Sokszor tapasztalom azt, hogy egy-egy közlekedési helyzet értelmezésekor még mi szakemberek is azon kezdünk vitatkozni, hogy vajon a KRESZ-ben leírt jogszabályi szöveg pontosan mit is jelent. Ilyenkor elővesszük az érveinket, ha ez sem elég, akkor jogi anyagokban, bírósági határozatokban kezdünk kutakodni, és a végén arra döbbenünk, hogy nem találunk egységes, mindenki által elfogadott megoldást. A magyar KRESZ-t régóta illetjük olyan jelzőkkel, hogy túlszabályozott, bonyolult, nem egyértelmű, és ugyancsak jó ideje téma, hogy kellene egy teljesen újra megfogalmazott szabályrendszer, ami egyszerű, érthető és mindenki számára könnyen értelmezhető. A példa viszont, amivel írásomban foglalkozni szeretnék, pont az ellenkezőjét bizonyítja. Egy viszonylag egyszerűen meghatározott fejezetet illesztettek be a jogalkotók 1984-ben. Az eltelt idő alatt 4 módosításon esett át ez a paragrafus, és a jól értelmezhetőségtől eljutottunk a szinte értelmezhetetlenig. Tény, hogy a magyar nyelv szépsége és egyben bonyolultsága semmilyen jogszabály esetében nem jelent előnyt. Az egyes szavakat, fogalmakat, de még az írásjeleket is különbözőféleképpen lehet értelmezni. Nézzük a konkrét példát: KRESZ 39/A §. Közlekedés lakó-pihenő övezetben   Azért találkozhatunk egy /A megjelölésű paragrafussal, mert a KRESZ 1975-ös megjelenésekor folyamatos sorszámmal jelölték meg az egyes szabályokat. A különböző módosítások esetében megpróbálták az egyes variációkat a megfelelő paragrafusszám alá elhelyezni. És bár a közúti jelzőtáblák közé is felkerült a „Lakó-pihenő övezet” jelzés, olyan sok új szabályt találtak ki ezzel kapcsolatban, hogy az táblák közé beillesztve sokkal inkább zavaró lett volna. Így viszont egy új fejezetet kellett létrehozni, ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy egy „alparagrafust” hoztak létre. Az 1984-es verzióban a paragrafus 1. pontja így szólt: 39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be: a) kerékpár, b) az ott lakók vagy az oda látogatók személygépkocsija, motorkerékpárjai, segédmotoros kerékpárja c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi, d) az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, valamint motoros tricikli és segédmotoros tricikli e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi, f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági vagy közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen. Ez a felsorolás viszonylag egyértelműen taglalta azon járművek körét, amelyek különböző okokból jogszerűen közlekedhetnek ilyen övezetben. Egy-egy jogszabály értelmezésekor mindig felmerül az a kérdés, hogy a leírt, rögzített meghatározásokon kívül vajon mi lehetett a jogszabály alkotó szándéka? A KRESZ mellé annak idején kiadott útmutatóban ez áll: „A lakó-pihenő övezetre vonatkozó különleges előírások az ilyen övezetek – bizonyos fokig zártnak, különlegesnek tekinthető – területéről kizárják az átmenő járműforgalmat, és ezzel, valamint az e területekre vonatkozó szabályokkal az ott lakók és az ott tartózkodók fokozott biztonságát, nyugodt pihenését kívánják elősegíteni.” Tehát egyértelmű, hogy egy ilyen övezetben elsődleges cél az ott lakó személyek nyugalmának a biztosítása. Sajnos ez előtt nem volt olyan eszköz, amivel ezt maradéktalanul biztosítani lehetett egy-egy területen. A behajtani tilos tábla ugyan biztosítaná az abszolút járműmentes, csendes területet, de ebben az esetben az ott lakók sem tudnának járművükkel hazamenni. A kivéve célforgalom megjelölés pedig gyakorlatilag indoklás nélkül minden olyan célt szentesít, ami legalább egy rövid megállással jár. (Emlékszem, kezdő oktató koromban az Elnök utca környéki tisztviselőtelep útjain gyakoroltunk, ehhez ideális terep volt. Ugyanakkor a lakóknak elege lett a sok tanulóautóból. Először egy „Behajtani tilos, kivéve célforgalom” jelzést helyeztek el, de a gyakorlás során megvalósított parkolási feladat bőven kimerítette a célforgalom jelentését. A kegyelemdöfést a „Lakó-pihenő övezet” tábla elhelyezése jelentette. Többé szabályosan nem tudtunk behajtani gyakorlás közben…) A jogszabály megjelenése után azonban rájöttünk, hogy hiába próbált precízen fogalmazni a jogalkotó, mégis maradtak vitatott kérdések. Például az, hogy az ott lakók tulajdonában lévő lakókocsival be szabad-e hajtani? Jól emlékszem az akkori tesztkérdések között is az volt a válasz, hogy „nem”, és így ez volt az egyik „legszivatósabb” kérdés. És valóban, a felsorolásban nem szerepel a pótkocsival behajtás lehetősége egyetlen jármű részére sem. Ezen felül – de szép a magyar nyelv! – azon is el lehetett vitatkozni, hogy az „ott lakók vagy az oda látogatók személygépkocsija…” egyfajta tulajdonjogra utal? Mi van, ha olyan kocsival hajtunk oda, amely nem az ott lakók vagy odalátogatók járműve? Ezzel párhuzamosan felvetődött több olyan lehetőség, amely az életben jelen volt, de a jogszabály szövegéből nem tűnt ki. Például ilyenek az ÁFA visszatérítések miatti személygépkocsinak látszó, de ténylegesen tehergépkocsinak minősített járművek. Ezen eszközök akkor sem hajthattak be az övezetbe, ha a tulajdonosuk ott lakott! Vidéken pedig gondot okozhatott a lovas kocsik behajtásának tilalma, iskolák esetében a buszok hasonlóképpen jártak. Így pár év múlva megérett az idő a jogszabály korszerűsítésére. A 2. változat már így szólt: 39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be: a) kerékpár, b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi, d) az oda látogatókat szállító autóbusz, e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi, f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen. Azt útmutató pedig kiegészült további értelmezéssel: „A lakó-pihenő övezetbe a taxi, bérelt vagy kölcsönzött személyautó, továbbá az a)-f) pontban felsorolt járművek pótkocsival is behajthatnak. A behajtó járművek közül csak az áruszállítást végző tehergépkocsik tömege korlátozott 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegre. A lakók költöztetését végző vagy építkezés céljából építőanyagot vagy az építkezéshez szükséges gépet, berendezést szállító tehergépkocsik össztömege nincs korlátozva. Az (1) bek. f) pontjában meghatározott feladatot ellátó gépjárműveken túl a figyelmeztető jelzést használó, gépjárműnek nem minősülő egyéb jármű is behajthat a lakó-pihenő övezetbe.” Bonyolódik az élet! Csóváltuk meg annak idején a fejünket, mi KRESZ oktatók! Igen! A szabály több lehetőséget kívánt adni, ugyanakkor az értelmezésben ezzel párhuzamosan további lukak keletkeztek: Most már hazaengedtük a kistehergépkocsival érkezőket 2,5 tonnáig, de közben kiderült hogy a hatalmas terepjáróval érkezők, amelyek személygépkocsinak minősülnek ugyan, de 2,5 tonnánál nehezebbek, kinn maradnak! Azaz a behajtásuk nem szabályos! (Akkortájt a KRESZ-ben a tehergépkocsival behajtani tilos táblánál és a párhuzamos közlekedésnél is szerepelt ez a 2,5 tonnás érték. Biztosan volt ennek valami nyomós oka, de én nem találtam erre utalást sehol. Végül pár évvel később el is távolították a szabályból ezt az értéket, és mindenhol 3,5 tonnára módosították.) Ha végignézzük a módosítást, az útmutató kiegészítéseivel együtt, akkor lassan kiderül, hogy már nem is olyan csöndes a lakó-pihenő övezet, és bár az áthajtást továbbra sem engedték meg, de ilyen olyan okokkal gyakorlatilag bárki behajthatott, hacsaknem traktorral, vagy targoncával közlekedett. Már akkor elindult egy szakmai, értelmezési vita, ami azóta egyre jobban kiteljesedett: A b) pont egy feltétellel kezdődik, miszerint „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító…” Látható, hogy az eredeti szabály „tulajdonviszonyai” ide már nem tevődtek át, a lényeg az lett, hogy az, aki a járműben ül ott lakjon vagy oda látogasson, ha szabályosan szeretne ide behajtani. Viszont a megfogalmazást a 2500 kilogrammos gépkocsi után egy vessző zárja le, és a felsorolásban folytatódik a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és a kézi kocsi. A vita arról szól, hogy vajon a mondat elején megfogalmazott „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító…” feltétel valamennyi eszközre szól, avagy csak ama bizonyos vessző előtt álló 2500 kilogrammos gépkocsikra? Ha az 1984-es verziót nézem, akkor számomra egyértelműnek tűnik a jogszabályalkotó szándéka, tehát motor, segédmotor is csak „ott lakás” céljából hajthat be. Ha viszont mondattanilag elemzem a meghatározást, akkor valóban a vessző utáni részt önmagában is lehet értelmezni. Azaz motor, segédmotor behajthat korlátozás nélkül. (Bár jogos az az észrevétel is, hogy ha ez utóbbi variáció az igaz, akkor miért nem az a) pontban található kerékpár után sorolták fel ezeket a járműveket.) Ráadásul kicsit meglepő a felsorolás vége, bár lovaskocsival még csak-csak el lehet látogatni egy területre, de kézikocsival, vajon hogyan? Bár nyilván itt értelmet kap az „ott lakó”, és „oda látogató” fogalmak különválasztása. Ezen el lehet majd még vitatkozgatni – ráadásul a későbbi módosítások sokkal inkább bonyolították a helyzetet -, viszont végre tisztázták a járműszerelvények behajtási lehetőségeit, azaz, ha behajthat egy jármű valamilyen céllal, akkor bemehet pótkocsival is. Ez már tényleg csak szőrszálhasogatás, de a „az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi” is hagy némi magyaráznivalót, hiszen a KRESZ egyéb részein, ha valamely szabályt tehergépkocsira is és tehergépkocsi + pótkocsira is érvényesíteni akarják, akkor ezt felsorolásszerűen így írják: „tehergépkocsi, valamint az ezen járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény…” az itt szereplő pongyolább megfogalmazás úgy is értelmezhető, hogy „az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi”, azaz csak olyan tehergépkocsiról van szó, ami után pótkocsit is kapcsoltak. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy az „ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi” fogalma nem fedi le azokat, akik nem laknak még ott, csak oda szeretnének költözni. Mindezek orvoslására többször módosult a szabályozás, és jelenleg, 2015-ben így néz ki a felsorolás: 39/A.§ (1) Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be: a) kerékpár, b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi, d) az oda látogatókat szállító autóbusz, e) az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi, f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen, g) a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője. Nézzük meg, hogy mennyivel vagyunk előrébb! Sajnos azt kell megállapítani, hogy több kérdőjel lett, mint volt. Először is, új elemként bekerült a g) pont, amelyben megjelent a mozgáskorlátozott személye is. Azért írom így, mert nekem mókásnak tűnik a mondat második fele: „behajthat … az őt szállító jármű és annak vezetője” Ez már valóban jogi értelemben is túlbiztosításnak tűnik. Ha a mozgáskorlátozott nem maga vezeti a járművet, akkor valóban őt utasként szállítják. Azaz valaki más vezeti a járművet. Még jó, hogy behajthat a jármű vezetője is! Vagy a szabályalkotók már előre terveznek, és olyan meghatározást akartak leírni, ami majd egyszer jó lesz a vezető nélküli járművek esetében is? (Egyébként szerintem csak annyi történt, hogy a más szabályoknál jól leírt „az őt szállító jármű vezetője” meghatározás itt egy kissé kacifántosra sikeredett.) De ezt leszámítva is van egy kérdőjel. Milyen célból hajthat be a mozgáskorlátozott személy? Ha ugyanúgy, mint a kerékpáros, tehát akár átmenő forgalomban is, akkor miért nem illesztették ezt a gondolatot az a) pont után? Ha csak úgy hajthat be, ha bármilyen célja van, akkor viszont a kerékpárosra is ez érvényes? Hiszen sem az a) sem a g) pontesetében nincs okra utaló megjegyzés. Sajnos a b) ponttal sem kerültünk közelebb a második változatban már említett vitában. Mármint, hogy a személygépkocsira érvényes csak „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító”feltétel, akkor mi a helyzet a felsorolásban található többi járművel? Ha a jogalkotó eredeti szándékát nézem, és valamennyi jármű csak „ott lakókat” szállíthat, akkor ez elég nehezen értelmezhető a két új elemre, a betegszállító gépjárműre és a kommunális szemét szállítására szolgáló járműre. Nyilván ez a két járműtípus nem valószínű, hogy „oda látogatónak” minősül. Bár jobban belegondolva, akár ez is belefér. Remélem jól sikerült érzékeltetnem azt, hogy egy jogszabály megfogalmazása, leírása, meghatározása kellő átgondolás nélkül sokkal inkább zavart okoz a szabályt alkalmazók (és tanítók) fejében. Ha megfigyeljük, akkor jól látható, hogy az évek múlásával a szabály nemhogy egyszerűbb és egyértelműbb lett, hanem bonyolultabb, összetettebb és nehezebben értelmezhetőbbé vált. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem tartunk ott, hogy a „Lakó pihenő övezet”-nél mindösszesen ez az egy meghatározás állna a KRESZ-ben: 39/A. (1) Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre a jármű vezetője csak akkor hajthat be, ha ez az úti célja vagy feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen Sajnos egy ilyen egyszerűsítéstől még – jogászok, közlekedést ellenőrzők és közlekedők – nagyon, nagyon messze vagyunk.