Sok gyártó külön almárkát hozott létre az elektromos autói számára. Ilyen a BMW féle “i”, vagy a Volkswagen esetében az “ID” brand. Emellett számos márka teljesen szabadjára engedi a tervezők kezét és kihasználva, hogy az eltérő hajtás miatt felszabadul a motor helye, egészen extrém formatervek jönnek létre, előbbiek közül ez elsősorban a BMW féle “i” modellekre igaz, a Volkswagennél az ID.3 bár hagyományosnak nem nevezhető, maradtak az autó formánál. A PSA ugyanakkor egyelőre inkább már meglévő modelljei elektrifikálja, így lett e-208 és így jött létre a Corsa-e. Nincs külön brand, nincsenek extrém formatervek, bejáratott modelleket kínálnak a hagyományos mellett elektromos hajtáslánccal. Felesleges arról beszélni, hogy melyik a jobb megoldás, de sok szempontból logikus a francia konszern hozzáállása. Minden bizonnyal ez is a mára az autóipar talán leginkább tisztelt vezetője, Carlos Tavares döntése, pénzügyi szempontból legalábbis minden bizonnyal megéri, Tavares pedig bizonyította már, hogy jól mutatja az irányt, ha meg kell fogni a költségeket. Az Opel szerencséje, hogy az új Corsa önmagában is el lett találva, legalábbis ami a külsejét illeti. Mindössze néhány “e” karika jelzi, hogy itt nem egy hagyományos modellről van szó. Érdekes, hogy a gyártók vajon mi alapján döntik el, hogy melyik szegmensben kezdik elektromos jövőjüket. A Volkswagen az Up kisautót és a Golfot ajánlotta először elektromos modellként, vagyis az Opelhez hasonlóan az egyelőre alapvetően városi közlekedésre kitalált elektromos autózást városokban racionálisan használható modellekkel képzelték el. Mások, mint a Mercedes, a KIA és a Mustang Mach-E bemutatásával a Ford is, az egyébként is népszerű SUV szegmenst lovagolnák meg az elektromos autókat övező hype-ot kihasználva. A probléma az előbbi megoldással a következő:városi, kisebb méretű autók, amik ráadásul  elektromosak, eddig remek, de az elektromos technológia egyelőre nagyon drága és így érünk el oda, hogy a tesztautónk ára minden állami támogatást felhasználva sem tud 8 millió forint alá kúszni. Sajnos ez nem csak Magyarországon, még Svájcban is sok egy ekkora elektromos autóért, viszont itt érünk vissza oda, hogy elektromos autót készíteni drága, ha nulláról kell indulni, még drágább, így főleg érthető a PSA féle “abból dolgozunk amink van” féle hozzáállás. Viszont ez nem csak az Opel Corsa-e modellre igaz, minden elektromos autóval ez a helyzet, így ha az elektromos felárat megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, az Opel egészen szuper kis autót készített. Élvezet vezetni, bár nehéz megmondani, hogy azért, mert végülis minden elektromos autót élmény vezetni, vagy maga a Corsa-e lett egészen jó. Bár más elektromos autóknál is feltűnő a vezetői profilok közötti különbség, tesztautónk esetében egészen nagy élmény volt a Sport mód, míg az Eco annyira spórolós, hogy a lassú haladást hamar megunja a minimális klimatizálásban izzadó ember, így vélhetően inkább visszavált a Normal fokozatba. Viszont tény, hogy Eco módban alig-alig akar csökkeni a még az autó akkumulátoraiban lévő hatótáv, szóval egy szavunk sem lehet, teszi, amit tennie kell. A kormány külösen tetszett valamiért, egyszerűen jó a fogása és az infotainmentet irányító gombok is pont ott vannak, ahol lenniük kell. Az egyetlen zavaró és számomra érthetetlen megoldás, hogy a kormányról a műszarfali képernyőt állító gombokat kiszorította a tempomat irányítása, ami minimum véleményes döntés. Tempomatot egyszer, kiváncsiságból használtam, a képernyőt jó néhányszor akartam állítani, de tény, hogy egy idő után csak azért, mert egyszerűen nem tudtam rájönni, hogyan is kellene. (a bal oldali bajuszkapcsoló végén elhelyezett gomb és az azon található gyűrű a válasz, belőlem kiindulva 3 napot spóroltam a leendő tulajdonosoknak, igazán nincs mit!) A képernyőknél maradva az infotainment logikája kicsit sajátos, de nyilván abszolút megszokható a kezelhetőség pedig abszolút rendben van. Jó ötlet, hogy kicsit felfele döntötték a kijelzőt, a hagyományos “sík” megoldás néha kicsit problémás tud lenni, különösen, ha vezetés közben pillant oda az ember. Összességében viszont tény, hogy az elektromos Corsa nagyon is egyben van. Bízzunk benne, hogy az akkumulátorok fejlődésével mielőbb eljön az a kor, amikor egy ilyen kis városi autó elérhető lesz egy relatíve átlagos pénztárcához is. Addig is, ha valakinek rendelkezésére áll a keret, nem igazán csalódhat, hogy az Opelt választja az elektromos kisautók közül.  

Az okosautók technológiája A közlekedés a mindennapi életünk része, ám az egyre növekvő közúti forgalom komoly kihívásokat jelent elsősorban a torlódások, a biztonság és a környezetszennyezés szempontjából. Ezért az autóipari szereplők egyre több olyan technológiát fejlesztenek, amelyek megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra. Az egyik ilyen a fejlett vezetéstámogató rendszer (Advanced Driver-Assistance System, ADAS), amely segíti a járművezetőket a balesetek megelőzésében, illetve enyhítésében. A megoldás támogatja a biztonságos sebesség és távolság megválasztását, a sávtartást, a veszélyesnek tűnő helyzetekben történő előzés elkerülését vagy a kereszteződésekben való biztonságos navigálást. Illusztráció: LeasePlan Az utóbbi években az internetre kapcsolt autókkal összefüggésben egyre fontosabbá váltak az ADAS-hoz hasonló, kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (cooperative intelligent transport systems, C-ITS), amelyek lehetővé teszik a közúti forgalom biztonságának növelését. A technológia számos olyan egymással kommunikáló eszközt foglal magába, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a járművek (Vehicle-to-Vehicle, V2V), illetve a járművek és az infrastruktúra (Vehicle-to-Infrastructure, V2I) között, így pontosabb és megbízhatóbb adatokat tudnak szolgáltatni a járművekről, azok helyéről és az útviszonyokról. A rendszer amellett, hogy folyamatosan tájékoztatja a járművezetőket a forgalmi helyzetről, időben figyelmezteti is őket többek között a balesetekre, útépítésekre és egyéb akadályokra. Hosszú távon mindez gördülékenyebbé teszi a forgalomszervezést, és csökkenti a károsanyag-kibocsájtást. Hogyan működnek az intelligens közlekedési rendszerek? Az autóban lévő érzékelők és vezérlők olyan adatokat gyűjtenek és elemeznek, mint a jármű sebessége, a kormánykerék szöge, a gumiabroncs tapadása, az ablaktörlő sebessége vagy a légzsák aktiválása, és ezek összesítése alapján képesek előrejelezni a forgalmi viszonyokat, illetve a veszélyhelyzeteket. Az 5G vagy Wi-Fi technológiával (ITS-G5) felszerelt autók figyelmeztető üzenetet küldhetnek, ha problémát észlelnek (például, ha meghibásodtak vagy lerobbantak). A figyelmeztető üzeneteket ezután vagy a közelben lévő más okosjárművek vagy az út mentén található rádiós adó-vevő berendezések fogadják, amelyek válaszjeleket küldhetnek a járműveknek, illetve a szervernek, amely összesíti az információkat és valós időben frissíti őket. Például, amikor egy jármű baleset helyszínéhez közeledik, figyelmeztető jelet küld, amelyet a mögötte álló autók fogadnak. Ezek aztán továbbítják az üzenetet, riasztva a többi járművet. A figyelmeztető jelzést pedig bármelyik autó közelében lévő kommunikációs egység is fogadhatja. Ez a berendezés azután automatikusan értesíti a központi rendszert, amely a vészjelzésnek megfelelően figyelmezteti a segélyszolgálatokat. Hasonló figyelmeztetést lehet indítani bármilyen potenciálisan veszélyes esemény, például az útra kiszaladó állatok, ideiglenes útépítések, forgalmi dugók, földcsuszamlások stb. miatt. Idővel akár arra is lehetőség nyílik majd, hogy a sofőrök előre értesüljenek a forgalomban lévő motorkerékpárokról és traktorokról.   Hol tart az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése? A Volkswagen az első olyan autógyártó, amelynek Golf 8 típusú modelljében a V2I kommunikációs rendszer már az alapfelszereltség része. Más gyártók, például a Renault és a Toyota is aktívan dolgoznak a járművek ITS-G5 technológiával történő felszerelésén. Eközben az autógyártók egy másik csoportja – köztük a BMW, a Daimler és a Ford – a távközlés és az autóipar közötti ágazati partnerségben népszerűsíti az 5G-alapú mobilhálózatot, mivel az alacsony késleltetési idő révén ez biztosítja a leggyorsabb adatcserét, ami vészhelyzetben akár életet is menthet. Bár az utakon cikázó okosautók víziója hazánkban még utópisztikusnak tűnik, a kutatás-fejlesztés gőzerővel zajlik. Június végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnereivel és osztrák iparági szereplők bevonásával egyedülálló járműipari mérési kampányt végzett az M86-os út csornai elkerülő szakaszán. A több napon át tartó mérési sorozat során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelték a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva azt. Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág K+F tevékenysége számára. A várakozások szerint 2020 végéig minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. Mivel azonban a különböző gyártók jelenleg eltérő megoldásokon dolgoznak, a rendszerek együttműködésre való képessége még megoldásra vár. Az okosautók ugyanis csak akkor fogják tudni kiaknázni teljes potenciáljukat, ha valamennyi jármű egymással kompatibilis rendszereken és azonos szabványokon alapul.