A legnagyobb elmék általában pontosan emlékeznek arra, mi indította el őket a siker felé vezető úton. Ezzel Adam Lansing sincs máshogy: 12 évesen mást sem hallott otthon, minthogy bátyja folyamatosan pénzt kunyerált szüleiktől benzinre. Ekkor elhatározta, ő aztán soha nem hozza magát ilyen kínos helyzetbe. Azt persze még nem tudta, hogy ennek mi lesz a módja. Aztán az interneten rábukkant egy videóra, amelyben egy John Wayland nevű férfi – későbbi mentora – arról mesélt, hogyan épített át egy öreg japán kupét elektromos meghajtásra. Ez szöget ütött a fejében, és mivel húga villanymotoros rollerét általában ő javítgatta, volt némi elképzelése az elektromos rendszerekről. A végső lökést aztán a szomszéd adta meg: mivel tudta, hogy Adam villanyautó-építésen töri a fejét, fogta magát, és ajándékba odaadta neki 1980-as Toyota Celicáját. A kocsi rettenetes állapotban volt, nem volt motorja, a lökhárítóból pedig egy facsemete nőtt ki, de az elhivatott és céltudatos srác számára ez nem volt akadály. Két évbe telt, amíg összeszedte a szükséges alkatrészeket, és további kettőbe, mire a Toyota Celica ismét életre kelt! Másodikos gimnazistaként már saját elektromos kupéjával ment az évzáróra, ám a szépen rendbe hozott Celica villanymotorja aznap este megadta magát. Szép volna úgy folytatni a történetet, hogy Lansing töretlen lelkesedéssel építette tovább autóját, ám a valóságban a pokol összes bugyrát megjárta a fiú. Nem kevesebb, mint ötvenkétszer kellett szétszednie és újra összeraknia a kocsit. „Valahol a kétharmadánál úgy döntöttem, elég volt, nem bírtam a kudarcokat. A szüleim, a barátnőm és szakmai segítőim azonban átlendítettek a mélyponton, én pedig rájöttem, hogy rosszul közelítettem meg a dolgot: munkának tekintettem az építést, holott szórakozásnak kellett volna lennie. Innentől fogva a hozzáállásom is megváltozott: folyamatosan azon törtem az agyamat, hogyan tudnám még jobbá tenni az autót. Kialakítottam egy íratlan szabályt: akárhányszor szét kellett szednem az autót, csak úgy engedtem magamnak újra összerakni azt, ha valamelyik részét tökéletesíteni tudtam.” Az igazi áttörés tavaly következett be: a különböző villanyautós fórumokon keresztül megismerkedett példaképével, John Waylanddal, aki nemcsak tanácsokkal, de egy 30 kWh kapacitású lítium-vasfoszfát akkumulátorral is ellátta őt. A modern technológia, a győzni akarás és az élemedett korában is elpusztíthatatlan Toyota mechanika hármasa végül meghozta az eredményt: az öreg Celica ma megbízhatóan fut, egyetlen feltöltéssel akár 210 kilométert képes megtenni, Adam pedig céget alapított, hogy hamarosan kezdődő egyetemi tanulmányai mellett segítséget nyújthasson másoknak autójuk elektromos átalakításában. Sziszifuszinak tűnő munkája során Adam Lansing olyasvalakitől is segítséget kapott, akivel soha nem találkozott – nem is találkozhatott, hiszen Sakichi Toyoda 1930 októberében elhunyt. Ő volt az, aki automata szövőszékeket fejlesztő és gyártó cégénél elsőként bevezette a Kaizen, azaz a folyamatos fejlődés alapelvét, mely később Toyota-módszerként vált világhírűvé nemcsak az autóiparban, de a globális gazdaság minden területén. Az ifjú Adam talán tudtán kívül, ösztönösen alkalmazta a Kaizen alapelvét: ha hibát találsz, állj meg, javítsd ki, és kezd elölről az immár tökéletesített folyamatot. Ha ötvenkétszer, hát ötvenkétszer…   Fotók: Toyota  

Az első lambda-szondák nem adtak pontos értéket, csak annyit tudtak közölni, hogy a keverek szegény vagy dús. Ahogy szigorodtak a károsanyag-kibocsátási előírások, a benzinmotornál megjelentek a hígkeverékes üzemű motorok, a dízelmotornál pedig a kipufogógáz-visszavezetés nagyon pontos szabályozásához szükség volt a kipufogógáz oxigén-tartalmát pontosan tudni, így megjelentek a szélessávú lambda-szondák. Az OBD, vagyis a fedélzeti diagnosztika miatt pedig ma már legalább kettő szondát kell elhelyezni a kipufogó-rendszerben.     Alapvetések A lambda-szonda előtt nem volt lehetőség a levegő-tüzelőanyag keverék összetételének pontos ismeretére. Nem voltak légtömegmérők és elektronikus befecskendezés sem, ami a keverékarányra következtetett volna. Mint ismeretes, a dízelmotornál ez nem jelentett nagy problémát, hiszen minőségi keverékképzést alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy a terhelés függvényében változtatták a tüzelőanyag mennyiségét, a levegőt nem fojtották. A benzinmotornál más volt a helyzet: a mennyiségi keverékképzéshez mind a levegő, mind a tüzelőanyag mennyiségét pontosan kellett illeszteni, hogy a keverék gyújtható legyen. Ezt a feladatot a fojtószelep és a karburátor látta el, majd a befecskendezők és szabályozott karburátorok elterjedésével egy zárt szabályozási kör vált szükségessé. A ’70-es években a Bosch fejlesztette ki az első járműbe épített lambda-szondát, mely a kipufogógáz oxigén-tartalmából következtetett arra, hogy a keverék dús vagy szegény, ennek megfelelően szabályozható volt a benzin-befecskendezés.     A sztöchiometrikus keverék, vagyis az 1-es lambda-érték nem csak a keverék gyújthatósága és a tüzelőanyag-fogyasztás miatt volt fontos, hanem a katalizátor megfelelő hatásfokú üzemének folyamatos fenntartásához is. Ezért is fontos a szikragyújtású motorok környezetvédelmi felülvizsgálati mérésekor a lambda-érték mérése, és a 0,97-1,03 közötti tartományban tartása.     A lambda-szonda fontos az EOBD-előírásoknál, ezért a szabályozó szonda és a katalizátor után egy monitorszonda is található, melynek feladata a katalizátor átalakítási hatásfokának, oxigéntároló képességének az ellenőrzése. A két szonda feszültségjeleinek amplitúdóját a motorvezérlő összehasonlítja. Ha a katalizátor elegendő oxigént tud tárolni a káros-anyagok oxidációjához, akkor a hátsó lambda-szonda feszültség-amplitúdói jóval kisebbek, mint a katalizátor előtti szondáé. Amikor „öregszik” a katalizátor, a második szonda jele egyre jobban hasonlít az elsőére, amit a motorvezérlő is érzékel, majd hibaüzenetet ad. Természetesen a katalizátor oxigéntároló képessége függ a terhelés- és fordulatszám-tartománytól, ezt a szoftver figyelembe veszi.     Vannak olyan üzemállapotok a motorban, amikor a visszacsatolt szabályozást a motorvezérlő felfüggeszti, így nyitott szabályozást alkalmaz, mintha nem is lenne lambda-szonda. Ilyen lehet a motorféküzem, a hidegindítás (amikor még nem elég meleg a szonda) vagy a teljes terheléses üzem (amikor a vezérlő dúsítja a keveréket a motor hűtése érdekében).   A következő cikkben áttekintjük, hogy milyen típusai alakultak ki, és azok milyen elven működnek.   Források: Hella, Bosch, NGK-NTK

A vontató beszerzési tender 6 meghívottja közül a DAF 400, a Volvo pedig 300 db nyerges vontatóval nyert szállítási lehetőséget, mely megrendelésnek köszönhetően a cseréken túl 100 új járművel bővül a Waberer’s magyarországi bázisú, nemzetközi fuvarozásban részt vevő vontató flottája. A pótkocsi beszerzés 5 pályázója közül a Kögel (278 db pótkocsival) és a Schmitz (70 db pótkocsival) írhat alá gyártási szerződést a kiíróval. A kiválasztott EURO6-C emissziójú vontatókat a jelenleg elérhető legkorszerűbb, újgenerációs diesel motorok hajtják. a felnikre pedig Michelin abroncsok kerültek, melyek – ahol a felépítmény engedi – az üzemanyag fogyasztás szempontjából leghatékonyabb X-Line mintázattal érkeznek. A szállítóeszközök olyan sofőrkényelmi és biztonságtechnikai berendezésekkel felszerelten állnak majd szolgálatba, mint például az állófűtés és állóklíma, az adaptív és prediktív tempomat, valamint a sávelhagyást figyelő és riasztó rendszer. A Waberer’s évről évre fejleszti Európa egyik legfiatalabbnak számító járműparkját, így többek között a szén-dioxid kibocsátás korlátozásával eleget tesz a környezeti fenntarthatóságra törekvés vállalaton belüli igényének is. A cseréken túli rendszeres bővítésnek köszönhetően a vállalat és a nemzetközi fuvarozási üzletág mérete az akvizíciók mellett organikusan is növekszik. A tavalyi Link akvizíciónak köszönhetően immáron nem csak Magyarországon, hanem várhatóan Lengyelországban is. A 2017 szeptemberében kiírt meghívásos pályázatot a következő hetekben szerződéskötések követik. Az összesen 19 milliárd forint értékben beszerzett járművek 2018. február és október között folyamatosan állnak forgalomba.

Most eljött az ideje, hogy immár saját személyiséggel és szellemiséggel, önálló egyéniséggé váljon. Valamennyi CUPRA modell új CUPRA logóval jelenik meg. Az új márka a február 22-i hivatalos bemutató alkalmával jelenik meg először. Bemutatkozását követően az első CUPRA modellek március elején, a Genfi Nemzetközi Autószalonon mutatkoznak be a nagyközönség előtt. Az új márkaembléma bemutatása egyben az új CUPRA márka hivatalos weboldalának indulását is jelzi: www.cupraofficial.com