Hazai autógyártók neveztek elsőként az idei versenybe. Az Audi Hungaria a már évek óta Győrben készülő Audi Q3 legfrissebb változatát jelölte a fődíjra. Ugyancsak a hazai gyártású autók versenyében indul a Kecskeméten készülő elektromos Mercedes-Benz C-osztály. De itt nincs vége a magyar büszkeségeknek: az importőr Mercedes-Benz Hungária Kft. közösen a gyártó Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel további díjakért is versenybe szállt, ráadásul kecskeméti autókkal. Az elektromos Mercedes-Benz GLB a családi autók kategóriájában indul a Magyar Év Autója 2027 díjért, a szintén elektromos, és a legfrissebb hírek szerint Kecskeméten is gyártósorra kerülő Mercedes-Benz GLC az Év Zöldautója 2027 díjért versenyez a legjobb villanyautók kategóriában. Az Év Magyar Autója 2027 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz jövő tavasszal. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2027 díjat, amelyek kategóriájukban (kedvező árú autók, családi autók, flottaautók, prémiumautók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelelnek a magyar vásárlók igényeinek. Szintén a zsűri – tagjai: Bertalan Gábor (Autósámán), Biró Csongor (Járműipar), Csordás Gábor (Autó és Stílus, Player), Gulyás Péter (Magyar Nemzet), László Ferenc (HVG) – dönt több kategóriában (kedvező árú villanyautók, legjobb villanyautók, legjobb hibridek) az év legzöldebb autóiról is, legyenek azok villanyautók, vagy hálózatból tölthető hibridek. Az Év Magyar Autója díjakat először 2020-ban osztották ki, a gyártók és importőrök összesen 39 autót neveztek. 2021-ben 46 autó, 2022-ben 58, 2023-ban és 2024-ben 39-39 autó, 2025-ben rekordszámú, 60 autó közül választotta ki a zsűri a győzteseket. A 2026-os versenyben ötven autót jelöltek. A győzteseket 2027 tavaszán hirdetik ki. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A képre kattintva megnézhet egy filmjelenetet A Toyota 2000GT-t sokan minden idők legszebb japán sportautójának tartják, és aligha túlzás azt állítani, hogy nélküle egészen másképp alakult volna a márka története. A típus bebizonyította a világnak, hogy a Toyota nemcsak megbízható családi autókat képes gyártani, hanem olyan nagy teljesítményű sportkocsit is, amely felveszi a versenyt a kor európai modelljeivel. A Yamaha közreműködésével fejlesztett 2000GT 1967 és 1970 között készült, ez idő alatt 351 példány hagyta el a gyártósort, amelyek közül 337 közúti használatra készült. Az alumínium karosszériás kupé kétliteres, soros hathengeres motorja 150 lóerőt teljesített, a gépet három gyönyörű Weber karburátor táplálta benzinnel, a végsebesség meghaladta a 220 km/órát, és a modell több sebességi, illetve tartóssági világrekordot állított fel. Nem véletlen, hogy a 2000GT-t ma Japán első igazi szupersportautójaként emlegetik. Miközben már a kupéváltozat is rendkívül ritka, létezik belőle egy kivitel, amelynek különlegességét semmi sem múlja felül. A Toyota összesen két nyitott 2000GT-t épített, ráadásul egyik sem került sorozatgyártásba. A két autó kizárólag a James Bond sorozat 1967-ben bemutatott Csak kétszer élsz című részéhez készült. A történet szerint a filmesek eredetileg a kupéváltozatot szerették volna használni, ám hamar kiderült, hogy Sean Connery közel 190 centiméteres testmagassága komoly akadályt jelent. A színész egyszerűen nem fért el kényelmesen az alacsony tetővonalú sportkocsiban. Szóba jött, hogy a Targa változat szerepel majd, de az operatőr szerint ez sem volt eléggé nyitott, ezért a Toyota mérnökei villámgyors megoldást kerestek. A vállalat két kupét alakított át nyitott változattá, hogy a forgatás a tervek szerint folytatódhasson. Érdekesség, hogy a két autó valójában nem is klasszikus kabrió volt. Bár a tetőt teljesen eltávolították, lehajtható vászontető soha nem készült hozzájuk. Az ülések mögé fekete takaróponyva került, amely azt a benyomást keltette, mintha az autó lehajtott tetővel közlekedne. A filmes trükk tökéletesen működött, a nézők többsége pedig máig valódi kabrióként emlékszik a különleges 2000GT-re. Kevesen tudják azt is, hogy a filmben a Toyota nem James Bond saját autója volt. A nyitott 2000GT-t a japán titkosszolgálat ügynöknője, Aki vezette, Bond többnyire utasként foglalt helyet benne. Mindez azonban semmit sem változtat azon, hogy a típus örökre összeforrt a 007-es filmsorozattal, és a Toyota történetének egyik legismertebb filmes szereplőjévé vált. A képre kattintva megnézhet egy videót A két különleges autó sorsa a forgatás után eltérően alakult. Az egyik példányt promóciós célokra használták az Egyesült Államokban, majd évekkel később Hawaiin találtak rá, ahonnan visszakerült Japánba. Restaurálását követően ma a Toyota Múzeum egyik legféltettebb kincse, amelyet időnként különleges rendezvényeken is bemutatnak - lásd a fenti videót. A másik Bond-autó sorsa ezzel szemben máig rejtély: nem ismert, hogy pontosan hol található, ami csak tovább növeli a körülötte kialakult legendát. A 2000GT napjainkra a világ egyik legkeresettebb japán veteránjává vált. Az elmúlt évek aukcióin a jó állapotú kupék rendszeresen egymillió dollár körüli összegekért cseréltek gazdát, a Carroll Shelby versenycsapata által felkészített versenyautóért pedig több mint 2,5 millió dollárt fizettek, ami hosszú időre a valaha árverésen elkelt legdrágább japán autóvá tette. Hogy a fennmaradt nyitott Bond-példány mennyit érne, ha egyszer kalapács alá kerülne, azt ma senki sem tudja megmondani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Európai Közlekedésbiztonsági Charta (European Road Safety Charter, ERSC), az Európai Bizottság által vezetett európai közlekedésbiztonsági platform közzétette, mely szervezetek jutottak be az „Excellence in Road Safety Awards" néven futó díjának 2026-os döntőjébe. A pályázatokat öt kategóriában értékelte a zsűri, kategóriánként három döntőssel. A győzteseket november 23-án, egy brüsszeli díjátadón hirdetik ki, az EU közlekedésbiztonsági konferenciájának keretében. Az ERSC az Európai Bizottság által vezetett közösség, amely Európa-szerte több mint négyezer önkormányzatot, vállalatot, civil szervezetet, kutatóintézetet és magánszemélyt fog össze. A tagok közlekedésbiztonsági vállalásokat tesznek, megosztják programjaikat és jó gyakorlataikat, a díjra nevezett kezdeményezéseknek pedig látható és mérhető eredményeket kell felmutatniuk. A munkahelyi közlekedésbiztonság kategóriájában egy litván, virtuális valóságra épülő képzési fejlesztés (Roadmaster VR), a portugál Brisa autópálya-üzemeltető útmunkásokat védő, átfogó biztonsági programja, valamint a spanyol közlekedési hatóság (DGT) dolgozók számára kialakított, szabadulószoba-logikájú, élményközpontú oktatása versenyez. Az oktatás kategóriában szintén erős a mezőny: a spanyol Mettis AI mesterséges intelligenciára épülő, a járművezetők értékelésének objektivizálását célzó rendszere, a szlovén Triglav biztosító DRAJV térképe, amely a járművezetők anonim telematikai adatai alapján segít feltárni a veszélyes útszakaszokat, valamint a cseh CDV baleseti érintettek személyes tapasztalataira, támogató műhelyekre és a balesetek utáni lelki trauma megelőzésére épülő programja jutott a döntőbe. A 2026-os uniós közlekedésbiztonsági díj döntősei között több olyan megoldás is szerepel, amely intelligens érzékelőkkel, valós idejű adatokkal és korszerű infrastruktúrával védi a gyalogosokat, a kerékpárosokat és más sérülékeny közlekedőket. (Forrás: AI generált illusztráció) A technológiai kategória döntősei eltérő eszközökkel próbálják megelőzni a baleseteket. A belga Be-Mobile „Be-Warned" rendszere közútkezelőktől, járművekből, segélyszolgálatoktól és járművezetői közösségekből érkező valós idejű adatokat alakít egységes, megbízható veszélyjelzéssé, a holland Roadscor digitális ikrekre és előrejelző kockázatelemzésre épülő rendszere a reaktív helyett a megelőző szemléletet erősíti, a svéd Holmbergs „eBuckle" fejlesztése pedig okos csattal segíti a gyermekülések hevederének helyes megfeszítését. A városi kategóriában az Île-de-France régió több mint 750 kilométeresre tervezett, folyamatos és védett kerékpáros hálózata, amelyből 2025 végéig 300 kilométer készült el, egy görögországi (Kelet-Makedónia és Trákia) átfogó városi mobilitási program, valamint egy alsó-ausztriai kisváros, Wiener Neudorf közösségi alapú közlekedésbiztonsági hálózata mérkőzik. A védtelen közlekedők kategóriájában a belga Mobiel21 gyermekbarát utcákért és közterekért létrehozott, harminc szervezetet összefogó koalíciója, a német Blicki egyesület gyerekeket és nagyszülőket közösen megszólító, játékos közlekedésbiztonsági műhelye, valamint a spanyol Sialtronica érzékelőkkel és dinamikus LED-jelzésekkel működő intelligens gyalogátkelőhelyi rendszere a döntős. A 2026-os mezőnyben hangsúlyosan jelenik meg a megelőzés, a valós idejű adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia, valamint a gyermekek, gyalogosok és kerékpárosok védelme. A listán cseh és szlovén kezdeményezés is szerepel, magyar azonban nem került a döntősök közé. Miért érdekes mindez Magyarország számára? A díj döntőseinek listája nem csupán elismerés: a bemutatott megoldások referenciát és lehetséges mintát jelenthetnek az önkormányzatok, közútkezelők és közlekedésbiztonsági szakemberek számára. Éppen ezért érdemes figyelni, milyen irányba mozdul a mezőny. A valós idejű forgalmi adatok, a mesterséges intelligenciára épülő járművezető-minősítés vagy a védtelen közlekedők célzott védelme mind olyan terület, ahol hazánkban is van tennivaló. Az, hogy nincs magyar döntős, felveti a kérdést, mennyire aktívan vesznek részt a hazai szervezetek az ilyen európai tudásmegosztási és pályázati lehetőségekben – a közzétett adatokból azonban nem derül ki, érkezett-e magyar nevezés. A hazai közlekedésbiztonsági párbeszédhez kapcsolódik, hogy az EU intézményei egyre határozottabban lépnek fel a tagállami mulasztásokkal szemben, ahogyan arról a Brüsszel bekeményített: három ország ellen indult eljárás című cikkünkben írtunk. A díj technológiai kategóriájában előtérbe kerülő, valós idejű, megelőző szemléletű megoldásokhoz hasonlót mutat be a Már a baleset előtt riaszt az MI az autópályán elemzésünk, a hasonló szakmai versenyek súlyát pedig az Az AI már nem csak figyel – dönt is: 15 innováció, amely átírja Európa közlekedését című összeállításunk érzékelteti. A november 23-i brüsszeli díjátadó nemcsak a győzteseknek fontos: a döntősök megoldásai már most láthatóvá teszik, milyen technológiai és szemléleti irányok határozzák meg a következő évek közlekedésbiztonságát. A kérdés inkább az, mennyire gyorsan épülnek be ezek a jó gyakorlatok a hazai közlekedéspolitikába is.   Fogalmak: Európai Közlekedésbiztonsági Charta (European Road Safety Charter, ERSC): az Európai Bizottság által vezetett közlekedésbiztonsági platform, amely több mint négyezer önkormányzatot, vállalatot, civil szervezetet és magánszemélyt fog össze konkrét közlekedésbiztonsági vállalások mentén. Védtelen közlekedők (vulnerable road users): a közlekedés azon résztvevői – gyalogosok, kerékpárosok, motorosok –, akik baleset esetén a legkevésbé védettek. Valós idejű közlekedésbiztonsági adat: közútkezelőktől, járművekből, segélyszolgálatoktól és más forrásokból érkező információ, amelyből a rendszer gyorsan továbbítható veszélyjelzéseket állít elő. Források: European Road Safety Charter – Announcing the 2026 finalists for the Excellence in Road Safety Awards; a döntős kezdeményezések ERSC-adatlapjai; European Commission – EU Road Safety Conference 2026. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.   Források: European Road Safety Charter – Announcing the 2026 finalists for the Excellence in Road Safety Awards; a döntős kezdeményezések ERSC-adatlapjai; European Commission – EU Road Safety Conference 2026. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

Az október 12. és 18. között megrendezett kiállításon várhatóan azoknak a látványos koncepcióautóknak a sorozatgyártásra kész változatait ismerheti meg a közönség, amelyekkel a Fiat még 2024-ben mutatta meg új formatervezési irányát. A GigaPanda elnevezés egyelőre nem tekinthető véglegesnek, a becenév azonban jól érzékelteti a modell lényegét: az újdonság a Grande Panda karakterét viheti tovább egy jóval nagyobb, családi használatra tervezett karosszériában. A modell a hírek szerint akár hétüléses kivitelben is elérhető lehet, így azok számára is érdekes alternatívát jelenthet, akik a Fiat játékos, olaszos stílusát nagyobb helykínálattal és fokozott praktikummal szeretnék ötvözni. A formaterv várhatóan megőrzi a Grande Panda legjellegzetesebb részleteit. A robusztus, szögletes felületek, a pixeles hatású világítótestek és a klasszikus Panda előtt tisztelgő megoldások egy olyan családi SUV-t vetítenek előre, amelyet nehéz lesz összetéveszteni versenytársaival. A másik párizsi újdonság az európai piacra szánt Fiat Fastback lehet. A kupésan lejtő tetővonallal és megemelt karosszériával készülő modell a praktikus crossoverek és a sportosabb megjelenésű autók világát kapcsolhatja össze. Az új Fastback várhatóan a korábbi Tipo által betöltött szerepet is részben átveheti, miközben modernebb kialakításával és globálisabb karakterével új vásárlói csoportokat szólíthat meg. Bár a GigaPanda és a Fastback eltérő személyiséget képvisel, formavilágukban és műszaki alapjaikban sok közös elem jelenhet meg. A Fiat célja egy olyan egységes modellcsalád kialakítása, amelyben a különböző méretű autók felismerhető dizájnnal és költséghatékony, közösen használt technológiákkal készülnek. Az újdonságok várhatóan a Stellantis több modelljéből is ismert Smart Car platformra épülnek majd. A rugalmas műszaki alap lehetővé teheti, hogy a Fiat többféle hajtáslánccal kínálja az autókat. A jelenlegi értesülések alapján benzines, mild hibrid és teljesen elektromos kivitelek egyaránt megjelenhetnek a kínálatban. A pontos teljesítményadatokra, akkumulátorméretekre, felszereltségekre és hatótávolságokra azonban még várni kell a hivatalos bemutatóig. A 2026-os párizsi Mondial de l’Auto-ig már nem sok van hátra, így várhatóan hamarosan további részletek és hivatalos képek is érkeznek a Fiat új modelljeiről. A piaci bevezetés a bemutatkozást követően, 2026 végén vagy 2027 elején kezdődhet meg. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!