Háromnapos gyárlátogatásra invitálta nemrégiben az autós szakújságírókat a Ford, a romániai Krajovában néztük meg, hogyan készül a Puma és az EcoSport. Explorer, S-Max és Kuga modellekkel tettük meg az utat, váltott vezetéssel – én csak Szegeden csatlakoztam a Solymárról induló csoporthoz. Érdemben és nagyobb távot az Explorert vezettem, visszafelé, Krajovától hazáig, bő 450 kilométeren keresztül. Felpróbáltam Amerikát címmel írt könyvet egykori főszerkesztőm még 1994-ben, egy hosszabb út után arra futott ki, hogy nagy neki. Ez jutott eszembe először a Ford Explorerről, ami Amerikának készült, de Európában is elfér, ha nem is könnyen. Az biztos, hogy méretes SUV: öt méternél hosszabb, két méternél szélesebb és 2,5 tonnás a nagyvas. Még ugyanennyit képes elhúzni, ráadásul meglehetősen fürgén, százas gyorsulása szólóban 6 másodperc. Az ilyen autóra mondják a szülőfalumban, hogy egy közepes állapotú vályogházat egy menetben lebontana – hosszában. A hazai szaksajtóban is ilyen címeket olvashatunk a teszteknél, hogy száguldó erőd, de van, ahol guruló nappaliként emlegetik. Amerika az erő országa is, az Explorer sem alul motorizált, a háromliteres V6-os 357 lóerős, ehhez jön még 100 villamos lóerő, a tölthető hibridnek köszönhetően. Ez összeadva szép szám, meg nagy is, a bődületes azonban a 825 Nm-es maximális nyomaték. A nagy ritkán szép, az Explorer azért igyekszik. Nekem szemből egészen bejön, tetszik a méretes, markáns hűtőrács, a jól tagolt front, a lámpák kialakítása. Oldalról korrekt, a hátsó rész azonban már meglehetősen izgalommentes. A belső kialakításra nem lehet egy rossz szó sem, igényes az anyagválasztás, precízek az illesztések és nem teng túl a fényes, „krómozott” felület sem. Méretes a digitális és személyre szabható műszerfal, még inkább az a középkonzol tetejére állított, elsőre meglehetősen magasnak tűnő kijelző. A szaksajtó szerint rossz szögben áll a 10 colos tablet, ugyanis egyáltalán nem fordul a vezető felé. Cserébe viszont az utas kényelmesen nyomkodhatja – ami néha nem is hátrány… Ami viszont az, hogy javarészt fekvő formátumú tartalmakat jeleníthetünk meg rajta, így nem túl jó a helykihasználása. Ezzzel együtt az információtengerben viszonylag gyorsan eligazodtunk, amit kerestünk, azt mindig rövid időn belül megtaláltuk. A kezelőszervekkel sem volt probléma, minden kézre esett, a kényelmes üléspozíciót is hamar megtaláltuk. Ez utóbbi nem volt nehéz, óriási a tér hétszemélyes kocsiban, ahol a harmadik üléssor mögött is több mint 300 literes csomagtartó kínálja magát. Ez szükség esetén akár 2 köbméter fölé bővíthető. Krajova több mint 250 ezres város, szerény közösségi közlekedéssel, temérdek autóval, néha budapestit is megszégyenítő forgalommal, araszolással – némileg több dudálással. A reggeli csúcson már túl voltunk, amikor elhagytuk a várost, de azért így is megtapasztaltuk, hogy lassan is tud menni az Explorer, és méretéhez képest egészen jól vezethető. Ha sávot tévesztettem a tekintélyt parancsoló autóval, a jobb egyen ülő tapasztal szakújságíró, Karlovicz Kristóf segített ki, aki lehúzott jobb oldali első ablakon félig kihajolva, széles gesztikulációval mindig gyorsan megoldotta a helyzetet. Így viszonylag gyorsan visszaengedett valaki a balra kanyarodó sávból a jó irányba tartóba. Apropó, sáv. Országúton nagyon jól működik az aktív sávtartás, régen ültem már ilyen autóban, amelyik ennyire határozottan nyúl bele a kormányzásba, úgy, hogy az nem zavaró. Viszonylag erős ívet is le tud automatikusan, utána azonban már viszonylag hamar „sípol-dobol”, hogy vegyük vissza a kormányzást, ez azért mégsem önvezető autó. De fél önvezetőnek elmegy, amiben nagyon jó partner a több fokozatban is állítható távolságkövető tempomat. Ez persze a sztrádán az igazi – ott mi keveset jártunk –, de sima országúton is jó szolgálatot tett és nagyon sokat segített. 30 és 130-as tempó között próbálgattuk a sűrű, kamionokkal erősen tűzdelt forgalomban, hegynek fel és le. Utolértünk egy autót, magától szépen visszalassított a Ford, egészen alacsony sebességre és amikor megelőztük, vagy eltűnt a kocsi elöl az akadály, szépen visszagyorsított az előzetesen beállított sebességre. Azt, hogy ezt milyen tempóban teszi az Explorer, beállítás, programozás kérdése. Szerintem pont jó a gyári tempósság, ahhoz viszont „durva”, hogy tovább aludjon az elbóbiskoló utas a jobb egyesben. Amikor ilyen álomba ringatós heylzet adódik, célszerű visszavenni a vezetést. Így egy-egy előzés után az automatikánál finomabban gyorsítottam vissza utazósebességre az Explorert. A vezetői segédrendszereknek csak kis részét próbáltuk ki, tették azok a dolgukat maguk is, de a sávtartás és a távolságkövető tempomat biztosan rendben van. Ezzel együtt hét vezetési mód közül választhatunk, köztük van a csúszós út, a sáros terep és a vontatás is. A zöld rendszámot is kiérdemlő hibrid rendszer lítiumion akkumulátorból, a váltóhoz integrált, 100 lóerős villanymotorból és a turbós benzinmotorból áll. A villamos rendszer 40 kilométer körüli távolságot tud tisztán elektromos meghajtással. Ez a garázs vagy a ház tetején levő napelemekkel és a munkahelyi ingyen töltővel számolva nagyon kis költséggel tudja a hétköznapi, suliba és edzésre járó autózást. A tízsebességes automata váltó jól dolgozik össze az elektromos rendszerrel és méretéhez, súlyához képest nem is túl torkos az Explorer. A vegyes átlagfogyasztást 3,1 – 10,4 liter közé adja meg a gyár 100 kilométerre és tapasztalatunk szerint a felső határt minden további nékül tudja is az autó. A teljes nevén Ford Explorer 3.0L EcoBoost PHEV AWD modell Platimum és ST-Line felszereltséggel válaszható, a kettő között csupán 200 ezer fotint a különbség, ami a 28,3 millió forintos listaárat nézve nem sok. Ennyiért, mondjuk benne van minden (is), így a többzónás klíma, a navigációs rendszer, a LED-es lámpák, a napfénytető, az elektromos bőrfotelek, az elektromos mozgatású csomagtérajtó – és persze a biztonsági asszisztensek széles, mai korhoz méltó tárháza. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Épp, hogy sikerült átállnia mindenkinek a WLTP-ciklus szerinti károsanyag-kibocsátási számok közlésére, máris újra módosításra szorulhat az elektromos hatótávval rendelkező autók mérési módszere – jelenti a Reuters, a témában jártas forrásokra hivatkozva. Egészen pontosan a plug-in hibridek széndioxid kibocsátási mérését szigorítaná az Európai Unió, miután a jelenleg közölt CO2 számok akár négyszer kisebbek lehetnek a valós körülmények között produkált kibocsátásnál. Az új módszer bevezetése egyben azt is jelentené néhány autógyártó számára, hogy mostantól több teljesen elektromos autó eladására kényszerül majd, hogy teljesíteni tudja az EU emissziós kvótáját, és elkerülje a borsos büntetést. Az új tesztmódszer 2025 környékén léphet életbe a meg nem nevesített források szerint. Az új mérés során az auto beépített fogyasztásmérőjére hagyatkoznának, ami reálisabb képet mutat arról, hogy egy konnektorról is tölthető hibrid mennyire részesíti előnyben a belsőégésű motort az akkumulátorral szemben. Állítólag már most is zajlik az autók adatainak begyűjtése, és a következő lépés az autógyártókkal való egyeztetés lesz, mielőtt végső döntést hoznak – amit szeretnének meghozni még lehetőleg év vége előtt. A teszt ciklus módosítását támogatják a környezetvédő csoportok, akik szerint a plug-in hibridekkel való közlekedés nem olyan zöld, mint azt korábban gondoltuk. Állításuk szerint a jogalkotás során ugyanolyan elbírálásban kell részesüljenek ezek a modellek, mint a tisztán elektromos autók. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A McKinsey vezetési tanácsadó cég szerint a globális félvezetőipar egy fellendülési évtized elején jár - elsősorban az autóiparban bekövetkezett változások miatt. Félvezető gyártás a TSMC-nél: A csoport rekordokat könyvel el az értékesítésben és a nyereségben. (Fotó: TSMC) A McKinsey & Company vezetési tanácsadó cég egy évtizedes erőteljes növekedést jósol a globális félvezetőipar számára. A McKinsey szerint a jelenlegi elemzés alapján az iparág eladásai 2021-ben 600 milliárd dollár körüliek voltak és 2030-ig évi hat-nyolc százalékkal növekedhet. Ezzel a növekedéssel az iparág az évtized végére meghaladná az 1 billió dolláros határt. Ondrej Burkackyt, a McKinsey müncheni irodájának vezető partnerét és a globális félvezető-tanácsadás vezetőjét idézik a közleményben: „Az olyan megatrendek, mint az otthoni munkavégzés, a mesterséges intelligencia növekedése és az elektromos autók iránti növekvő kereslet azt jelentik, hogy a félvezetők iránti kereslet erős lesz. felfelé; feltéve, hogy a gazdaság egésze a megváltozott keretfeltételek, például a magasabb infláció ellenére is stabil növekedési pályán marad." A növekedés elsősorban az autóiparnak köszönhető Jelenleg az ipar a fő hangsúly, mert nem tudja maradéktalanul kielégíteni a nagy keresletet. Különösen az autóipar szenved ettől. A vezetési tanácsadó cég szakemberei úgy vélik, hogy a chipválság még jó ideig folytatódik. Csak 2023-ban kerül újra egyensúlyba a kereslet és a kínálat a többlettermelési kapacitások miatt. Audi e-tron GT. Fotó: Audi Az elemzés szerint a globális félvezetőpiac elsősorban az autóipar miatt fog ilyen erőteljesen növekedni a következő években. Az előre jelzett növekedés 70 százaléka az autóipar, a számítástechnika és az adattárolás, valamint a vezeték nélküli kommunikációt szolgáló chipek fellendülő ágazataiból származna. Burkacky: "A legerősebb, 13-15%-os éves növekedésre számítunk az autók chipjeinél – a fő okok az elektromos járművek piacának felfutása, ahol nagyobb a vezérlőelektronika iránti igényük, valamint a magasan és teljesen automatizált vezetés."

A 48 éves gyújtogatót, aki beismerte a bűncselekményeket, ötrendbeli rongálással és lopás kísérletével gyanúsítják; a bíróság elrendelte a férfi letartóztatását - tartalmazza a közlemény. A járőrök március 16-án, a zuglói Várna utcában érték tetten a gyanúsítottat, aki betörte egy parkoló autó hátsó ablakát és értékek után kezdett kutatni az utastérben – írták. Az eljárás során kiderült, hogy a férfi gyanúsítható azzal is, hogy aznap hajnalban a Francia úton tüzet okozott egy lakókocsiban, amelynek résnyire nyitott ablakán égő papírdarabot dobott be; ezzel pedig hárommillió forintos kár okozott. Az is kiderült, hogy február 9-én éjjel, szintén a XIV. kerületben, az Ajtósi Dürer soron három parkoló kismotort és egy lakókocsit gyújtott fel szándékosan, a tűz pedig egy autóra is áterjedt. Ekkor csaknem kétmillió forintos kár keletkezett. A február 4-én éjszaka, ugyancsak Zuglóban történt tűzeset is a számlájára írható. Akkor, a gyanú szerint a Francia úton egy autót gyújtott fel, majd egy Kerepesi úti gyógyszertárban is megpróbált tüzet okozni - olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményében. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!