A brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) hétfőn ismertetett éves összesítése szerint 2024-ben több mint 1,95 millió új személyautót értékesítettek a gyártók a brit piacon, 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes eladási mennyiségen belül 381 970 volt tavaly a tisztán elektromos meghajtással felszerelt autók száma, és ez 19,6 százalékos piaci részesedést jelentett. Az elektromos autók értékesítése egy év alatt csaknem 20 százalékkal emelkedett, de ezeknek a járműtípusoknak a piaci részaránya így sem érte el a kormány által 2024-re előírt 22 százalékot - hangsúlyozta hétfői tájékoztatásában az SMMT. A szervezet szerint az iparág "minden követ megmozgatott" a hatóságilag megszabott részarány elérése végett: a gyártók például több mint 4,5 milliárd font (2250 forint) értékű árengedménnyel igyekeztek elektromos autók vásárlására ösztönözni a vevőket. Az SMMT szerint az ilyen mértékű szubvenciók hosszabb távon fenntarthatatlanok. A szövetség hangsúlyozta, hogy az eladási arány növelése előtti legnagyobb akadály a magánautósok részéről megnyilvánuló kereslet gyengesége: az egyéni vásárlók alig 10 százaléka vásárolt tavaly elektromos autót. Ebben a fogyasztói körben továbbra is a benzinmotoros személyautók a legnépszerűbbek: a magánvásárlók által újonnan vett autók 61 százaléka ebbe a kategóriába tartozott - áll az SMMT hétfői ismertetésében. A szakmai szervezet már néhány héttel ezelőtti állásfoglalásában is felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos járművek piaci részarányára megszabott, folyamatosan emelkedő előírások betartásának és a kereslet gyengeségének egyidejű hatásai több milliárd font többletköltséget rónak a brit autóiparra, és ez hosszú távon nem fenntartható. Az idén az elektromos autók minimális értékesítési aránya a tejes forgalmon belül 28 százalékra emelkedik a tavalyi 22 százalékról, és a munkáspárti brit kormány már jelezte, hogy a konzervatív elődje által 2035-re halasztott időpontról ismét az eredetileg kijelölt 2030-ra kívánja visszaállítani azt a határidőt, amely után már nem lehet új benzin- és dízelüzemű személyautókat forgalomba helyezni Nagy-Britanniában. Heidi Alexander brit közlekedési miniszter ezt hétfőn, a londoni alsóháznak küldött átiratában hivatalosan is megerősítette. Közölte ugyanakkor, hogy a kormány konzultációt indított az autóipari cégekkel a cél elérésének mikéntjéről és a szabályozás egyszerűsítéséről. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Nincsenek megoldhatatlan kihívások – ez a mottója annak a tíz évvel ezelőtt alapított Challenge Works szervezetnek, amely az embert egyéni és közösségi szinten közvetlenül érintő, természeti és társadalmi problémák elhárítását tűzte zászlajára. Ehhez az évtizedes, nemes küzdelemhez csatlakozott most a Toyota Mobility Foundation, amely 2014 nyara óta törekszik egy olyan társadalom megvalósítására, amely minden tagja számára egyenlő esélyeket biztosít, egyforma lehetőségeket teremt a mobilitásra. A két szervezet első közös kihívása, a Sustainable Cities Challenge nem meglepő módon a fenntartható mobilitás fejlesztését, az egészségesebb és biztonságosabb városi környezet megteremtését, valamint ehhez kapcsolódóan a munkavégzés, az oktatás és a szociális szolgáltatások elérhetővé tételét célozta meg. A 2023 novemberében meghirdetett programba több mint 150 város jelentkezett; közülük végül három – az észak-amerikai Detroit, az ázsiai Varanasi, valamint az európai Velence – részesülhet egyenlő arányban abból a 9 millió dollárból (3,6 milliárd Ft), amelyet a Toyota Mobility Foundation különített el a program megvalósítására. Míg Detroit, az autóipar egykori bölcsője az Egyesült Államok egyik legfontosabb élelmiszertermelő és -elosztó központjaként támaszt speciális kihívásokat a mobilitási infrastruktúra fejlesztése elé, az indiai Varanasi spirituális központ és jelentős zarándokhely, amelyet évente 85 millió látogató keres fel. Az olaszországi Velence speciális helyzetben van, hiszen a történelmi belvárosban kizárólag gyalogszerrel vagy vízi járművekkel lehet közlekedni. Ugyanakkor a helyi lakosok többsége nem a csatornaparti, középkori házakban, hanem a szárazföldön található külvárosokban él, ahol hagyományos közúti járművek biztosítják az egyéni és közösségi közlekedést. Ez a multimodális mobilitás teljes mértékben összecseng a Toyota filozófiájával, amely mindenki számára biztosítani kívánja a közlekedés teljes szabadságát. Velence vezetése az elmúlt években jelentős erőforrásokat fordított a fenntartható, csekély szénlábnyomú közlekedési megoldások és szolgáltatások fejlesztésére, a kerékpárút- és kerékpármegosztó-hálózatok bővítésétől kezdve a hidrogénalapú és akkumulátoros elektromos közösségi közlekedési járművek üzembe állításán át az intelligens forgalomirányítási rendszer bevezetéséig. A projekt keretében ezért elsősorban a társadalmi szemléletváltást elősegítő, innovatív ötletekre számít a város: olyan kezdeményezésekre, amelyek elősegítik ezeknek a már meglévő mobilitási rendszereknek a jobb kihasználását. A kihívás második fázisában több tucat megoldási javaslat érkezett ezekre a feladatokra. Ezek közül tíz koncepció került be az elődöntőbe, lehetőséget nyerve arra, hogy a következő egy év során a gyakorlatban teszteljék elképzeléseiket. Erre pályázónként 50 ezer dollárt (20 millió Ft) biztosít a Toyota Mobility Foundation. A javasolt megoldások legalább olyan változatosak és sokszínűek, mint Velence közlekedési rendszere. A nyertes pályázók között szerepelnek a viselkedésváltást elősegítő technológiai vállalkozások, fenntartható és intelligens kerékpárparkoló-rendszerek és stratégiai költségvetés-tervezési eszközök. Bekerültek az elődöntőbe a mobilitási szolgáltatások gamifikációjára szakosodott start-upok, digitális forgalomszervező rendszerek, valamint a témát empatikusan megközelítő deep tech kezdeményezések. Ezeken kívül a kerékpárosokat csoportos közlekedési közösségekbe szervező platformok, a viselkedéstudományban gyökerező motivációs eszközök és persze a rendelkezésre álló adatokat mesterséges intelligencia segítségével feldolgozó megoldások is bekerültek abba a körbe, amelyek között 2026-ban hirdet győztest a City Challenge zsűrije, lehetővé téve, hogy megoldásukat felhasználói szinten bevezessék, kibontakoztassák és tovább fejlesszék. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Fotó: Energiaügyi Minisztérium A lendületes gyarapodásnak köszönhetően a leginkább környezetkímélő járműpark már több mint 70 ezer darabos. A közlekedési nyilvántartási adatok szerint 2024-ben minden korábbinál több, közel 22 ezer tisztán elektromos gépkocsi kapott zöld rendszámot hazánkban. A legnagyobb hányaduk, több mint 20 ezer darab személyautó volt. A tiszta és csendes állomány 2023-ban kevesebb mint 14 ezer darabbal bővült, a tavalyi év tehát újabb szintlépést hozott az elektromobilitás térnyerésében. A sorozatos rekorddöntések jelentős részben a vállalatok e-autó beszerzéseit támogató kormányzati programnak köszönhetők. A február óta futó kiírásban már több mint 5400 személyautó, kisteherautó és kisbusz megvásárlásához kértek a cégek több mint 21 milliárd forint támogatást. A 30 milliárd forintos keretösszeg bő felét mostanra szerződésekben lekötötték, közel hatodát pedig kis is fizették a nyerteseknek. A gazdasági társaságok március végéig pályázhatnak a járművenként 2,8-4 millió forint állami hozzájárulásra. A kormány két felhívásban összesen közel 60 milliárd forinttal ösztönzi a további előrelépést. A másik program a vidéki e-töltőhálózat fehér foltjainak felszámolására szolgál az országos lefedettség elérése érdekében, 28 milliárd forintos kerettel. A tisztán elektromos hajtású gépjárművek száma 2020 eleje óta több mint kilencszeresére nőtt Magyarországon. A zöldautózás terjedése is elősegítette, hogy a korábbi folyamatos növekedéssel szemben a közlekedés kibocsátása üvegházhatású gázokból 7 százalékos csökkenésbe fordult 2023-ban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Képünk illusztráció Fotó: Volánbusz A feltételes közbeszerzési eljárás 10,5 milliárd forint értékben 131 autóbusz megvásárlását teszi lehetővé, az ajánlatokat február 6-ig várják. A korszerű, környezetkímélő járművek Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyében közlekedhetnek - írták. A MÁV-csoport a dízelüzeműek mellett egy hidrogén-üzemanyagcellás buszt is vásárolhat, erre a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és az Energiaügyi Minisztérium közös pályázatán 267,2 millió forint támogatást nyertek. Az ajánlattétel határideje január 31., a jármű Csepel és Szigetszentmiklós térségében szállítaná az utasokat. A járműfiatalítási program folytatását a társaság a szolgáltatások színvonalának javításával indokolta, a közlemény szerint ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell az autóbusz-állományt. Az elmúlt hat évben a mintegy 5800 darabos flotta több mint 40 százalékát cserélték le, a járműveik átlagéletkora 10 évre csökkent - tették hozzá. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!