Az AMTS Automobil és Tuning Show a régió egyik legnépszerűbb autós rendezvénye. Az AMTS kiemelt programja az Autós Nagykoalíció által immár kilencedik alkalommal megszervezett „Magyarok a Világ Járműgyártásában” kiállítás a Hungexpo E pavilonjában, mely a magyar járműipar csúcsteljesítményeit, a legkiválóbb magyar szakemberek aktuális innovációit, valamint a magyar járműipar ikonikus termékeit mutatja be. „Mátyás király kora óta a magyarság meghatározó fejlesztője a Világ közlekedésének földön, vízen, levegőben egyaránt. Majd egy évtizede azért szervezzük meg ezt a kiállítást, hogy az utánunk jövő generációknak megmutassuk, hogy mit is jelent az a tudás, amit a magyarság évszázadok alatt hozzátett a közlekedéshez. Fontosnak tartom, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését, és megmutassuk, hogy ebben az iparágban biztos kenyér és jövő van. A rendezvényen a járműipar megmutatja, hogy a képzettség megszerzésével, élethosszig tartó tanulással a magyar tudás a mai napig a Világ tetején van. Várunk minden érdeklődő fiatalt nemcsak a kiállításra, hanem a járműipar dolgos hétköznapjaiban is, hogy ők is tovább vigyék ezt a tudást, és a magyarok jó hírét.”– mondta Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. Az Autós Nagykoalíció jóvoltából több mint 700, a járműgyártás valamely területe iránt érdeklődő általános- és középiskolás diák vehet részt az AMTS pénteki megnyitóján és az azt követő élőshow-n. Az eseményt várhatóan Prof. Dr. Palkovics László nyitja meg. A május 27-én 13 órakor kezdődő megnyitó ünnepség keretében kerül sor az Év Magyar Autója Díj átadójára, és ugyancsak ezen a napon zajlik majd az E pavilonban az Autószerelő Országos Tanulmányi Versenye (AOTV). További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autóipar jelenleg reflektorfényben van, amikor a CO2-kibocsátás csökkentéséről és az erőforrás-takarékosságról van szó. Az évtizedek óta alkalmazott az EU körforgásos gazdasági céljainak és a 2050-re CO2-mentes autóiparra vonatkozó elképzelésnek köszönhetően fellendülőben van. A csere motorokat, indítómotorokat vagy generátorokat már régóta kínálják "régi alkatrészeiket felújítottra" cserélve, de a különböző felújított alkatrészek kínálata jelentősen bővült az elmúlt években. Turbófeltöltők, kormányművek, kormányoszlopok, szervoszivattyúk, EGR szelepek, klímakompresszorok, féknyergek – számos olyan javításhoz, amely új alkatrészekkel költségigényes, ma már olcsóbb alternatívák állnak rendelkezésre anélkül, hogy a minőség csökkenését kellene elfogadni. Míg a múltban gyakran a költségtényező volt a döntő tényező, különösen a jármű aktuális értékének megfelelő javítások esetében, amikor egy új, eredeti alkatrész, egy utángyártott termék vagy egy felújított használt alkatrész között kellett választani, ma már a fenntarthatósági szempont is fontos szerepet játszik. De ökológiai szempontból azonban van-e egyáltalán értelme a hibás és elhasználódott alkatrészeket egy felújító vállalathoz szállítani, majd kezelésük után visszaszállítani a kereskedőhöz, különösen azért, mert nem minden leszállított alkatrész éli túl a bejövő ellenőrzést, és kerül selejtezésre, azaz a selejtet is elszállítják? A fenntarthatósági szempontok kérdésével az utángyártási értékláncban jelenleg a tizenkettedik alkalommal megrendezett a CLEPA Aftermarket Konferencián foglalkoztak, ahol közzétették az autóiparnak a körforgásos gazdaság céljaihoz való hozzájárulásáról szóló tanulmány eredményeit. A tanulmány az egész iparágra kiterjedő megközelítést tartalmaz a CO2-hatás minősítésére, és kiszámítja az elkerült kibocsátásokat, figyelembe véve az újragyártási folyamat során visszamaradt anyagot. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy 2020-ban az újragyártás révén több, mint 800.000 tonna CO2-kibocsátás kerülhető el az EU-ban, ami mintegy 120.000 uniós polgár kibocsátásának felel meg. A Német Mérnökök Egyesületének (VDI) elemzése az alkatrészek újrafeldolgozása során az új gyártáshoz képest elért erőforrás-megtakarításról hasonló következtetésre jut: A kompresszor újrafeldolgozása például 89%-os CO2-egyenérték megtakarítást eredményez az új gyártáshoz képest. A CLEPA szerint 2020-ban Európában 4,7 milliárd euró értékben értékesítettek újragyártott alkatrészt. Csak a dán Borg Automotive felújító vállalat évente mintegy 1,8 millió olyan alkatrészt értékesít, amelyeknek második életet adott. "Egy újonnan gyártott pótalkatrészhez képest termékeinknek lényegesebb jobb a szénlábnyoma" – magyarázza Lars Hähnlein, a német nyelvű piacok felelős területi menedzsere. "Ez azért van, mert továbbra is ép házakat használunk. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön gyártani őket, ami akár 80%-os energia- és anyagmegtakarítást jelent. Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfelejteni, hogy az újra felhasznált pótalkatrészt nem kell kidobni. Így egyúttal tehermentesítjük a hulladéklerakókat." Az ellátási láncok CO2-mérlegével kapcsolatban, azaz az alkatrészeknek az újrafeldolgozóhoz és vissza a kereskedelembe történő szállításával kapcsolatban Hähnlein megjegyzi: "Termékeink CO2-mérlege optimális, és kizárólag az EU-ban készülnek. Logisztikai központunkon kívül minden telephelyünk Európában található. Az ellátási lánc ezért kevés CO2-t termel, és válságállóbb, mint a globális ellátási láncok." Ebben a számításban azt sem szabad elfelejteni, hogy sok új alkatrészt Ázsiában gyártanak, és ennek megfelelően hosszú szállítási útvonalakkal rendelkeznek. A felújított alkatrészek a jövőben döntő előnyt jelenthetnek az új alkatrészekkel és a távol-keleti importtal szemben. Jelenleg nem látható előre, hogy a CO2-árképzés milyen mértékben fogja növelni a termelési és logisztikai költségeket. Ugyanez vonatkozik arra a kérdésre is, hogy az EU a jövőben kivet-e adót a harmadik országokban CO2-intenzív módon előállított termékekre. A BorgWarner, amely mintegy 30 éve foglalkozik turbófeltöltők és EGR-szelepek újragyártásával, szintén pozitív mérleget von: "Az újragyártási programunkkal már több mint 16.000 tonna öntöttvasat és 4.000 tonna alumíniumot takarítottunk meg ötmillió ház újrafelhasználásával. Felújított termékeink fenntartható, környezetbarát és költséghatékony megoldást jelentenek az életciklusuk későbbi szakaszában lévő járművek számára" - mondta Michael Boe, a globális alkatrészpiac alelnöke és vezérigazgatója. A ZF egy ideje már a használt alkatrészek ipari újragyártására is támaszkodik, és ezt már figyelembe veszi az új alkatrészek fejlesztésénél. A beszállító új termékeiben már akár 95%ban újrahasznosított anyagot dolgoz fel. A ZF szerint a fékek, sebességváltók, kormányrendszerek vagy nyomatékváltók újragyártása akár 90%-os energia- és 50-90%-os anyagmegtakarítást eredményez a gyártásukhoz képest. A fenntarthatóság mellett a vállalatok az újragyártott alkatrészek minőségét is hangsúlyozzák. "Sok ezer kilométer után sok ezer azonos terméket látunk. Ismerjük a kopási pontokat, és felismerjük az alsóbbrendű alkatrészeket, amelyek gyakran okai a meghibásodásoknak vagy a károknak. Az általunk felújított termékek ezért sok esetben minőségben felülmúlják az eredeti termékeket" - mondja Lars Hähnlein. Az eredeti alkatrészeknek van egy másik hátrányuk is: tíz-húsz év elteltével, amikor elromlanak, technikailag elavulttá válnak. A felújított alkatrészek viszont a legújabb technológiát használják, például sokkal tartósabb tömítéseket. Így a műhely nemcsak olcsóbb, hanem tartósabb, a fenntarthatósági követelményeknek is megfelelő alkatrészeket is kínálhat az ügyfeleknek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Ariane Kilian: Ő lesz a Skoda új kommunikációs vezetője. Fotó: Skoda A cseh VW márka bejelentette, hogy 2022. július 1-től Ariane Kilian veszi át a Skoda kommunikációs vezetői posztját. Ő követi Jens Katemannt, aki egyben a Volkswagen Passenger Cars márka és a Volume márkacsoport új kommunikációs vezetője is lesz. Kilian korábban a technológiai és a Volkswagen Group Components részlegek kommunikációjáért volt felelős. A jövőben a Skoda új főnökének, Klaus Zellmernek fog beszámolni. Az információk szerint Kilian képzett újságíró. A Kölni Politikai és Gazdaságtudományi Újságírói Iskolában végzett és a Burda Media gyakorlata után szerkesztőként és sajtóreferensként dolgozott a német Bundestagban. 2007-ben csatlakozott a Volkswagenhez különböző kommunikációs és külkapcsolati vezetői pozíciókban. 2015 óta a Volkswagen Group Components kommunikációjáért, 2021 óta pedig a csoport új technológiai részlegéért felel, az akkumulátorok, a töltés és az energia további felelősségi területeivel. 2015-től önkéntes alapon építette fel a Volkswagen csoport menekült segélyeit is, és 2020-ig irányította. Katemann 2017 óta vezeti a kommunikációt Katemann társadalomtudományokat, gazdaságpolitikát és sporttudományt tanult a Westfälische Wilhelms-Universität Münster-en. A Handelsblatt kiadói csoportnál eltöltött gyakorlat után az "auto motor und sport" szerkesztőjeként kezdte szakmai pályafutását. 2006 és 2009 között a magazin rovatvezetője volt, mielőtt átvette volna az AUTOStrassenverkehr főszerkesztői posztját. Három évvel később az "Auto motor und sport" főszerkesztője lett. 2017 áprilisa óta Katemann a Mladá Boleslavban található Skoda Communications vezetője. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

2021-ben a Németországban használt teherautók mintegy hét százalékában ukrán sofőrök ültek a volán mögött – mondta Dirk Engelhardt, a Közúti Fuvarozási és Logisztikai Szövetségi Szövetség szóvivője. A sofőrök többnyire lengyel és litván szállítmányozóknak dolgoztak be, akik német cégek megbízásából közlekednek. Rengetek sofőr állás a jobworld.de oldalon. "Az Európa-szerte elterjedt teherautó-sofőrhiány miatt ezek a sofőrök rövid távon nem pótolhatók" - mondta Engelhardt. Csak Németországban 60-80 ezer sofőr hiányzik. A további sofőrhiány miatt a korábbinál is feszültebbek az ellátási láncok. A szupermarketek polcain már most is vannak hiányosságok, mert az új árukat nem lehet elég gyorsan szállítani – függetlenül az ukrajnai háború okozta szállítási szűk keresztmetszetektől. Az ipart azonban a gázolaj magas ára és egyéb növekvő költségek is megterhelik. Ráadásul most hozzáadódik az ukrán háború okozta áremelkedés is – mondta Engelhardt. „Sok közlekedési vállalat elérte pénzügyi töréspontját.” Értékelése szerint csődveszély fenyeget a német szállítólogisztikai iparágban – „akkor a lakosság és a gazdaság ellátása komoly veszélybe kerülne” – figyelmeztetett a szövetség képviselője. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!