A közlemény szerint az erről szóló keretmegállapodást csütörtökön írta alá Kruchina Vince, a Volánbusz vezérigazgatója és Krankovics István, a Kravtex Kft. ügyvezető igazgatója. A kéttengelyes, alacsony belépésű, szóló (nem csuklós) járművek légkondicionáltak, elektronikus utastájékoztatási rendszerrel, fedélzeti kamerarendszerrel, kerekesszék és babakocsi elhelyezésére kialakított speciális férőhellyel és a felszállást segítő rámpával, valamint USB-csatlakozóval rendelkeznek - közölték. Az autóbuszokat a minél kevesebb károsanyag kibocsátással járó, hatékony és biztonságos üzemeltetés érdekében EURO6 emissziós előírásoknak megfelelő dízelmotor hajtja. Felidézték: a Credo Econell 12 modellekből eddig mintegy 800 darab állt forgalomba az elmúlt években. A Kravtex több mint 2400 autóbuszt adott át a közlekedési társaságnak, legutóbb 2022 őszén 100 darab Credobus Inovell 12 modellel fiatalította a flottát. A mosonmagyaróvári-győri gyártású buszok részaránya a hatezer darabos flottában meghaladja a 40 százalékot. A folyamatosan megújuló és korszerűsödő járműállományával a Volánbusz 2022-ben csaknem 540 millió utazást bonyolított le országszerte - írták. A MÁV-Volán-csoport jármű-fiatalítási programjának keretében - az eddig lezárt beszerzéseknek köszönhetően - 2205 új és újszerű autóbusz érkezett a Volánbuszhoz, és a társaság további 295 járműre rendelkezik aláírt beszerzési megállapodással - olvasható a Volánbusz közleményében. Nyilvános beszámolója szerint a győri székhelyű Kravtex 2021-ben közel 31 milliárd forint árbevétellel zárt a 2020-as 10 milliárd forint után. Adózott eredménye eközben 3 milliárd forintról 8,8 milliárd forintra nőtt. A mosonmagyaróvári Kühne árbevétele a 2020-as 5,9 milliárd forintról 2021-re 6,2 milliárd forintra emelkedett, nyeresége a vizsgált időszakban 1,7 milliárd forintról 1,3 milliárd forintra csökkent. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Hiroki Nakajima egy Tokióban tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy 2026-ra tíz új elektromos járműmodell kifejlesztésére számítanak, és arra, hogy ezekből a járművekből évi 1,5 milliót adjanak el. A Toyota célul tűzte ki, hogy 2030-tól csak elektromos és hibrid járműveket értékesítsen Európában, Kínában pedig 2035-ig szeretné ezt elérni. Pénteken bejelentették azt is, hogy egy új, különleges egységet is létrehoznak a cégen belül az újgenerációs akkumulátoros elektromos járművekre összpontosítva, nyilvánvalóan válaszul azokra az egyre erősödő aggodalmakra, hogy a márka veszít a Teslával és más riválisokkal szembeni versenyben. Sato Koji, a Toyota új vezérigazgatója azt mondta, hogy a következő években növelik az akkumulátoros elektromos autóik kínálatát, de a hibridek továbbra is a cég fontos alappillérei maradnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Március 11-én súlyos tömegszerencsétlenség történt az M1-es autópályán Herceghalom térségében, a balesetben összesen 41 jármű volt érintett. Egy 44 éves férfi életét vesztette, rajta kívül 39-en sérültek meg, a rendelkezésre álló adatok szerint ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben. A tömegbaleset idején nagyon rosszak voltak a látási viszonyok, mert az erős, viharos szél miatt porvihar alakult ki, és emiatt jelentősen lecsökkent a látótávolság. Azóta több alkalommal is kiadott porvihar miatt figyelmeztetést az Útinform, mert a korábbi balesethez hasonló körülmények alakultak az autópályán. Legutóbb néhány napja fordult elő ilyesmi, amikor az M1-es autópálya 104-es kilométerének környezetében az erős széllökések miatt időnként sűrű por- és homokfelhő rontotta a látási viszonyokat. A szakemberek szerint egyre gyakoribbak lehetnek az efféle porviharok, ám a hazai autósok eddig ritkán tapasztaltak ilyesmit, nincsenek felkészülve rá, ezért bemutatjuk, hogy kell közlekedni ilyenkor.  Lassíts! Erős szél esetén eleve kerülni kell a nagy sebességű haladást, akkor is, ha nincs por, és a látótávolság nem csökkent drasztikusan (még). Azért kell lassabb tempót választani, mert így a vezető időben tud reagálni a váratlan helyzetekre, amikor például a szél az úttestre sodor valamit, letörik egy faág, esetleg romlani kezdenek a látási viszonyok, homok, por jelenik meg a levegőben.  Amikor az első jelét látjuk annak, hogy porátfúvás miatt csökken a látótávolság, mindenképpen csökkentsük a sebességet (alapvetően hasonlóan kell cselekednünk, mintha ködben vezetnénk). Kerüljük a hirtelen manővereket, ne tapossunk bele pánikszerűen és erőteljesen a fékbe, mert az autópályán ez különösen veszélyes. Helyette átgondoltan lassítsunk, és arra is figyeljünk, hogy ne váltsunk a kormányt félrerántva, hirtelen sávot.  Ne állj meg a leállósávban! Kapcsoljuk be a vészvillogót, hogy jelezzük a veszélyt és a lassulást a mögöttünk haladóknak, és akár a ködlámpát is felkapcsolhatjuk. Növeljük a követési távolságot, vegyünk fel egy biztonságos sebességet, amelynél ha kell, féktávolságon belül meg tudunk állni. Lehet, hogy ez csupán 50-60 kilométer/óra, de akármilyen lassúnak is tűnik ez a tempó, a sebesség csökkentése nélkül a sofőr szinte vakon vezet rossz látási viszonyok között, és 130 kilométer/órás tempónál szinte esélye sincs arra, hogy megálljon, ha egy váratlan esemény, például egy ütközés történik előtte.  A legfontosabb, hogy porviharba kerülve lassíts Ugyanakkor akármennyire is lecsökken a látótávolság, a leállósávba lehúzódni és ott megállni tilos és életveszélyes. Egy kutatás szerint a leállósávban várakozó autónak átlagosan 20 perce van, amíg bekövetkezik egy ütközés – és ez az adat normál látási viszonyok között érvényes, nem olyan helyzetben, amikor pár száz méter a látótávolság.  A klímaváltozás és a földművelés a háttérben A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai szerint a klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán szombaton történt tömegbalesetnek. Az egyetem közleménye szerint az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható, ami a jelenleg elterjedt földhasználattal párosulva azt okozhatja, hogy gyakoribbak lesznek porviharok Magyarországon.  Ebben közrejátszik a csapadékhiány, mert a viharos szél könnyedén felkapja a teljesen száraz talaj felső rétegét. De a mezőgazdasági tevékenységnek is jelentős szerepe van, ugyanis az utóbbi évtizedekre jellemző nagytáblás földművelés miatt kialakult kopár felszín is elősegíti a szél okozta talajpusztulást. Ahol a területhasználat változtatására – a szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre – nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!