Kiknek kritikus a hatótávolság? Habár a háztartások körében is megnőtt az elektromos járművet üzemelők száma, de a személy- és teherszállítás területén lehetne nagyobb értékesítési számokat elérni, ott viszont kiemelten fontos, hogy a jármű a lehető legtöbb km-t tudja megtenni egy töltéssel, mivel a „műszak végén” vissza kell jutnia a telephelyre. Ha fuvar teljesítése közben lemerül a jármű, akkor a járművezető munkaideje is kárba megy. A gyakorlatban a furgonok és taxik körét érdemes kiemelni, mivel ők töltik a legtöbb időt a járműben, de a gyakori városi fuvarok miatt elektromos járművet is tudnak üzemeltetni. Mennyi energiát emészt fel a fűtés? A taxik munkaidejük egy részét álló járműben töltik a fuvarra várva, ilyenkor az elektromos járművekben az akkumulátor látja el az állóhelyi fűtést, így álló helyben is jócskán csökken a hatótávolság, ugyanis egy ilyen fűtőelem teljesítménye 5-6 kW is lehet, ami megegyezik a jármű kis sebességű mozgatásához szükséges teljesítményhez, tehát nem elhanyagolható. Átlagos használat (3 kW) mellett, 8 órás műszakkal számolva is 24 kWh energiát emészt fel a jármű fűtése, ami egy alapfelszereltségű Nissan Leaf akkumulátor-kapacitásának mintegy fele, vagyis a 350 km-es hatótávból kb. 170 km lesz.     Hasonló probléma merülhet fel a kisteherautóknál is, ahol gyakran kell megállni, kiszállni, így a fülke is gyakran kihűl. Nem csak a komfort miatt kell fűteni télen, a szélvédő páramentesítéséhez is meleg levegőt használunk. Még 1 kW-os fűtés mellett is majd 10 kWh energiát használunk egy munkanapon, ami kb. 70-80 km utazást jelenthet, ha az energiát az akkumulátorból nyerjük.     Miért kritikus a töltés? Sokakban felmerülhet, hogy a villámtöltéssel megfelezhetjük a napot, és fél óra pihenő után mind a terítő munkát és a személyszállítást is be tudjuk fejezni. Csakhogy a villámtöltés nem ajánlott töltési forma, ugyanis a nagy teljesítményű energiaátvitel rövidíti az akkumulátor élettartamát. Az autógyártók ajánlása szerint minden harmadik vagy minden ötödik töltés lehet villámtöltés, tehát a dolgozó autót nem lehet minden nap félidőben tölteni, nem mellesleg az infrastruktúra sem adott hozzá. Mit tehetünk? A hatótávolságnövelő, úgynevezett „range extender” kiegészítő motorok nem ismeretlenek, sokszor alkalmazzák őket soros hibrid rendszerekben. Ezeknek lényege, hogy egy belső égésű motor hajt egy generátort, ami képes tölteni az akkumulátort, így a hatótávolság megnő. Ez a rendszer költséges és bonyolult, ráadásul a generátorral nehéz is. Lehetőség van arra is, hogy a fűtésből adódó terhelést csökkentsük, ehhez nem kell mást tenni, mint egy dízel állófűtést beépíteni a járműbe. Az állófűtéssel megoldható az utastér és akár a raktér fűtése is anélkül, hogy a hatótávolság csökkenne. Az 1-2 dl/óra tüzelőanyag-fogyasztás azt jelenti, hogy napi 1,5-2,5 liter tüzelőanyaggal megoldottuk a fűtés és a téli hatótávolság-csökkenés problémáját, ami a gazdasági mutatókat tekintve nagyon jónak mondható. Természetesen van egyszeri beépítési költség is, de a fuvarozásban napi 60-80 km elég ahhoz, hogy beruházzanak a cégek.     További előny lehet, hogy az akkumulátorokat is melegíti az utastér, tehát a kályha nem csak szélvédőt páramentesíti és kényelmet biztosít, hanem az akkumulátor élettartamát és maradó kapacitását is növeli. A hatótávnövelés ilyen módja azonban ismét felveti a kérdést: mennyire zöld az elektromos hajtáslánc és mennyi is a károsanyag-kibocsátása…      

A szolgálatot ellátó állomány összesen 496 személyt fogott el, közülük 99 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 343 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 584 személyt állítottak elő, köztük 292 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 36 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Biztonsági intézkedést 421 esetben foganatosítottak. Magyarország területén 2018. április 6-án 0 óra és 2018. április 8-án 24 óra közötti időszakban a rendőrök és a katonák 4 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon. Magyarország területén 4 fő határsértőt fogtak el a rendőrök, 6 személy ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.

A nemzetközi konferencia, találkozó és verseny ünnepélyes megnyitója április 9-én, hétfőn 9 órakor lesz a Széchenyi István Egyetem Edzőcsarnokában (a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ mellett). A versenyen közreműködő cégek vezetőinek, a résztvevő egyetemek hallgatóinak, több vezetőjének jelenlétében dr. Dóka Ottó kutatási infrastruktúráért felelős rektorhelyettes és Máté Eszter, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke nyitja meg a rendezvényt. - A cél nem változott: arra törekszünk, hogy a szakma iránt elhivatott, járműves, gyártástechnológia területen tanuló mérnök-jelöltek egy képzési fórumon is elmondhassák véleményüket, építhessék kapcsolataikat. Ehhez a térség élenjáró gépipari cégei versenyfeladatokat és szakmai hátteret adnak – mondta el Pup Dániel, kutatómérnök, a Járműipari Kutatóközpont munkatársa, a találkozó és verseny elindítója, ötletadója. Győr a hazai járműves képzés egyik meghatározó központja, s ez a színes szakmai háttér mellett a képzést motiváló lehetőségek feltárását, közkinccsé tételét is jelenti. A rendezvény a győri egyetem Practing Alapítványa támogatásával, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és annak Gépészmérnöki és Mechatronikai Szakbizottsága szervezésében valósul meg. Az idei találkozó programját, megoldandó feladatait az Audi Hungaria Zrt., a Borsodi Műhely Kft., a Jankovits Kft., a LUK Savaria Kft., a Rába Járműipari Holding Nyrt., az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt., a NEMAK Kft., a Revo-Tec Bt., a Dana Hungary Gyártó Kft. és az Innovatem Hungária Kft. adja. A győri egyetem több tanszékének és szervezetének közreműködésével dolgoztuk ki a megvalósítandó szakmai programot – tájékoztatott Nagy Mátyás főszervező. A főzsűri elnöke ezúttal is dr. Bokor József akadémikus, az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója lesz. - A találkozó, a verseny része a Széchenyi István Egyetem társadalmi felelősségvállalási programjának: a hallgatóknak a minőségi tudás megszerzését, a munkaerő-piac szempontjait állítjuk tanulmányaik középpontjába – fogalmazta meg a konferencia alkalmából a Széchenyi István Egyetem célkitűzését dr. Földesi Péter rektor. A verseny április 11-én, szerdán a csapatok feladatmegoldásának bemutatásával, a zsűri értékelésével, a díjkiosztással zárul.