Mindezt pedig azért tettem, mert több levelet kaptam egy olyan büntetésről, amelynek jogosságát megkérdőjelezték. Gondoltam, hogy személyesen járok utána a dolognak. Azzal, hogy, ha a kötelező haladási irányt jelző táblákat figyelmen kívül hagyjuk és a jutalom egy 50 ezer forintos büntetés, tisztában voltam, főleg hogy nap, mint nap látok ilyet a Baross utca - Körút kereszteződésében. De, hogy az legyen a vita, hogy a jobbra, az pontosan milyen jobbrát takar, még nem találkoztam. Az említett helyen az Árpád út olyasformán válik szét, hogy az úttest közepe a felüljáró visz fel, míg az úttest széle az alá tart. Az Istvántelki út pedig pont a szétválási pontba torkollik be, ahonnan mind a felüljáróra, mind pedig az alsó útra rá lehet fordulni. A jelentős forgalom miatt viszont a balra kanyarodás tiltása életszerű, amit egyébként a záróvonal alkalmazásával is nyomatékosabbá teszik. Igen ám, de valaki kitalálta – több évtizedes szokások ide vagy oda – hogy  a kötelező haladást jelző tábla jobbra nyila mégsem engedélyezi mindkét úttestre történő ráhajtást. És ha valaki mégis ezt tenni, egy fa mögötti kiváló leshelyről máris elkészül az 50.000 forintot érő fotó. Nem vitatom, hogy ezen a helyen a korlátozott kilátás miatt nem könnyű kikanyarodni. Ezt egyébként egy hatalmas tükör bizonyítja is. De olyan nincs a KRESZ-ben, hogy kicsit jobbra, vagy nagyon jobbra. A szabály szerint alapvetően három irány létezik, jobbra, egyenesen és balra. Nincs olyan irány, amely ezeken felül létezne. Azaz a kötelező haladási irány jobbra táblát olyasformán is le lehetne fordítani, hogy egyenesen és balra tilos tovább haladni. Az elméletem megdőlt, ezen a helyen úgy látszik valóban a szivatásra, illetve a pénzbehajtásra megy ki a játék. Mindamellett, hogy semmilyen jogszabályt nem találok, ami az intézkedők igazát alátámasztaná. Ezek után már csak arra lennék, kíváncsi, hogy egy ilyen helyen elhelyezett jobbra kanyarodni tilos táblánál, a hatósági logika alapján megengednék a kicsit jobbra fordulást? A frászt! Büntetnének, akár ide, akár oda mennék! Két apró megjegyzés: Valóban a két úttestrész sarkánál látszódik némi forgalomtól elzárt terület jelzés. De a kanyarodást bőven el lehet végezni ennek érintése nélkül. Ráadásul az ezen történő áthajtás „csak” 10.000 forint büntetéssel jár, nem ötvenezerrel. Aki arra hivatkozik, hogy itt kettős nyíl engedélyezné a mindkét irányba történő haladást, annak azért nincs igaza, mert ilyen jelzést a KRESZ nem ismer. Egyébként nagyon hasonló helyzettel találkozni a Hegyalja útnál, de itt a sávok haladását jelzik kettős nyíllal, kötelező haladási irány táblát nem is alkalmaznak. Aki elmagyarázta: Pető Attila a „Kreszprofesszor”

Az Africa Race mezőnye a tengeren, a Marokkóba tartó kompon köszöntötte az új évet, s 2017 első napját még pihenéssel töltötte. Pontosabban aktív pihenéssel, hiszen az indulók részt vettek a kötelező versenyzői eligazításon (amelyen nagy vonalakban képet kaptak arról, mi vár rájuk az előttük álló 6500 kilométeren, s részletekbe menően az első szakaszon), még a hajó fedélzetén beléptek Marokkóba, hogy a kikötőben már ne menjen az idő a papírmunkával. A beszélgetések kilencven százaléka azonban már természetesen az Africa Race-ről szólt, hiszen az indulók gondolatait az töltötte ki, hogyan méretik meg magukat újra (vagy éppen először) a Szaharában. A rendezők nagy kihívást, ugyanakkor hatalmas élményt ígértek – s nem lehet kétsége senkinek sem afelől, hogy nem estek túlzásba. Ami a magyar csapatot illeti, ők együtt múlatták az időt: a Szalay Balázs, Bunkoczi László autós kettős negyedszer, a Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László kamionos trió nyolcadszor méreti meg magát a viadalon, a Darázsi Zsolt, Szalai Norbert páros pedig rutinos sivatagi rókaként jó néhány éves kihagyás után tér vissza Afrikába, hogy beszálljon a monstrumok csatájába. Az Africa Race 2017 útvonala 1. szakasz (január 2.): Nador–D. Mulaj (össztáv: 610 km, ebből szelektív szakasz: 85.89 km) 2. szakasz (január 3.): D. Mulaj–Tagunit (össztáv: 393.10 km, ebből szelektív szakasz: 369.94 km) 3. szakasz (január 4.): Tagunit–Assza (össztáv: 525.35 km, ebből szelektív szakasz: 433.07 km) 4. szakasz (január 5.): Assza–Remz el Kebir (össztáv: 409.22 km, ebből szelektív szakasz: 409.22 km) 5. szakasz (január 6.): Remz el Kebir–Dahla (össztáv: 696.31 km, ebből szelektív szakasz: 456.67 km) Pihenőnap (január 7.): Dahla 6. szakasz (január 8.): Dahla–Tiulit (össztáv: 744.42 km, ebből szelektív szakasz: 172.54 km) 7. szakasz (január 9.): Tiulit–Tiulit (össztáv: 439.54 km, ebből szelektív szakasz: 414.27 km) 8. szakasz (január 10.): Tiulit–Azugi (össztáv: 453.69 km, ebből szelektív szakasz: 425.44 km) 9. szakasz (január 11.): Azugi–Akzsuzst (össztáv: 464.35 km, ebből szelektív szakasz: 390.96 km) 10. szakasz (január 12.): Akzsuzst–Akzsuzst (össztáv: 482.31 km, ebből szelektív szakasz: 423.65 km) 11. szakasz (január 13.): Akzsuzst–Saint-Louis (össztáv: 546.63 km, ebből szelektív szakasz: 208.02 km) 12. szakasz (január 14.): Saint-Louis–Dakar, Rózsaszín-tó (össztáv: 291.97 km, ebből szelektív szakasz: 21.93 km)  

Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén vasárnap a szálló por magas koncentrációja miatt Nyíregyházát, Kazincbarcikát és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel. Budapest, Esztergom, Eger, Debrecen, Miskolc és Oszlár levegőjét egészségtelennek minősítették. Emellett további nyolc települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték. A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKK a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a tartós, sűrű köd veszélye miatt hétfőre figyelmeztetést adott ki a fővárosra és Pest megyére, továbbá Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Előrejelzésük szerint hétfő délutántól a Dunántúl északi felén megélénkül, néhol megerősödik a szél. A hét második felében viszont többször lehet erős, viharos a szél.

A New York-i Közlekedési és Fejlődéspolitikai Intézet (ITDP) végzett kutatást a témában. - Az eredmények katasztrofálisak mind az emberek, mind a bolygó szempontjából - foglalta össze Michael Marks, az ITDP szakértője. A tanulmányhoz fejlett országok tizenhárom metropoliszát vizsgálták. A városlakók átlagosan több mint kétharmada jut hozzá gyors tömegközlekedéshez. A nagyvárosok környékén azonban jóval rosszabb a helyzet: az ott lakók felének legfeljebb egy kilométeres körzetében van buszmegálló, vonat- vagy metróállomás. Párizs elővárosaiban a lakók fele számára adott a lehetőség, hogy 10-15 perces séta után felszállhassanak a vonatra, metróra vagy egy buszra. Los Angeles térségében viszont a lakosságnak csak tizenegy százalékához van ilyen közel a tömegközlekedés. A tömegközlekedés fejlettsége szempontjából a városok ranglistáját Párizs vezeti, amelyet Barcelona és Madrid követ. A spanyol metropoliszokban az emberek több mint 90 százaléka számára elérhetőek a gyors tömegközlekedési eszközök. New York kivételével a vizsgált amerikai nagyvárosok mind rosszul szerepeltek. Marks szerint a városok kiterjedése gyorsabban növekszik, mint a tömegközlekedésre fordított beruházások mértéke. Ez a trend "gátolhatja a fenntartható és megfelelő növekedést". Ha ugyanis a közelben nincs elérhető tömegközlekedési eszköz, az emberek inkább autót használnak, ami jelentősen növeli a környezetet károsító, üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. - Az emberiség több mint fele városokban él, ez a globálisan légkörbe kerülő káros gázok csaknem háromnegyedéért felelős, a közlekedés pedig újabb 15 százalékért - mutat rá az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA). Amerikai becslések szerint 2050-ben már az emberek kétharmada fog városokban élni, tehát 2,5 milliárddal többen, mint ma. Az új városlakók kilencven százaléka ázsiai vagy afrikai város lakója lesz.