Az üzemanyagszámla havonta átlagosan 22 ezer forintra rúg, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget – írta a lap. A cikk szerint a kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak 82 százaléka autózik rendszeresen, a nőknek azonban csak a 65 százaléka. A fővárosban a rendszeresen autózók aránya 60 százalék alatti, a nyugati országrészben viszont meghaladja a 80 százalékot.    

Jack Aitken, a Campos Racing versenyzője nyerte az F2-es széria bakui versenyhétvégéjének szombati főfutamát. Mick Schumacher – aki Bahreinben megszerezte első F2-es pontjait – ezúttal nem volt szerencsés. Egy rázókő megdobta kocsiját, amely megperdült. Az ütközést sikerült ugyan elkerülnie, ám az autó megállt, nem tudta folytatni a versenyt.

Május első hétvégéjén felpezsdül a Balaton északi partja: immár hatodik alkalommal találkozhatnak az érdeklődők különleges oldtimerekkel a a Balatonfüred Concours d'Elegance szépségversenyen. Május 4-én és 5-én szokás szerint a Tagore-sétányon sorakoznak fel a régi autók, illetve itt kerül sor a divatbemutatókra, egyéb programokra, illetve a rendezvény lezárásaként a vörös szőnyeges díjátadóra is. A több, mint 50 autó magyar, szlovák, szlovén, cseh, román, bolgár, osztrák és holland gyűjteményekből érkezik. Idén először a szervezők kategóriákra osztották a mezőnyt: "Gyöngyszemek Itáliából", "Autóipar a vasfüggöny mögött", "Brit sportkocsik", "Különleges luxus" és hasonló témakörök köré rendezik az idei mezőnyt.  Következzék néhány érdekesség kedvcsinálónak. Isotta Fraschini 8A SS Egy milánói ügyvéd, Cesare Isotta és a Fraschini fivérek együttműködéséből 1900-ban létrejött autókereskedő cég később áttért a saját tervezésű autók gyártására. 1912-ben mutatták be a 8A típust, amely az első, nagyobb sorozatban készült, soros, nyolchengeres motorral szerelt gépkocsi. 1924-ben jelent meg utóda, a 8A a korszak egyik legnagyobb és legdrágább luxusautója. A 8A alváza 9750 dollárba került, azaz drágább volt, mint egy Rolls-Royce, Hispano-Suiza vagy egy Duesenberg! Ha ehhez hozzáadjuk az egyedi felépítmény árát akkor a vételár akár a 20,000 dollárt is elérhette! Átszámolva ma ez kb. 300,000 dollárnak, azaz 86 millió foritnak felel meg. Nem csoda, hogy az 1924-1933 között gyártott 950 db 8A javát Amerikába exportálták. A korszak hírességei, mnt William Randolph Hearst, Rudolf Valentino és Aga Khan is szerepeltek a vásárlók listáján. A kínálat csúcsa a 8A Super Spinto (Super Sprint) volt, amely erősebb, 158 lóerős motort kapott. A gyár ígérete szerint az autó, felépítménytől függetlenül 150 km/h sebességre volt képes. Számos Isotta alvázat a szintén milánói Castagna műhely látott el felépítménnyel. Ez az elegáns nyitott túrakocsi, amely az elmúlt években a Villa d Este Concorso Eleganza és a Pebble Beach Concours d Elegance rendezvényeken is tündölt, is az ő munkájuk. Alfa Romeo 1900C Sprint Coupe Pinin Farina A második világháború után az Alfa Romeo irányt váltott: a korábbi drága sport-, és luxusautók helyett az elérhetőbb árfekvésű, de továbbra is sportos modellek gyártásával próbáltak a megváltozott körülményekhez igazodni. E törekvés első példája az 1950-ben bemutatott 1900-as típus, a cég első önhordó szerkezetű modellje, amely a hagyományokat folytatva dupla vezérműtengelyes, felülvezért motort kapott. A 90 lóerős alapmodell mellé hamarosan csatlakozott a 100 lóerős Sprint. A “családi autó, amely versenyeket nyer” szlogennel reklámozott autóból a gyár ösztönzésére számos olasz karosszériaműhely faragott kupét és kabriót. Végül előbbire a hivatalos megrendelést a Touring, utóbbira a Pinin Farina műhely kapta. Ám a Pinin Farina műhelyben a vásárlók kérésére az általuk tervezett kupéból kb. 100 darabos szériát állítottak össze. Ebből kb. 30 darab maradt fenn. Janko Uratnik autójának második tulajdonosa egy csempész volt, akit a jugoszláv rendőrség 1958-ban letartóztatott. Az autót elárverezték, s Belgrádba került. Az 1960-as évek végén a megfelelő alkatrészek hiánya miatt az autót félreállították. Janko Uratnik az 1990-es években vásárolta meg születésnapi ajándékként. A helyreállítás közel egy évtizedig tartott. Volvo 245 Transfer A Volvo 200-as sorozat a svéd autógyár egyik legnagyobb sikerű típusa: a 240-es alapmodell 1974-től 1993-ig maradt gyártásban. E 19 év alatt több, mint 2,8 millió darabot értékesítettek a széria különböző tagjaiból. Az egyik legkülönlegesebb változata az 1977-ben bemutatott 245 Transfer, amely 73 centiméterrel volt hosszabb, mint a donor. 5,6 méteres hossza nagyjából megegyezik a modern Rolls-Royce Phantom-mal! A 245 Transferből készült 11 személyes változat, amely az iskolabuszok alternatívája volt! A kilencszemélyes alapmodellt előszeretettel használták a repülőtereken. Az 1980-as években a MALÉV Air Tours gyakran vitt utasokat egy ilyen járművel a reptér és a szálloda között, sőt városnézésre is használták! A ferihegyi Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kultúrális Központ évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy megpróbál felújítani egyet a MALÉV által használt Volvo 245T flottából. Ez lehetetlennek bizonyult, de végül a repülőmúzeum támogatója, a Győr melletti FourSzabó műhely egy roncs 245T alapjain elkészítette a replikát. A számos kihívást tartogató restaurálás során több 245 alkatrészeit is felhasználták. Invicta 12/100 Az eredeti Invicta ugyan csupán kilenc éven át létezett, ám ennyi idő alatt is sikerült maradandót alkotni. Albert Noel Campbell Macklin 1924-ben azzal az elhatározással alapította meg saját autógyártó műhelyét, hogy elkészíti a lehető legkifinomultabb brit sportkocsit. Két dúsgazdag vállalkozó, Oliver és Philip Lyle támogatta e törekvésében. Az Invicta leghíresebb modellje, az S-típus 1930-ban a Londoni Autókiállításon mutatkozott be. Azáltal, hogy az alvázat a hátsó tengely vonala alá süllyesztették az autó közelebb került az úthoz, ráadásul a tömegközéppontja is módosult. Ez volt az egyik legelső sportkocsi, amelynél ezt a megoldást alkalmazták. A kezdetben 115 lóerőre képes motorból később 140 lóerőt sikerült kicsiholni. Az S-típus azonban pont a gazdasági válság közepén érkezett, s meglehetősen drága volt. 1933-ig, amikor Macklin kénytelen volt lehúzni a rolót csupán 77 darab készült. Az Invicta hattyúdala a másfél literes 12/100 típus lett, amelyből csupán három darabot építettek. Ebből az egyik ma a Veteran Arena cseh magánmúzeum tulajdona. BMW M635 CSI Az 1970-es években a müncheni autógyár szerette volna a márka arculatát a luxus irányába elmozdítani. A cég új formatervező főnöke, Paul Bracq, aki a nagy rivális Mercedestől érkezett, az E9 jellemvonásait megtartva, az új 5-ös széria alapjaira készítette el a márka új sportos, prémium kupéját. Az új 6-os széria az 1976-os Genfi Autókiállításon jelent meg, s egészen az 1980-as évek végéig maradt gyártásban. Közel másfél évtized alatt 86000 darab készült a „cápának” becézett BMW-szériából. E sorozat legkiválóbb tagja az M635CSI, amelyet 1983-ban mutattak be. A motorháztető alá a BMW M1 szupersportkocsi soros hathengeres motorjának valamivel szelídebb, mindennapos használatra alkalmasabb változatát szerelték be. Az 5855 darab M635 CSI utolsó 117 darabját a környezetvédelmi szigorítások miatt katalizátorral szerelték fel, így a 286 lóerős motor teljesítménye 260 lóerőre csökkent. A maximális forgatónyomaték 330 Nm, amelyet a motor 4500-as fordulatszámon ad le. Így a kupé 0-100 km/h sebességre 6,9 másodperc alatt gyorsul, végsebessége 245 km/h. Ennek az autónak a teljes történetét alaposan dokumentálták – még az eredeti, 1988-as számláját is megőrizték!  

Az egymilliárd dolláros befektetési összeg egyharmadát a SoftBank Vision Fund, kétharmadát a Toyota és a Denso közösen biztosítja. Ezzel a befektetéssel az Uber ATG piaci értéke 7,25 milliárd dollárra nő. A Toyota nem először segíti jelentős erőforrásokkal az Uber autonóm mobilitási kutatási és fejlesztési tevékenységeit. A két vállalat tavaly augusztusban jelentette be, hogy megkezdik azoknak az önvezető Toyota Sienna alapú fuvarmegosztó gépkocsiknak a fejlesztését, amelyek 2021-ben állnak szolgálatba az Uber flottájában. A Toyota akkor félmilliárd dollárral járult hozzá a projekthez, amely az Uber ATG önvezető technológiáját, valamint a Toyota Guardian vezetőtámogató rendszereket hasznosítja. Az autógyártó a következő három év során további 300 millió dollárral járul hozzá a projekthez, amelynek végső célja az automatizált fuvarmegosztó járművek sorozatgyártása és piaci forgalmazása. „A Toyota célja egy biztonságos mobilitású társadalom megteremtése. Az Uber ATG autonóm járműtechnológiai és szolgáltatási hálózata a Toyota-csoport saját járművezérlő rendszereivel, termelési kapacitásával és fejlett vezetőtámogató rendszereivel együtt lehetővé teszi, hogy kedvező költségek mellett fejlesszük ki biztonságos autonóm fuvarmegosztó járműveinket és szolgáltatásainkat” – nyilatkozta a 2019 harmadik negyedévében lezáruló tranzakció kapcsán Tomojama Sigeki, a Toyota Connected vállalat elnöke.