upload.wikimedia.org A nemdohányzók védelmében Szinte heti rendszerességgel találkozom olyan esettel, amikor egy óvatlan pillanatban az előttem haladó autóból repül a cigarettacsikk, ami ki tudja hol áll meg? Jobb esetben az aszfaltra, rosszabb esetben a mögötte közlekedő autó karosszériájára érkezik. Aki pedig kapott már a nyakába motorosként, vagy kerékpárosként izzó cigarettacsikket, biztosan megfogalmazta gondolatait az autóban dohányzásról, és annak környezetre gyakorolt romboló hatásairól. Tiszteltben kell tartani a dohányzó közösséget is, hiszen ők a kisebbség, akik remélhetőleg tisztában vannak káros szenvedélyük negatív következményeivel is, ezért nehéz ebben az esetben igazságos párhuzamot vonni. Hiszen el tudom képzelni, hogy léteznek olyan dohányosok, akik nem szeretnék terhelni, a körülöttük élőket élveztet okozó szokásuk melléktermékeivel, ezért ha éppen autójukban dohányoznak, akkor egy erre rendszeresített hamutartóba gyűjtik a cigarettacsikkeket. Ha pedig másokkal együtt utaznak, akkor igenis megtisztelik embertársukat annyival, főleg ha kiskorúakról van szó, hogy kibírják azt a hosszabb-rövidebb időszakot füstmentesen. Szeretném azt remélni, hogy ez nem csupán utópisztikus képzelgés, és a káros szenvedéllyel élők képesek úgy élni mindennapjaikat, hogy tiszteletben tartják a többiek egészségét, és bántja a szemüket akár csak egy utcán heverő cigarettacsikk is. Sajnos a hétköznapi példák azért nem ennyire élére állítva mutatják a valóságot, és talán éppen ennek tudatában lenne itt az ideje egy kicsit megreformálni ezt az egészségtelen, és autóban akár veszélyessé is válható szokást. farm1.staticflickr.com Az európai szabályozás Kicsit utánanézve a tervezett olasz szabályozásnak, több követendő példára is bukkanhatunk Európában. Franciaországban, Ausztriában, Görögországban, Angliában, és Olaszországban ugyanis már jelenleg is büntetés jár annak, aki úgy dohányzik autójában, hogy vele kiskorú, vagy terhes nő is együtt utazik. Németországban pedig azt is büntetik, ha valaki kidobja autójából az égő cigarettacsikket. Persze a törvény betartatása koránt sem egyszerű, hiszen tetten kell érni a delikvenst, és az sem árt, ha erről bizonyíték is rendelkezésre áll. Persze a szabályok ellenére az érintettek hozzáállása is érdekesen változhat a témában, főleg annak tudatában, hogy például az Egészségügyi Rendszertudományi Iroda által készített kutatás szerint azok a dohányosok, akik autóval rendelkeznek, tízből heten nem engedik az autóban füstölést. 12% engedélyezi néha, 16% pedig mindig. A dohányzás autóban való engedélyezése szorosan összefügg tehát a cigarettázási szokásokkal, hiszen a bagósok kétharmada engedélyezi a füstölést az autóban, a nemdohányzóknak pedig csak 13%-a. Viszont a nemdohányzók 87%-a sosem engedélyezi az autójában a rágyújtást. Ebből is látszik a témához való vegyes hozzáállás. Egy másik kutatás, amit a Harvard Egyetem kutatói készítettek még 2006-ban, világosan kimutatja, hogy akkor a legmagasabb a légutakba bekerülő részecskék és a szén-monoxid koncentráció, amikor felhúzott ablak mellett autózunk. Igaz, hogy nyitott ablaknál, kisebb sűrűségben vannak jelen az említett részecskék, viszont a káros anyagok koncentrációja még így sem csökken le a biztonságos szintre. Jó tudni azt is, - amit ezen kutatás is alátámasztott-, hogy a passzív dohányzásból származó részecskék lerakódnak és beszivárognak az utastér elemeire, tehát a műszerfalra, ülésekre de akár a gyermekülésre is , amivel az abban utazó kisgyermek minden utazás alkalmával érintkezik. Tehát ezzel akkor is veszélyeztetjük a gyermeket, ha csak akkor dohányzunk a gépjárműben, ha nem együtt utazunk vele. A kutatások továbbá kitértek, a dohányzó, és nemdohányzó autók utasterének levegőminőségére is, amiből kiderült, hogy a dohányzók autójában a levegő káros finomrészecske-tartalma körülbelül tízszer annyi volt, mint a nemdohányzó sofőr és utasok által használt járműben. farm8.staticflickr.com Mit mond a KRESZ? A KRESZ szó szerint nem érinti a dohányzás kérdését a privát gépjárművekben. Hazánkban az alaptörvényben rögzítik a jogot a testi, és lelki egészséghez, ami mindenkit megillet. Állami szabályozás jelöli ki tehát a dohányzással kapcsolatos törvényeket. (pl. a közintézmények, vagy iskolák környékén tiltott dohányzást.) Viszont az autóban cigarettázást nem tiltja, illetve nem tér ki arra az esetre sem, ha kiskorú is elszenvedője a passzív dohányzás káros hatásainak. Érdemes lenne tehát felülvizsgálni a jelenleg nem kifinomultan szabályozott témát, és nem az egyéni intelligenciára bízni ezt a kényes kérdést.      upload.wikimedia.org

Az MTI beszámolója szerint Kollár József vezérigazgató, aki az idén is jó szezonra számít, hangsúlyozta: több évtizedes lemaradást kell behozni a fejlesztésekben, modernizálásban, ami állami szerepvállalás nélkül elképzelhetetlen. Elmondta: a cég hajójáratainak száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változik. Zömmel a már kiforrott, keresett tematikus programok, - buli-, varázs- gyerekhajók szerepelnek a kínálatban. Június 1-2-án rendezik meg a Nemzeti Regattát 50 település részvételével. Nem váltak be, így elmaradnak az operett és stand up programhajók. Újdonság lesz ugyanakkor a Balatoni KÖR Gasztro Piknik programjába való bekapcsolódás egy komp-programmal, valamint egy szintén kompon tartott zumba-rendezvény.  A cég minimális, 100-200 forinttal emelte tarifáit az idei szezonban. Emlékeztetett arra, hogy tavaly egy 20 éves rekord dőlt meg, több mint 2 millió utast szállítottak. Az elmúlt négy évben a komp utasforgalma 27,6, a gépjárműforgalma 32, a szállított kerékpárok száma 34 százalékkal emelkedett. A 2015-ös bázisévhez képest a személyhajózásban az utasok száma tavaly 13,5 százalékkal, 750 000 fölé nőtt. A menetrendi járatok esetében 5,5 százalékos, a séta- és programhajóknál 36,4 százalékos volt az utasforgalom növekedés. A Bahart 11 egységes vitorláskikötő-lánca mára gyakorlatilag megtelt. Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) szerint a gőzhajózás beindulásához hasonló léptékű változások várhatók a balatoni hajózásban az állam résztulajdonossá válásával a Bahart-ban. "Bízunk abban, hogy ennek a történetnek siker lesz a vége, és megvalósulnak azok az álmok, remények a cég fejlesztése kapcsán, amit az önkormányzattok tűztek ki célul, de nem volt hozzá forrásuk" - tette hozzá. Balassa Balázs, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, komoly felelőssége és feladata az üdülőrégió önkormányzatainak, hogy meghatározzák a Balaton jövőképét. Megjegyezte, túl kellene lépni a szezonnyitó rendezvényeken, ha az a cél, hogy 12 hónapos turisztikai célpont legyen a Balaton. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy fogalmazott: "ha az állami szándék valóban az, hogy fejlesztési forráshoz juttassa a Bahart-ot, megtartva az önkormányzati és állami tulajdonlást, valamint egyben tartva a jövőben is a céget, akkor optimistán lehet a jövőbe tekinteni".     Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere (Fidesz) arról beszélt, hogy a Balatont mint természeti kincset meg kell őrizni úgy, hogy a fejlődésnek se legyen akadálya.     Az MTI kérdéseire válaszolva Kollár József elmondta a 2016-os balatoni kormányhatározatban az Bahart fejlesztéseire nevesített 12,6 milliárd forintos állami támogatásról még nem írtak alá támogatási megállapodást, de tudomása szerint már zajlik annak előkészítése.      Arról még nem született döntés, hogy az állam hány százalékos részesedést szerez a társaságban törzstőke-emeléssel, de minden bizonnyal többségi tulajdonos lesz - tette hozzá.      Beszélt arról is, hogy vita tárgya, mennyi vitorlás kellene a Balatonra, de annyi bizonyos, szükség lenne további kikötőkre, kikötőbővítésekre. Az is tény, hogy más európai tavakon kétszer-négyszer ennyi hajó jut egy négyzetméternyi vízfelületre - jegyezte meg.     A 4 milliárd forintos törzstőkéjű hajózási társaság a kétezres évek elején állami vagyonjuttatással került a tóparti, kikötővel rendelkező 21 önkormányzat tulajdonába bizonyos feltételekkel. Idén év elején az összes érintett önkormányzat aláírta azt a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amely alapján ingyenesen átadnak az államnak közel 35 százaléknyi részvénycsomagot az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségük elengedéséért. Az államhoz visszakerült részvénycsomag tulajdonosi jogait a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. gyakorolja.

A CAPA légi közlekedési tudásközpont hétfőn közzétett adatai szerint a Liszt Ferenc repülőtéren márciusban 1,2 millió utas fordult meg, 5,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezzel az első negyedéves utasforgalom 3,1 millió lett, amely 5,7 százalékos növekedés 2018 első negyedévéhez viszonyítva. A Budapest Airport korábbi közlése szerint a tavalyi rekordév után 2019-ben a korábbiaknál visszafogottabb, 5 és 10 százalék közötti forgalombővülés várható. Az áruforgalom 0,4 százalékkal csökkent márciusban, és 11 ezer tonnát tett ki. A Budapest Airport január–márciusban 32 ezer tonna árut kezelt, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szektor teljesítményének csökkenését a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség is kimutatta, ennek hátterében elsősorban a kereskedelmi szankciók és a globális gazdaság lassulása áll. A Liszt Ferenc repülőtéren márciusban az előző évihez képest 5 százalékkal, az első negyedévben pedig 4,7 százalékkal több gép le- és felszállását regisztrálták, mint egy évvel korábban.