Berlinből csábította haza legújabb menedzserét az NNG. A szoftver-, termék- és értékesítés fejlesztés, valamint az üzleti menedzsment területén több mint tíz éves, nemzetközi tapasztalattal rendelkező Szabó Tamást a vállalat Termék menedzsment igazgatói posztra szerződtette. Szabót az NNG egyik versenytársától, a nemrég német autógyártók kezébe került HERE-től igazolta, tovább erősítve a már eddig is igen illusztris és nemzetközi menedzsment gárdáját. Szabó az NNG színeiben egyrészt a vállalat termékstratégiájáért, a termékmenedzsmenthez kapcsolódó külső és belső folyamatokért, illetve a különböző piacelemzésekért, másrészt pedig a központi termékek fejlesztéséért fog felelni. Hozzá tartozik mindezek mellett az egyes termékek dizájnjának meghatározása, valamint a szükséges üzleti tervek és folyamatok kidolgozása. Szabó korábban dolgozott a Nokia első, internetezésre is alkalmas telefonjának piaci bevezetésén Amerikában, Finnországban és Magyarországon, később a Nokia Provisioning Suite megoldásnak piacra vezetésén illetve termékstratégiáján, Budapesten és Újdelhiben, valamint felelt a Nokia magyarországi leányállatának az üzletfejlesztéséért és pénzügyi teljesítményéért. - Szakterületem az új megoldások piaci bevezetése. Úgy gondolom, hogy egy olyan innovatív és komoly, az egész ipar gondolkodását formálni képes mentalitással rendelkező vállalat, mint az NNG számos kihívást tartogat számomra. Legfontosabb feladataimnak az ügyfél-elégedettség maximalizálását, valamint az ehhez szükséges folyamatok kialakítását tartom – mondta el Szabó Tamás az NNG Termékmenedzsment igazgatója.

Mint mondta, a buszvezetőt vasárnap este szállították mellkasi fájdalmakkal kórházba, ahol jelenleg az intenzív osztályon kezelik "pulmonáris eredetű szeptikus sokk" miatt. A hatóságok számára kulcsfontosságú lenne a férfi vallomása, ugyanis a nyomozás elsődleges adatai őt teszik felelősség a tragédiáért. A spanyol sajtóban megjelent feltételezések szerint elaludhatott a volánnál. Ezt az elméletet erősíti több, a buszon utazó diák nyilatkozata is, akik azt mondták, hogy az ütközés előtt közvetlenül a jármű cikkcakkban haladt, továbbá a La Razón című napilap egyelőre nem megerősített értesülése, miszerint a sofőr a kiérkező mentősöknek azt hajtogatta: "sajnálom, elaludtam". A szerencsétlenség halálos áldozatainak azonosítása befejeződött, az illetékes hatóságok megadták az engedélyt a holttestek hazaszállításához, amely már ezen a délutánon megkezdődik - jelentette be Neus Monte katalán kormányszóvivő. A baleset sérültjei közül 23-án kerültek kórházba, egyelőre mindannyian ápolásra szorulnak. A sofőrön kívül még egy diák állapota kritikus, három egyetemistáé pedig súlyos. A diákcsoport 5 buszból álló konvoja vasárnap hajnalban Valenciából Barcelonába tartott, a négy barcelonai egyetemen Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatókkal, miután előző este részt vettek a Fallas elnevezésű, hagyományos tűzijátékünnepen. Az AP7-es autópályán reggel hat óra körül, nagyjából az út felénél, a jármű előbb az autópálya jobb, majd bal szélére sodródott, áttörte a szemközti sztrádaszakaszt elválasztó szalagkorlátot, és az oldalára borult. Ezután egy személyautó frontálisan belerohant. A gépkocsi két utasa megsérült. A balesetben 6 ország diákjai vesztették életüket, 7 olasz, 2 német, 1 román, 1 osztrák, 1 francia és 1 üzbegisztáni diáklány. A legfiatalabb halálos áldozat 19 éves, a legidősebb 25. A busz 60 utasa közül 44-en sérültek meg, köztük egy magyar diák is, akinek mindkét keze eltört. A barcelonai magyar főkonzulátus munkatársának azt mondta, hogy a kórházban megkapja a szükséges ellátást, és családja kiutazik hozzá.

A BMW Group centenáriumának emléket állító időszakos kiállítás rendkívül egyedi megközelítésből szemlélteti a vállalatcsoport dinamikusan fejlődő, egy évszázadon átívelő történelmét. 2016-ban történelmi mérföldkőhöz érkezett a BMW Group: a vállalatcsoport március 7-én ünnepelte fennállásának centenáriumát, a müncheni BMW Múzeum pedig a „100 Mestermű. BMW Group – az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története” elnevezésű időszakos kiállítással hozza vissza a jelenbe az elmúlt évszázad mérföldköveit és meghatározó pillanatait. A 2017. szeptemberéig megtekinthető rendhagyó tárlat lehetőséget ad a látogatóknak arra, hogy teljes életnagyságban megcsodálják a BMW Group száz évének legfontosabb járműveit, újraéljék a vállalatcsoport legendás motorsport-sikereit és megismerjék a bajor gyártó legfőbb vállalatvezetési állomásait. A kiállítás mindeközben az 1916. és 2016. között eltelt egy évszázad történelmi és mobilitási fejlődésébe is izgalmas betekintést enged: a látogatók elé tárt „mesterművek” minden egyes korszakon végigvezetik a BMW Múzeum vendégeit, a múlt század hajnalától egészen napjainkig. Az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története A BMW Group története 1916-ban, repülőgép-hajtóművek előállításával kezdődött. A BMW 1923-ban kezdte meg a motorkerékpárok gyártását, első négykerekű járműve pedig már öt évvel később le is gurult a gyártósorról. A vállalatcsoport márkái és termékei azóta rendre lenyűgözik az embereket, felejthetetlen érzelmeket ébresztenek és kimagasló minőségről tesznek tanúbizonyságot. A BMW Group látványos sikertörténete azonban nem csupán a nagyszerű járműveknek köszönhető: a legendás évszázad kulcsfontosságú alappilléreit az olyan esszenciális „mesterművek” alkotják, mint a kockázatvállalásra kész vezetőség rendíthetetlen bátorsága, a motorsportban elért mérföldkövek, valamint a munkatársak innováció iránti szenvedélye és eltökéltsége. Ahogyan azt a megnevezés is mutatja, a „100 Mestermű. BMW Group - az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története” elnevezésű időszakos kiállítás eme száz esszenciális mestermű segítségével kalauzolja végig a látogatókat a vállalatcsoport egy évszázadon átívelő történelmén. „A vállalat teljes 100 évének dinamikus történelmét életre kelteni egyszerre volt kihívást jelentő és lenyűgöző feladat. A rendhagyó tárlat kivételes felépítése lehetővé tette számunkra, hogy a BMW Group történetét korszakokra és mérföldkövekre bontva mutathassuk be a látogatóknak” – mondta Gabriele Fink, a BMW Múzeum vezetője és a BMW Group Classic marketingigazgatója. Felejthetetlen időutazás a vállalatcsoport százéves történetébe A nagyszabású kiállítás az első mestermű nyújtotta időutazással kezdődik, amely 1916-ba, a Bayerische Motoren Werke megalapításához repíti vissza a vendégeket: a látogatók egy időalagúton keresztül érkeznek meg a BMW Múzeum Bowl csarnokába, miközben információs táblák segítségével tekinthetik át a vállalat százéves történetének és a mobilitás fejlődésének egyes korszakait. Az időutazást az életnagyságban kiállított „mesterművek” követik, amelyek a vállalat történetének egyes korszakait öt különböző színtéren, egy idővonal mentén elevenítik fel. Az időszakos tárlat „mesterművei” azonban nem csupán a Bowl csarnokban várják a látogatókat, hiszen a múzeum munkatársai úgy keltették életre a „100 Mestermű” elnevezésű kiállítást, hogy az a BMW Múzeum állandó kiállításának egyes állomásait is magába foglalja. A „100 Mestermű. BMW Group – az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története” elnevezésű időszakos kiállítás részeként a látogatók több mint 30 legendás járművet tekinthetnek meg teljes életnagyságban, köztük az 1936-os BMW 328 modellt, az 1955-ös BMW 507 roadstert és az ugyanebben az évben bemutatott BMW Isetta frontajtós miniautót is. A tárlaton látványos tanulmányautók is helyet kaptak, így a BMW 2008-ban elkészített „Gina” koncepciója is, amely intelligens, rugalmas szövetből készült külső „bőrt” visel. A kiállítás információs tábláin a legjelentősebb járművek és a legendás motorsport-sikerek mellett a vállalatcsoport történelmi mérföldkövei is megjelennek, így többek között a 2007-ben bevezetett BMW EfficientDynamics stratégia innovációi is. A „100 Mestermű” kiállítás eközben minden téren a Bayerische Motoren Werke sikertörténetének elsőszámú kulcspontját, a munkatársak szenvedélyes rajongását állítja a középpontba, amely a vállalatcsoport elmúlt száz esztendejében mindvégig jelen volt, és a mai napig mit sem változott. A tárlaton azonos hangsúllyal kaptak helyet a kimagasló tervezőmérnöki teljesítmények és az olyan elsöprő motorsport-sikerek is, mint például az 1981-es Párizs-Dakar Ralin aratott győzelem. Az időszakos kiállítás felejthetetlen élményét érdekfeszítő történetek, rendkívül becses kiállítási tárgyak, nagy nyilvánosság előtt ismeretlen fényképek és kisvideók, valamint informatív skiccek és rajzok fokozzák tovább. A „100 Mestermű. BMW Group – az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története” elnevezésű időszakos kiállítás 2016. március 10-től 2017. szeptember végéig várja a látogatókat a BMW Múzeumban. A teljes árú belépőjegy 10 euró. A BMW Múzeum keddtől vasárnapig 10:00 – 18:00 óra között tart nyitva, ünnepnapokon is. A „100 Mestermű. BMW Group – az innováció iránti szenvedély és a bátor vállalkozói szemlélet 100 éves története” kiállításról további információkat talál a www.bmw-museum.de weboldalon.

Kelet-Közép-Európa az utóbbi években az autógyártás fellegvárává nőtte ki magát, ezért a Deloitte 8 autógyártó és 72 iparági beszállító döntéshozóinak megkérdezésével felmérést készített a régió 6 országának (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) autóiparairól: a nemzetközi tanácsadó cég feltérképezte az egyes országok nyújtotta előnyöket és hátrányokat, hogy latba vehesse a lokális autóiparok lehetőségeit, jövőbeni versenyképességét, továbbá a szektorban rejlő potenciált. A felmérés eredményei mindenképpen optimizmusra adhatnak okot, azonban egyúttal fejlődésre váró területekre is rávilágítanak. Gerendási Péter A megkérdezett vezetők 75%-a az alacsony régiós munkabéreket nevezte meg elsőszámú vonzerőként, míg 55%-uk a képzett munkaerő meglétét, 36%-uk pedig a kedvező adózási feltételeket emelte ki előnyként. A vállalatok 97%-a elégedett a lokális adottságokkal, ezért az elkövetkező 5 évben nem tervez költözést, miként az is az elégedettséget és a bizalmat támasztja alá, hogy a cégvezetők 74%-a számol a gyártási kapacitás növekedésével. Újabb üzletágak esetleges létesítésére Lengyelország a legvonzóbb célpont (34%). Gerendási Péter, a Deloitte Tanácsadás üzletágának partnere kiemelte: „Az elkövetkező években a K+F innovációk és az előremutató technológiák fogják vezérelni az autóipart: a hálózatba kapcsolt járművek, az önvezető autók, az elektromos meghajtás, a Dolgok Internete, vagy a küszöbön lévő Ipar 4.0 fejlesztései, mint például a hálózatba kapcsolt gyártósor. Azok a cégek tudnak majd tovább növekedni, melyek időben, gondos tervezést követően reagálnak a jelen és a közeljövő technológiai kihívásaira. Mindez a piaci változásokra érzékenyebb, egyben jóval rugalmasabb járműipari beszállítókra hatványozottan érvényes.” Az autógyártók 52%-a tervezi bővíteni beszállítói körét, minderre természetesen a legújabb technológiai trendek (pl. a hálózatba kapcsolt vagy az elektromos autók) térnyerése közvetlen és további élénkítő hatással lehet, hiszen az új igények megjelenésével új beszállítók is felbukkanhatnak a piacon. A beszállítók 69%-a azonban már most keresi a globális piacon kínálkozó, innovációs portfolióbővítési lehetőségeket. Bulgária, Magyarország és Románia a többi megkérdezett országhoz képest tudatosabban (50%) reagál az új technológiai megoldások bevezetésére, ráadásul a magyar és szlovák válaszadók infrastruktúra és intézmények kérdésében is biztatóbban nyilatkoztak. Mindez azért különösen fontos, mert az automotive szektorban az ellátási lánc, a pontos szállítás és a szállítmány biztonsága elengedhetetlen a futószalag hatékonyságának fenntartásához. Az autógyártók és a beszállítók közti együttműködés során autógyártói részről leginkább a termék ára (18%) és magas minősége (16%) számít, míg a beszállítók a megrendelések kiszámíthatóságát (36%) és a stabil partneri kapcsolatot (40%) emelték ki. Technológiai innovációk, K+F projektek sikeres végrehajtásához ugyanis megalapozott, bizalmi és hosszabb távra tervezett kapcsolatra van szükség autógyártó és beszállító között. Kihívások A lokális tényezők közül 46%-kal – és a korrupcióval, valamint a transzparencia hiányával egyetemben – a kiszámíthatatlan törvénykezési háttér, a közlekedési infrastruktúra és a logisztikai közeg hiányosságai (34%), valamint az oktatási rendszer elmaradottsága (38%) jelentik a legnagyobb problémát a versenyképességre nézve. Ez utóbbival szoros összefüggésben a válaszadók 33%-ának okoz nehézséget megfelelően képzett munkaerő felkutatása. A képzett munkaerővel kapcsolatos ellentmondásra Gerendási Péter világított rá: „Mikor az autógyártók és iparági beszállítók kiépítették üzemeiket Közép-Európában, nagyon könnyen találtak képzett munkaerőt. Ez mára egyre nagyobb nehézséget jelent, különösen az olyan, magas foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező országokban, mint Csehország és Szlovákia. Az akadémiai oktatás hanyatló színvonala is aggaszthatja a befektetőket, hiszen kompetens utánpótlás nélkül a vállalatok nehezen tudnak majd megfelelni a termékekkel kapcsolatos, egyre növekvő minőségi elvárásoknak, valamint a gyorsan fejlődő technológiákból fakadó kihívásoknak. Ebből fakadóan a vállalatok 89%-a belső továbbképzés útján igyekszik a munkaerő kompetenciáját biztosítani. Mindazonáltal Magyarország és Szlovákia már komoly előrelépéseket tett a vállalatokkal szoros együttműködésben zajló duális képzés kialakításában.” Ennek megfelelően Magyarországon és Szlovákiában már az állami iskolákkal való kooperáció van fókuszban, míg Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában inkább céges továbbképzésekre és saját kézben lévő akadémiák alapítására fordítanak forrásokat. A képzett munkaerőért folytatott harcban a nagy, multinacionális vállalatok előnyt élveznek, hiszen nagyobb összegeket tudnak tréningekre és továbbképzésekre fordítani, mint a kis- és középvállalkozások, akiknek emiatt végül be kell érniük a szerényebb képességű munkaerővel. Ez pedig hosszútávon globális versenyképességüket is ronthatja. Épp ezért nem meglepő, hogy a vállalatvezetők a versenyképesség megőrzése érdekében az elkövetkező 5 évben a kompetens munkaerő kiképzésére (66%) és termékfejlesztésre, termékbővítésre (76%) kívánnak kiemelt figyelmet fordítani. „Az egyes lokális kihívások ellenére a közép-európai autóiparnak mindenképpen jó kilátásai vannak. A felmérésben résztvevő vállalatok tervezett beruházásai és nemzetközi ügyfélportfoliójuk bővülése közép- és hosszútávon is egyértelmű optimizmusra adhatnak okot. A megkérdezettek mindössze 33%-a említette számukra fontos tényezőként az elérhető lokális vagy EU-s támogatásokat és ösztönzőket, vagyis befektetői szemszögből sokkal nagyobb súlya van a rendezett jogi környezetnek és a kedvező adórendszernek” – tette hozzá Gerendási Péter.