Áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, majd nekiütközött a szemből érkező gépkocsinak egy autó Budapest IV. kerületében, az Íves utcában vasárnap délután. A balesetben senki sem sérült meg. - adta hírül a police.hu. A vétlen sofőr rendőrt hívott, mire a feltételezett okozó elrejtőzött a közeli erdőben. Rövid keresés után megtalálták az addigra békésen alvó férfit. A rendőrök felébresztették, a járőrautóba ültették, és megpróbálták meghallgatni, de a férfi újra elaludt. Mivel az alkoholszondát sem tudta megfújni, mintavételre állították elő. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya cserbenhagyás vétség gyanúja miatt, szakértő bevonásával indított eljárást.​​ További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A végül legyártott 499 darabot már jóval azelőtt értékesítették, hogy beindultak volna a gyártósorok. Most viszont lehetőség adódik egy példány megszerzésére. A 499 LaFerrari közül az egyik az RM Sotheby aukcióján kerül kalapács alá. Pedig nem mindennapi LaFerrari; ez az egyetlen példány, amely egy egyedi rendelésű Vinaccia festékkel készült, amelyet a híres Ferrari-kereskedő, Niki Hasler szállított. Belül szintén egyedi Pelle Chiodi Di Garofano kárpit és betétek vannak. Az autó viszonylag új, mivel mindössze 1.447 kilométert tettek meg vele. Ha valaki komolyan fontolgatja, hogy licitál erre az egzotikus Ferrarira, akkor érdemes komoly összegekkel készülni, ugyanis a LaFerrari modelle hihetetlen összegekért kelnek el az aukciókon. Egy matt fekete színű LaFerrari 2016-ban 4,7 millió dollárnáll találkozott a kalapáccsal, míg az utolsó LaFerrari Aperta 2017-ben majdnem 10 millió dollárért kelt el, ezzel pedig a legdrágább 21. századi autó lett. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Órabérben szimulátorozni? Jó ajánlat, de kár reménykedni, mert a komoly fejlesztéseknél minimális a valós kormánytekergetés, arra ott a megbízhatóbb és állandó értékekkel dolgozó robotprogram, mely éjszaka is folyamatosan gyűri az ipart, ráadásul a humán erőforrásnál pontosabban, konstans teszteli a legújabb műszaki megoldásokat. A titkolt receptet és labort is megmutatták az Autószektornak a thyssenkrupp új fejlesztőbázisán. Autonóm kormány A hatalmas német iparvállalat egyetlen kormánymű-fejlesztő részlege Magyarországon működik, mind a hardvert, mind a szoftvert nálunk tervezik. A csapat már az önvezető autók kormányzásán dolgozik, a magyar mérnökök folyamatosan a jövő szerkezeteit tesztelik. A Thyssenkrupp Components Technology budapesti leányvállalata a cégcsoport egyetlen elektronikai és szoftverfejlesztési központja, mely autonóm személyautók elektromos kormányrendszerek fejlesztésével is foglalkozik. Ez a kormány nem túl látványos, de nagyon okos a háttere             Forrás: thyssekrupp X3-as SUV A sztori meseszerűen indult: a globális cég három magyar doktorandusszal kezdte meg a kormányzási funkciók fejlesztését 1999-ben, aztán a BME Formula Student csapatában is munkálkodó mérnökök mellé további félszáz kolléga csatlakozott és 2002-ben bemutatták első prototípusukat. 2006-ban a BMW autógyártól már a szériaváltozat fejlesztésére kaptak megbízására, első termékük az X3-ast kormányozta. Az első szériadarab                  Fotó: Boros Jenő Ezernél több mérnök A magyarországi cég folyamatosan bővült, öt éve még ötszáz, idén már ezernél több fejlesztőmérnökkel dolgoznak, ősszel költöztek új bázisukra. A Thyssenkrupp Components Technology leányvállalatának új budapesti járműipari kompetencia központja 2,2 milliárd forintos beruházással - 282 millió forintos állami támogatással – épült fel. A Budafoki úti bázison 13 200 négyzetméteren irodákat, 2500 négyzetméteren pedig laborterületet alakítottak ki 1200 munkaállomásnak. BMW modellekbe került az első magyar-német projekt            Forrás: LSB Rekordtermelés A házavató és a miniszteri szintű protokoll apropóján a thyssenkrupp megmutatta boszorkánykonyháját, a „titkos” laborcetrumot, amit így egyben még az autógyárak legmagasabb rangú képviselői sem láthattak. Szijjártó Péter az ágazat magyarországi szerepéről elmondta, hogy termelési értéke idén meghaladja 10 ezer milliárd forintot. A hazai autóipar az év első hét hónapjában 25 százalékkal nőtt, nemzetközi versenyképességet jelzi, az itthon előállított termékek több mint 90 százaléka exportra ment. Különös figyelmet kell fordítani az új termékek kutatás-fejlesztésére (K+F) vonatkozó beruházások Magyarországra vonzására, ugyanis akinek ez sikerül, az igazából a jövőt nyeri meg. Szijártó Péter és Marc de Bastos Eckstein az új fejlesztőközpontban Fotó: MTI/ILLYÉS TIBOR Fotózni tilos A fejlesztőközpontban a meghívott néhány újságíró mindent megnézhetett, mindenről mindenkit kérdezhetett, sőt, szimulátorba ülve tesztelhetett is, de nem fotózhatott, ami érthető, hiszen itt a jövő titkos gépein dolgoznak, méghozzá egyszerre több vetélytárs autómárkának, ami szigorúan bizalmas megbízatás. Néhány fotóval azért megtámogatták a sajtómunkásokat. A budapesti központban rendszer- és kormányzási algoritmusokat fejlesztenek, ezen belül fontos feladat a megfelelő kormányzási érzés biztosítása a járműben, valamint az ehhez szükséges applikációs szoftver fejlesztése. A járműgyártó által elvárt biztonságos és komfortos érzés elérése érdekében. 150 Celsius fokos tartomány Nonstop műszakban működik a tesztközpont, a mérnökök nappal értékelnek, fejlesztenek, a számítógépek pedig éjszaka is futtatják a programokat, mert minden szcenáriót el kell játszani, minden hibalehetőséget ki kell zárni, hiszen a kormányműnek és az elektronikus rendszernek mínusz 40 és plusz 110 Celsius fokon is biztonságosan kell teljesítenie, méghozzá gyorsan: a teszteken a valósidejű reakcióidő félmilliomod másodperc. Ahogy az elektronika és szoftvertesztelő „paradicsom” vezetője Friedl Mihály fogalmazott: a biztonsági rendszernek robusztusnak és hibatűrőnek kell lennie. A bázis egyik legfontosabb tevékenysége a szoftverfejlesztés, a cég által tervezett és gyártott szervokormány rendszerek beágyazott programjai teljes egészében a budapesti fejlesztőközpontban készülnek, beleértve a fejlesztést, integrálást és tesztelést is. Friedl Mihály                         Fotó: Boros Jenő Hardver fejezet A másik terület a hardverfejlesztés, melynek három fő komponense az elektromos motor, amely a kormányzás-rásegítést adja, a nyomatékszenzor, amely érzékeli, hogy az autóvezető mely irányba szeretne kormányozni, és végül az elektronikus vezérlőegység (ECU = Electrical Control Unit): a mikroszámítógép az EPS rendszer működését vezérli. A villanymotor feladata, hogy segítse a vezetőt a kormányzásban a megfelelő nyomaték biztosításával. Követelmény, hogy kisméretűnek, kompaktnak kell lennie, miközben a legmagasabb teljesítménysűrűséget kell biztosítania. Steer-by-wire Az elektromos kormányok takarékosabbak a hagyományos hidraulikus rendszereknél, ráadásul nélkülözhetetlenek az önvezető, a félig önvezető autók és az e-mobilitás műfajában. A steer-by-wire rendszerben nincs direkt kapcsolat a kormány és a kerekek között. Alapja egy elektromos motor, amely a fogaslécen keresztül közvetlenül irányítja a jármű kerekeit, míg a felső rendszer a vezető kormányzási szándékát közvetíti, miközben nyomaték-visszacsatolást is ad a vezetőnek, egy másik elektromos motor segítségével. Karmester a dobozban A szenzorfejlesztő csoport elsődleges feladata, hogy a rendszermérnökök követelménylistája alapján definiálja a rendszerben található érzékelők funkcionális (mérési tartomány, felbontás, linearitás, stb.) és elektronikus interfész paramétereit, majd a beszállítókkal együttműködve figyelemmel kísérje a részkomponensek fejlesztését. Az elektronikus vezérlőegység a nyomatékszenzorból érkező jel alapján kiszámítja a szükséges motornyomatékot, valamint működteti az elektromos motort. Mintha egy karmester vezényelne zenekart kottajegyek alapján, de itt életveszélyes mellélapozni. Szándékos hibák A kormányművek megbízható, robusztus és biztonságos működését folyamatosan tesztelik és ellenőrzik, hogy a hibákat a lehető leghamarabb feltárják és megszüntessék, a tesztelési tevékenység szervesen beépül a fejlesztési és gyártási folyamatokba. A procedúrákon sokszor a mérnökök szándékosan injektálnak hibákat a rendszerbe, hogy teszteljék öndiagnosztikájának reakcióidejét, ami nem lehet több félmilliomod másodpercnél. Home office A központot saját szakterületén a világ legjobbjai között tartják számon, a globálisan egyedülálló „advanced development” (különleges fejlesztési) részleg a távolabbi jövőbe előretekintve ma még nem létező autóipari megoldásokat is kutat. Ehhez különleges csapat és helyszín kell. Az egyik legnagyobb kihívás a speciális laborok kialakítása volt: az irodai területekkel integrált környezet ideális együttműködést biztosít a szoftver- és hardverfejlesztő szakértőknek. Az eszközök jelentős része távolról is irányítható, így az egyre terjedő, és az új mérnök-generációk által kedvelt home office rendszerben is üzemeltethető. Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője: A most felavatott új iroda- és laborkomplexum hosszú távú, stratégiai befektetés a thyssenkrupp számára, hiszen a vállalat ezzel az infrastruktúrával tovább erősítheti kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon, és növelheti globális piaci részesedését is. Jelenlét Az thyssenkrupp E/E kompetencia központ mellett a vállalat gyártással és összeszereléssel is foglalkozik hazánkban: Jászfényszarun elektromechanikus kormányszervókat és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt, Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít. Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet a vállalat. A budapesti központ tevékenységét idéntől a thyssenkrupp Veszprémben létrehozott mérnöki központja is támogatja. A vállalat a napokban írt alá hosszú távú irodabérleti szerződést a Pannon Egyetemmel, amely mind a thyssenkrupp, mind az egyetem számára fontos, jövőbeli együttműködést tesz lehetővé. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A képzett munkaerő keresése és megtalálása fokozatosan a legnagyobb problémává válik a német vállalatok számára - derül ki a Deloitte menedzsment tanácsadó cég tanulmányából: "A szakképzett munkaerőhiány jelenti most a legfontosabb kockázatot a vállalatok számára, ezt követik a növekvő nyersanyagköltségek, a növekvő szabályozás és az energiaköltségek ” - írta Alexander Börsch, a Deloitte vezető közgazdásza a Münchenben csütörtökön közzétett tanulmányban. A fotó csak illusztráció. Forrás: Porsche A tanácsadók szeptemberben 158 pénzügyi vezetőt kérdeztek meg német vállalatoknál. Kétharmada magas kockázatnak nevezte a szakmunkáshiányt.  "Ez azt jelenti, hogy a szűk munkaerőpiac visszatartja a vállalatokat" - mondta Börsch.  "A szakképzett munkaerő hiánya minden iparágat érint." Jelenleg az ingatlan- és az építőipar szenved a legtöbbet, ami a vállalatok csaknem háromnegyedét érinti. Az igazgatótanács tagjai növekvő kockázati tényezőket látnak a nyersanyag- és energiaköltségekben, "amelyek a vállalatok 42 százaléka számára fenyegető méreteket öltöttek".  Az autóiparban és a vegyiparban ez még nagyobb, 70 százalék körül van. Az autóipar a legpesszimistább Elvileg a megkérdezett vezetők továbbra is pozitívnak ítélik a gazdasági kilátásokat, bár nem olyan optimista módon, mint tavasszal vagy tavaly ősszel. Ami a saját vállalat üzleti kilátásait illeti, a kiskereskedelmi és a fogyasztási cikkek iparága volt a legbiztosabb.  "Az autóipar a többi szektorhoz képest sokkal pesszimistább a következő tizenkét hónapra" További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!