. Majd 2020 első felében, Németországban, további 13,5 százalékkal – amellyel vezető szerepet tölt be a két százalék fölötti piaci részesedésű gyártók között.
Az elektromos Movano bejelentése a következő lépés az Opel E-offenzívájában, illetve a CO2-emisszió leszorításában. A PSA Csoporton keresztül az Opel és a Total leányvállalata, a Saft között kötött megállapodás keretében létrejött az “Automotive Cells Company” elnevezésű joint venture. E partnerséggel a résztvevők 2023-tól világklasszis szereplők lesznek a nagyteljesítményű autóipari akkumulátorok fejlesztésében és gyártásában. A bordeaux-i kutató-fejlesztőközpont és a kísérleti üzem Nersacban (Franciaország) már hozzálátott az új lítiumion-cellatechnológia kifejlesztéséhez. E fázist követően tervezik a tömeggyártás indítását, két „giga-gyárban” Douvrinben (Franciaország) és Kaiserslauternben (Németország). Rüsselsheimben az Opel máris felszerelt 350 töltőállomást a bővülő elektromos jármű flották támogatására.
Elektromos, önjáró autóbusz alvázat fejleszt az Ikarus és az Óbudai Egyetem
2020.09.10.
Az Ikarus MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 841 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyertek az 1,582 milliárd forint költségű projekthez. A tervek szerint a 2023. március 31-én záruló projekt során az alvázcsalád tagjaira különböző hosszúságú és eltérő felhasználói igényeket kiszolgáló autóbuszok épülhetnek, minimális többlettervezési munka befektetésével. Az 5G kommunikáció révén a járművek a városi közlekedésben való részvételének optimalizálásával az üzemeltetési költségek jelentősen csökkenthetők lesznek.
Az Óbudai Egyetem a kutatás-fejlesztési projekten belül felméri a közösségi közlekedésben részt vevő szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, illetve elkészíti az "okosbusz" és az intelligens szervízrendszer közötti állandó kommunikációs kapcsolatot.
( a kép illusztráció)
Az MTI érdeklődésére Moór Gyula az Ikarus részéről a projekt szakmai vezetője elmondta: négy alvázat készítenek, egyet csuklós kivitelben, kettőt városi szóló busz méretben, illetve egyet teljes felépítménnyel, hogy azt valós forgalmi körülmények között is tesztelhessék. Hozzátette: az a céljuk, hogy az önjáró, motorral és akkumulátorcsomaggal egy egységet alkotó alvázak a majdani legyártást követően rugalmasan alkalmazkodjanak a vevői igényekhez, továbbá szükség esetén az alváz mellé kész karosszériaelemeket is szállítani tudjanak. A smart megoldásokkal kapcsolatban jelezte: a mostani rendszereknél jóval fejlettebb elektronikus kommunikációban gondolkodnak, a járműre az intelligens szervízrendszer segítségével folyamatosan rálátnának, így az esetleges meghibásodásoknál azonnal birtokában lennének a javításhoz szükséges információknak. Emellett a működési paraméterek, telítettségi és forgalmi adatok is online módon figyelemmel kísérhetők lennének a buszok és a központ közötti oda-vissza kapcsolatnak köszönhetően.(mti)
Nőtt a kecskeméti Mercedes-gyár árbevétele és eredménye tavaly
2020.09.10.
A gyártás mennyisége az előző évivel csaknem azonos, annak ellenére, hogy tavaly három új modell sorozatgyártása is elindult. Az új CLA Coupét a CLA Shooting Brake, ősszel pedig három kompakt modell Mercedes-AMG Performance verziói követték.
A társaság 2019-ben közel 3,7 milliárd eurós forgalmat ért el, amely az előző évhez képest 2,7 százalékos növekedés. Ebből a belföldi értékesítés nettó árbevétele 7,72 millió euró, míg az export értékesítés 3,68 milliárd euró. A növekedés összességében 125,24 millió euró volt.
A cég adózás előtti eredménye 2019-ben elérte 97,9 millió eurót, és 6 millió euróval haladta meg az előző évit.
A jelentés kitér arra, hogy az idén tavasszal a koronavírus-járvány terjedésének visszaszorítása, illetve a munkavállalók egészségének védelme érdekében megszakították a termelést a gyárban. A 2020-ra várt árbevétel az év első két hónapjában a tervezettnek megfelelően alakult, márciusban azonban már kisebb elmaradás volt tapasztalható a felfüggesztett termelés miatt.
Mint írják, a csökkenés hatása világszinten is jelentkezett, ezt támasztják alá a Daimler konszern 2020. első negyedévre közzétett adatai is. Az eladott autók darabszáma 15 százalékkal csökkent az előző év ugyanezen időszakához képest. A kínai piacon pedig, ahol a járvány már korábban éreztette hatását, a visszaesés az első negyedévben 20 százalék fölött volt az előző évi adatokhoz viszonyítva.
Konszernszinten a krízishelyzet miatti kereslet-visszaeséssel számolnak, a Daimler ehhez igazítja globális terveit, amely a kecskeméti gyárra is kihatással lehet. A kockázatok nem csupán az értékesítés volumenét érinthetik, hanem hatással lehetnek a termelésre, a beszerzési piacokra, illetve a szállítói láncra - olvasható a jelentésben.
A 800 millió euróból épített kecskeméti autógyárban a termelés 2012. március 30-án indult be. A társaság 2018 júniusában megkezdte a meglévő gyár bővítését mintegy 320 milliárd forintból, majd 2020 márciusában bejelentették, hogy mintegy 50 milliárd forint összegű beruházással új présüzemet is építenek. Ebben az üzemben 2022-ben kezdődhet meg a gyártás több mint 200 munkavállalóval.
A kecskeméti Mercedes-Benz gyár jelenleg több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. (mti)
A Nissan az 500 000. LEAF-et ünnepli
2020.09.10.
A mérföldkövet a Nissan sunderlandi, nagy-britanniai gyára lépte át, kicsit kevesebb, mint egy évtized alatt az első autó értékesítésétől számítva. Az európai gyárban 2013-ban indul el a tevékenység, és azóta több mint 175 000 autó került legyártásra. A Nissan sunderlandi üzemében a LEAF gyártása a legmagasabb standardoknak megfelelően történik, biztosítva az innovációt és az élvezetes vezetési élményt, ugyanakkor a gyár dolgozói igyekeznek mindent elkövetni a fenntartható mobilitás érdekében.
A Nissan LEAF számos díjat nyert világszerte, például az Év Autója 2011 Díjat Európában (Car of the Year 2011), vagy a Nemzetközi Év Autója 2011 díjat (World Car of the Year 2011), illetve a Japán Év Autója 2011 és 2012 díjakat. Ami ennél is fontosabb, hogy az autó elnyerte emberek százezreinek a bizalmát is. Magyarországon 2013-ban kezdődött el az autó értékesítése és ezt követően minden évben piacvezető volt.
Az 500 000. LEAF Norvégiában, Maria Jansen személyében találta meg boldog tulajdonosát.
Musk már kipróbálhatta a VW ID.4-et
2020.09.10.
Az Autonews beszámolója szerint alapvetően egy kis baráti csevegésre találkoztak, de nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva azt írják, Musk kipróbálhatta a nemsokára bemutatásra kerülő ID.4 SUV-t.
Az ID.4 a Volkswagen “ID.” szárnyának második modellje, a kompakt ID.3 után ezúttal egy SUV modell érkezik.
Diess egyébként gyakran dicséri az amerikai vállalkozót, szerinte a német autóiparnak is jót tett, hogy jött Musk és kicsit felrázta az állóvizet és az elektromos autók terén kihívás elé állította a német autógyártókat.
Meg fog lepődni, melyik az 5 leghosszabb közúti alagút Európában
2020.09.09.
1. LAERDAL-ALAGÚT (Norvégia) - 24,51 kilométer
A Lærdal-alagút a maga csaknem 25 kilométeres hosszával nemcsak Európa, de a világ leghosszabb közúti alagútja is egyben. Az alagút Bergentől 200 kilométernyire, északkeletre található és Lærdal települést köti össze Aurlanddal. Az alagútban fut az E16-os út két sávja és egyben ez a Bergen és Oslo közti főútvonal egyik olyan szakasza, ahol nem kanyargós hegyi utakon át vezet az út.
Építése 1995-ben kezdődött és 2000-ben nyitották meg a forgalom előtt. Annak ellenére, hogy Norvégiában számos alagútnál a költségeket útdíjak kirovásával teremtették elő, ezt nem alkalmazták ebben az esetben. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak, ezért négy részre osztották az alagút hosszát négy pihenőhely kialakításával. Amikor az alagútban fehér fény világít, akkor a pihenőhelyek kék és sárga fényekkel vannak megvilágítva, mely olyan hatást kelt, mintha napfény sütne ezeken a helyeken. Ezeken a pihenőhelyeken a sofőrök megállhatnak, pihenhetnek és felfrissülhetnek egy kicsit, mielőtt újra folytatnák az útjukat.
Az alagútban nem alakítottak ki vészkijáratokat. Tűz, vagy baleset esetén számos biztonsági rendszabály lép életbe. "SOS" feliratú vészhívó telefonok lettek kihelyezve 250 méterenként, melyeken keresztül elérhetőek a tűzoltóság, rendőrség és a mentők központjai. Tűzoltó-készülékek találhatóak minden 125 méteren. Bármely esetben, amikor valaki használja az alagútban a biztonsági telefonok egyikét, akkor az alagútban a „Stop! Fordulj meg!” feliratok jelennek meg a kijelzőkön. Tizenöt olyan fordulóhelyet alakítottak ki, ahol kisebb teherautókkal, illetve buszokkal meg lehet fordulni. Az alagútba behajtó gépjárművekről fényképeket készítenek, melyek továbbításra kerülnek a Bergenben és Lærdalban található központokba. Az alagútban speciális kábeles megoldás segítségével tették lehetővé a mobiltelefonok használatát.
A levegő nagyfokú tisztaságát kétféleképpen biztosítják: ventilálás és öntisztulás segítségével. Nagy teljesítményű ventilátorok gondoskodnak arról, hogy a szennyezett, füsttel teli levegőt kijuttassák a szellőzőnyílásokon keresztül a külvilágba. A Lærdal-alagút a világon az első olyan alagút, melynek levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg. A művelet során az alagútból származó szennyezett levegőből kivonják a nitrogén-dioxidot. Két nagy ventilátor vezeti ki a szennyezett levegőt, amelyeken elektrosztatikus szűrőket helyeztek el, melyek megtisztítják a szabadba távozó levegőt a portól és a koromtól.
Norvégiában folyamatosan épülnek alagutak. Jelenleg a több mint 900 közúti alagút – amelyből legalább 33 tengeralatti – összesen mintegy 800 kilométer hosszan fut.
2. GOTTHÁRD-ALAGÚT (Svájc) - 16,4 kilométer
A Gotthárd közúti alagút az Alpokon áthaladó Zürich-Milánó útvonal részét alkotja, mely Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. A világon a második leghosszabb közúti alagút, hossza közel 17 km Göschenent és Airolót köti össze. A svájci A2-es, kétsávos félautópálya halad át rajta. Ez a 25 legmagasabban fekvő európai hegyi közúti átkelők egyike, több mint 1000 méterrel a tengerszint felett húzódik.
Sokáig a 2091 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1881-ben adták át, majd ezt egy évszázaddal később ez a közúti autópálya-alagút követte. 2016-ban fejeződött be a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagút.
A Gotthard közúti alagutat 1980-ban adták át a forgalomnak. Ez az építmény, melyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa északi és déli része között.
A létesítmény történetének szomorú oldalához tartozik, hogy 2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A további tragédiák megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő.
Az alagúton naponta átlagosan 17 ezer jármű, ezen belül 3500 kamion halad át.
3. ARLBERG-ALAGÚT (Ausztria) - 13,97 kilométer
A közel 14 kilométer hosszú Arlberg-alagút Vorarlberg és Tirol osztrák szövetségi tartományokat köti össze a tengerszint felett 1,318 méteres magasságban. Az Arlberg-hágó hágó alatt1884-ben vasúti alagút, 1974-ben pedig közúti alagút épült. Ez utóbbin az S-16 számú Arlberg gyorsforgalmi út vezet át, mely a vorarlbergi Bludenz és a tiroli Zams városait, illetve az A14 és A12 autópályákat köti össze. Az Arlberg közúti alagutat 1974 júliusától 1978 decemberéig építették, és költségei 4 milliárd osztrák schillinget (kb. 300 millió eurót) tettek ki.
Az alagutat óránként 1800 jármű áthaladására tervezték, és 4 szellőztető művet építettek bele. Az egyik központi kürtője 736 méter hosszú, amely a legmélyebb Európában. A földalatti építményben 43 ellenőrző kamera, 16 kiálló fülke és 8 csatlakozó alagút található.
Az Arlberg-alagutat évente több mint 18 millió ember használja. Az alagúton évente mintegy 3 millió jármű halad át. Az átkelésért 11 euró útdíjat kell fizetni.
4. FRÉJUS-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 12,87 kilométer
A Fréjus fizetős közúti alagút az Alpok északi részén, csaknem 13 kilométer hosszan köti össze Franciaországot és Olaszországot. A Fréjus-hegy alatt, a franciaországi Modane és az olasz Bardonecchia városai között fekszik, párhuzamosan halad a Frejus vasúti alagúttal, és az egyik legfontosabb hegyi közúti összeköttetés Franciaország és Olaszország között.
A forgalomnak 1980-ban átadott alagúton naponta közel 5000 jármű halad át. A működés első 20 évében több mint 20 millió jármű használta.
A Mont Blanc-alagútban 1999-benbekövetkezett balesetet követően a Fréjus-alagút biztonságát jelentősen javították. Szigorúan ellenőrizték a 70 km / h maximális sebességet és a 150 méteres biztonsági követési távolságot is. Az alagút fel van szerelve a füst és lángjelzés legmodernebb eszközeivel. Az út mentén 130 méterenként tűzcsapokat helyeztek el. Az alagútban 11 kiállóhely található, amelyek telefonkapcsolattal és hangszórókkal vannak felszerelve, és közvetlenül a biztonsági vezérlőhelyiséghez csatlakoznak.
Ha a szellőzőcsatornák valamelyikében füstöt vagy tüzet észlelnek, akkor az adott szakaszt dupla tűzvédelmi ajtói automatikusan bezáródnak. Ezen felül olyan mérőeszközt helyeztek el az alagút két oldalán, amelyek jelzik, ha az áthaladó jármű hőmérséklete meghaladja a normális mértéket.
5. MONT BLANC-ALAGÚT (Franciaország-Olaszország) – 11,6 kilométer
Az olasz-francia határon áthaladó Mont Blanc-alagút Courmayeur és Chamonix városokat, vagyis az olaszországi Aosta-völgyet és a franciaországi Haute-Savoie megyét kapcsolja össze. A maga csaknem 12 kilométeres hosszúságával 1965-ben ez lett az egyik fő alpesi közúti átkelő Európában. 1978-ig a világ leghosszabb közúti alagútjának számított, de akkor megépült Ausztriában az Arlberg-alagút (13,97 km), majd a hazai címét is elveszítette 1980-ban a Frejus-alagút (12,87 km) átadásával. Legmagasabb pontja 1.395 méter a tengerszint felett. 1965 és 2015 között körülbelül 70 millió jármű haladt át rajta.
Az alagút történetének eddigi legsötétebb napja 1999. március 24-e. Ezen a napon egy belga kamion gyulladt ki az alagút közepén. A tűz átterjedt a rakományára, amely főleg margarin volt, ami 53 órán keresztül 1000 fokon égett. A tüzet két nap alatt sikerült eloltani, de a hőmérséklet csak öt nap múlva tért vissza a szokásos állapotába. A baleset után az alagutat teljesen felújították, modernizálták és 2002-ben újranyitották. Az alagút szélesítését a helyi lakosok ellenállása miatt elvetették.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
