A Mitsubishi szóvivője nem kommentálta a hírügynökség értesülését. Az autógyár a jövő hét szerdán hozza nyilvánosságra a márciussal zárt pénzügyi évre vonatkozó eredménybeszámolóját. A hagyományoknak megfelelően ezen alkalomból az autógyár a következő évre előrejelzést szokott tenni.      Eközben vasárnap újabb értesülésekkel színesedett a kép a Mitsubishi fogyasztási értékek megadásánál folytatott gyakorlatáról. A Yomiuri Shinbun japán lap belső vállalati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Mitsubishi számos esetben, például a légellenállási értékek megállapításánál kisebb változtatások után nem is végzett méréseket, hanem csak számításokat. Hasonló gyakorlatról számolt be a Mainichi Shinbun is, miszerint a Mitsubishi a korábbi félrevezető adatok eltussolása érdekében sok esetben csak számításokat végzett mérések helyett.      A lapok beszámolóját a Mitsubishi szóvivője a folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva nem kommentálta. A japán autógyárnak szerdáig kell benyújtania a hatóságoknak modelljei japán szabványok szerint mért fogyasztási adatait.

A cég közleménye szerint több mint kétszáz embernek biztosít munkát, és jelenleg 6 saját tulajdonú kiskereskedelmi telephelyet, 3 bevásárlóközponti abroncsszervizt, valamint két logisztikai raktárbázist üzemeltet. A cégcsoport az elmúlt években összesen 2,5 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, a Komárom-Esztergom megyei Baj községben egy úgynevezett kerékhotelt alakított ki, amely csaknem száz embernek ad munkát. A létesítményben 120 ezer autógumit tárolnak két szezon között. A közlemény idézi Penziás Gábort, az Abroncs Kereskedőház Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy a külföldön már széles körben használt kerékhotel szolgáltatás Magyarországon is egyre népszerűbb, a felmérések szerint Budapesten és vidéken mintegy kétszáz helyszínen tárolnak a holtidőszakban - megfelelő, napfénytől védett körülmények között - autógumikat. A szolgáltatást főként üzleti flották üzemeltetői veszik igénybe. A cég adatai szerint egyébként az idén a szokásosnál később kezdődött a téli-nyári gumicsere szezon, március közepe helyett csak áprilisban rohamozták meg a műhelyeket az autósok.

„Rommá keresi magát egy magyarok által alapított cég az itteni fizetős utakat jogtalanul használó külföldi autósokra kiszabott pótdíjak behajtásával” – jelent meg a külföldi e-matricás pótdíjfizetéssel kapcsolatban a cikk pénteken a Totalcaron. Az útdíjszedés kérdésköre bennünket is régóta foglalkoztat, a cikkben felvetett téma pedig elég érdekes volt ahhoz, hogy kérdéseinkkel még a hétvégén megkeressük Kibédi-Varga Lajost, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szóvivőjét. Többször kérdeztük már, mi a valódi célja és feladata a NÚSZ-nak? A NÚSZ feladata a díjszedési rendszerek működtetése, az úthasználati jogosultság értékesítése (ezen keresztül az állam útdíjakra vonatkozó bevételi elvárásainak biztosítása), valamint a jogosultság ellenőrzésének támogatása. Az e-matricás rendszerben a szankcionálást is mi végezzük pótdíjas eljárás keretében. Alapvető célunk a jogkövető magatartás elősegítése, ezért egyrészt tájékoztató tevékenységünk révén mindent megteszünk, hogy az autósok tisztában legyenek az e-matrica megváltásával kapcsolatos tudnivalóknak, másrészt a díjfizetési hajlandóság növelése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a bliccelők kiszűrésére. Hogyan működik a NÚSZ ellenőrzési rendszere? Miért nem képes eldönteni, hogy csak a pályára feltévedő (vagy feledékeny) autósról, avagy szándékos bliccelőről van szó? A NÚSZ ellenőrzési rendszere az objektív felelősség elve alapján működik, nem tesz különbséget a szándékos bliccelő és jóhiszeműen tévesztő autós között, ugyanakkor az ellenőrző pontot áthaladó járműről a beazonosítására szolgáló rendszám (hatósági azonosító jelzés) alapján, illetve a vizuális adatgyűjtés során felismert paramétereket az értékesítési adatbázissal összevetve (ún. különbözetképzés) egyértelműen és azonnal megállapítható, hogy az adott jármű az ellenőrzés időpontjában rendelkezett-e érvényes úthasználati jogosultsággal. Mi a különbség a hazai és külföldi bliccelők felelősségre vonása között? Könnyen belátható, hogy hazai bliccelők beazonosítása, és nekik a pótdíjfizetési felszólítás megküldése jóval egyszerűbb, mint a külföldiek felelősségre vonása, és ez nemcsak a NÚSZ-ra, nemcsak az útdíjfizetésre, és nemcsak Magyarországra igaz. Az azonban a hazaiakkal szembeni diszkrimináció lenne, ha hagynánk, hogy a külföldiek díjfizetés nélkül úgy használják a díjköteles magyar utakat, hogy annak semmilyen szankciója nincs. Ezért a NÚSZ folyamatosan fejleszti az ellenőrzési rendszerét (az országos lefedettséget ma már 110 fix ellenőrző kapu és 50 mobil adatgyűjtő autó biztosítja, ez utóbbiak ráadásul hamarosan alkalmassá válnak a menet közbeni ellenőrzésre), továbbá keresi azokat a módszereket, mellyel a detektált jogosulatlan úthasználat után meghatározott pótdíj hatékonyan behajtható. A nemzetközi jogharmonizációs nehézségek miatt választotta a társaság jelenlegi megoldást, amellyel - a nemzetközi behajtó irodák közreműködésének köszönhetően - 2015 év végére a két évvel korábbihoz képest több mint kétszeresére, 50%-ra sikerült növelni a külföldi behajtás hatékonyságát (a magyarok esetében ez az arány 75-80%). A külföldi felségjelzésű járművek adatait miért nem lehet lekérni a magyarokéhoz hasonlóan? A magyar felségjelű bliccelőkkel szemben a KEKKH adatbázisba bekérdezve lehet eljárni. Ez az adatbázis azonban nem tartja nyilván a külföldi rendszámú gépjárműveket, és jelenleg nincs is olyan működő nemzetközi rendszer, mely elősegítené a külföldi e-matricás szabálytalankodók pótdíjainak behajthatóságát. Érdekesen hangzott a cikkben is olvasható tesztszerződés kifejezés. Valójában ez mit takar? A tesztszerződés jellemzője, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. Fontos leszögeznünk, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni. Az együttműködést több külföldi partnerünkkel is tesztjelleggel indítottuk, de ezek az elmúlt 2-3 évben a tapasztalatok alapján több módosításon átestek. Hány nemzetközi behajtó céggel dolgozik a NÚSZ, és hogyan történik ezeknek az irodáknak a kiválasztása? Jelenleg 4 nemzetközi partnerrel dolgozunk, és rajtuk keresztül 23 országban (például Ausztria, Németország, Nagy Britannia, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, hamarosan Románia) tudunk eljárni a bliccelőkkel szemben. Ennek köszönhetően tavaly jelentős mértékben, 25%-kal nőtt a külföldi behajtásra átadott pótdíjas esetek száma, mely az összes 2015-ös eset 28%-át jelenti. A külföldi bliccelőkkel szembeni fellépés hatékonyságát jól mutatja az is, hogy partnereink már peresítettek és nyertek ügyeket Németországban, Ausztriában, Angliában is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezeknek az országoknak a bíróságai az adott ügyekben helyben hagyták a pótdíjfizetés jogosságát, továbbá jogszerűnek ítélték a nemzetközi behajtó partnereink eljárását és pótdíjon felül alkalmazott díjait is.  A behajtó partner irodák kiválasztása minden esetben a NÚSZ-ra vonatkozó jogszabályi elvárások és belső működési szabályozók alapján, az útdíjszedő és a Magyar Állam érdekeinek figyelembe vételével, szigorú szakmai szempontok alapján történik. Tekintettel arra, hogy a szerződés nem visszterhes, azaz ellenszolgáltatás nem jár a tevékenységért, a kiválasztás során nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Kibédi-Varga Lajos Fotó: eszak.hu Miért nem a NÚSZ viseli a külföldi bliccelők esetében is az adminisztrációs költségeket? Míg itthon saját erőforrásból költséghatékonyan tudunk adatokat lekérdezni és pótdíjfizetési felszólításokat postázni, addig például egy osztrák járműnyilvántartásból történő adatlekérés költsége már önmagában 15,30 Euro, erre jön még az inkasszó díj, a postaköltség és az ÁFA. Így összességében az adminisztrációs költség – országtól függően – a 100 Euro körüli összeget is elérheti. Sem feladataink ellátásánál, sem a működési költségeink tervezésénél nem tudunk, és nem is szeretnénk a jogosulatlan úthasználókra optimalizálni. A legfontosabb cél a NÚSZ számára mindig is a szabálykövető autósok támogatása volt, és továbbra is az, hogy mindenki, aki a díjköteles úthálózaton közlekedik, a jól ismert „játékszabályok” (a mindekor hatályos jogszabályok) szerint fizesse meg az úthasználat költségét. Ha erre autósként a jövőben mindannyian még jobban odafigyelünk, talán eljön az idő, hogy egyáltalán nem is kell majd a pótdíjakról beszélgetnünk...  Az e-matricás tipikus felhasználói tévesztésekről, ill. a pótdíj elkerülésének érdekében a NÚSZ által összegyűjtött hasznos tanácsokról mi is írtunk korábban.