A közlekedő emberek általában jól érzékelik, hogy az egyes közúti jelzéseket különböző csoportra oszthatjuk. Ezt annak idején a KRESZ órán is megtanultuk, hogy általában színűk, formájuk alapján lehet rendszerezni ezeket a jelzéseket.Ilyesformán léteznek az útvonal típusát és az elsőbbséget szabályozó, utasítást adó, tiltó, tájékoztató, veszélyt jelző táblák.Ugyanakkor a jelzések rendszerezése történhet egy másik szempont alapján is, nevezetesen, hogy hol kezdődik és hol végződik egy tábla hatálya.A legtöbb esetben a közúti jelzőtáblán látható információ közvetlenül a tábla körüli területre értendő. Természetesen a táblák kihelyezésének technikája miatt pár méteres eltérés lehetséges, de az értelmezés szempontjából ennek nincs jelentősége.Például egy STOP tábla elhelyezhető a kereszteződés előtt akár 10-20 méterre is, de értelemszerűen a jelzés hatálya csak az adott kereszteződésre fog vonatkozni.Adott helyre, azaz gyakorlatilag egy pontra, méghozzá közvetlenül a tábla utáni területre érvényes jelzőtáblák: Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák, amelyek az adott kereszteződésre, vagy útszűkületre érvényesek. A kötelező haladási irányt illetve kikerülési irányt jelző táblák. A vasúti átjáró kezdete nevű tábla. A tilalmi táblák közül a kötelező megállás jelzése. A tájékoztató táblák közül a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzés, a zsákutca, valamint az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák. A behajtási tilalmak is egy adott útszakaszra vonatkoznak, amely terület szintén közvetlenül a tábla után kezdődik.Mivel biztosítani kell, hogy a tilalom alá vont járművek más irányban is tovább közlekedhessenek, ezért ilyen jelzésnek gyakorlatilag csak útkereszteződés után van értelme. Azok a jelzések, amelyeknek hatálya nem a tábla után közvetlenül kezdődik, hanem csak térbelileg később:Mindenfajta kiegészítő táblával jelölt előjelző tábla, az ott olvasható – általában méterben megadott – távolság után. A veszélyt jelző táblák, amelyeket a KRESZ alapján – ha külön jelezve nincs -, a veszély helye előtt:- autópályán 250-500 méter,– lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,– lakott területen 50-100 méter helyezik el. Szintén az adott hely előtt teszik ki viszonylag nagyobb távolságra a besorolás rendje és a forgalmi sáv vége jelzéseket. Olyan jelzések, amelyek egy adott útszakaszra érvényesek:Azon közúti jelzéseket soroljuk ide, amelyek nagyobb távolságban érvényesek, és a teljes területre tartalmaznak előírásokat.Ezért ezen esetekben az adott információnak (utasításnak, tilalomnak) létezik egy kezdő pontja és egy végpontja.Általában a kezdőpont egy kereszteződéshez köthető, és gyakran a végpont is, de nem minden esetben, például az alagút eleje és vége tábla, vagy egy viszonylag új jelzés az átlagsebesség-ellenőrzőrendszerrel ellátott útszakasz, amely független ettől. Útvonal típusát szabályozó, vagy erről utasítást, tájékoztatást adó táblák, az autópálya, autóút, főútvonal, kerékpárút, gyalogút, kerékpársáv, kapaszkodósáv, lakó-pihenő övezet, sőt maga a lakott terület kezdete és vége jelzés is, vagy a hólánc használata kötelező utasítás.Ezeket a jelzéseket egy esetleges kereszteződés nem írja felül, kizárólag a jelzés vége tábla.Hasonlóak az un. Zóna vagy Övezet jelzések, amelyek egy nagyobb területre érvényesek, és a kereszteződések itt sem változtatják meg a táblák alapértelmét. A mozgó járművekre vonatkozó tilalmi táblák, ahol a tilalom, a táblánál kezdődik, és a vége jelzésig vagy más néven feloldó tábláig tart.Ezeket a táblákat a következő útkereszteződés is hatálytalanítja. A kötelező legkisebb sebesség jelzőtábla szintén a feloldó tábláig tart, viszont azt egy lehetséges kereszteződés nem hatálytalanítja. A megállási, várakozási tilalmak, amelynek kezdete szintén a tábla vonalától értendő, a vége pedig a következő útkereszteződésig tart, vagy ellenkező értelmű jelzésig, amely a Parkolóhely tábla lehet. Itt jegyezném meg, hogy Magyarországon ugyan nem, de több külföldi országban létezik megállási, várakozási tilalom végét jelző tábla is.A Várakozóhely – avagy Parkolóhely – jelzés, ami azért lóg ki a sorból, mert a KRESZ nem szabályozza pontosan azt, hogy meddig tart a hatálya. Olyan, hogy Várakozóhely vége tábla nem létezik, a kereszteződést, mint érvénytelenítési lehetőséget nem említi meg a KRESZ, maximum a megállási és várakozási tilalom jelezheti a terület végét. Léteznek egyedi elhelyezésű táblák is, ilyen a megállóhely jelzés. Hiszen a tényleges megálló a tábla előtt és nem utána van. De erre a KRESZ megállással kapcsolatos fejezete utal, miszerint:“Tilos megállni más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik.” A vasúti átjárót előjelző táblák (visszaszámlálók) elhelyezését nem rögzíti a KRESZ, a tapasztalat alapján a veszélyt jelző tábla és a tényleges vasúti átjáró közötti területet osztják fel arányos részre.Amire még érdemes odafigyelni, hogy egyes táblák kizárólag kereszteződés előtt találhatóak és mások pedig csak kizárólag kereszteződés után: A Kreszklub oldalán további érdekes információkat lehet találni az egyes közúti jelzőtáblákról.