2023. március 11-én a délutáni órákban az M1-es autópálya Győr felé vezető szakaszán több tucatnyi autó rohant egymásba a szinte átláthatatlan porfelfőben. Míg az első hírek abból a szempontból bíztatóak voltak, hogy nem érkezett jelentés áldozatokról, késő este holtan találtak a roncsok között egy négygyermekes családapát. A baleset kapcsán azóta rengeteg cikk jelent meg, a kommentszekciók felrobbantak és felelősöket keresünk az autósoktól, a rendőrségen és közútkezelőn át egészen a mezőgazdaság szereplőiig. Van, ahol már az évtized baleseteként említik a történteket és talán nem alaptalanul. Elindult a vizsgálat A rendőrség büntetőeljárásban kezdte meg a baleset utáni vizsgálatot. Természetesen ilyenkor közlekedési szakértőt (vagy szakértőket) rendelnek ki a bizonyítás segítésére, hiszen, ha van egyértelmű felelőse a balesetnek, akkor azt meg kell találni. Szakértők, rendőrök, különböző bizottságok ilyenkor szó szerint képkockáról képkockára elemzik a balesetről rendelkezése álló videófelvételeket, hogy egyetlen apró részlet se kerülhesse el a figyelmüket. Én természetesen nem láttam minden felvételt, de amennyit a médiában látni lehetett, annak alapján állítom, hogy műszaki szakértői eszközökkel, a résztvevők körében teljes bizonyossággal szinte lehetetlen lesz megnevezni valakit, aki ezért az egészért felelőssé tehető. Ugyanis a porfelfőben (eddig) nem tudjuk mi történt. Maga a baleseti mechanizmus rekonstrukciója is rendkívül összetett feladat. A szakértők munkáját a baleseti szimulációs programok segítik. Ehhez az összes részvevő jármű pontos típusa, terhelési viszonyai, a vezetők (igaz) vallomásai, valamint a járművek véghelyzetének egészen pontos ismerete szükségesek és akkor, talán sok-sok próbálkozás után össze lehet állítani 2-3 olyan variációt, amelyben a balesethez nagyon hasonló folyamat modellezhető. És ha kiderül, hogy valaki pánikszerűen fékezett, amikor a porfelhőbe ért? A legvalószínűbbnek persze az látszik, hogy a hirtelen kialakult porátfújásba érkezve lehetett egy olyan sofőr, aki lecsökkent látótávolság miatt hirtelen és intenzív fékezést hajtott végre, majd a mögötte érkezők nekiütköztek és elindult a folyamat. Ha ez így tényleg így történt, akkor mi van? Börtönbe kell zárni az illetőt, mert megijedt és pánikreakcióként ezt tette? Elkerülhető egy ilyen baleset? Természetesen. Hiszen a lecsökkent látótávolság észlelhető. Bár a porfelhő szinte egyik pillanatról a másikra lepte el a pályát, aki ilyenbe fut autójával, annak nincs más választása: minden elérhető figyelmeztető jelzés bekapcsolása, vagyis a ködzárófény és a vészvillogó azonnali működtetése után lassítófékezéssel kell csökkenteni a sebességünket, egészen addig a szintig, amíg a megmaradt látótávolsághoz mérten meg tudunk állni. Ha minden autós így járt volna el, akkor az ütközés elkerülhető. Ne felejtsük el, hogy a porfelhővel érintett útszakasz nagyjából 100-150 méter lehetett, tehát viszonylag hamar ki is lehet érni belőle. Egy ilyen baleset nem elkerülhető A fenti elvi lehetőség, innen az irodai forgószékből működőképesnek látszik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a járműveket (ma még) emberek vezetik, akik adott esetben nem biztos, hogy a nagykönyv szerinti reakciót tudják adni egy ilyen esetben. Egy pánikszerű vészfékezés még akkor is elég lehet a láncreakció megindulásához, ha az csak kis ideig tart. Elég hozzá, hogy ha egyvalaki nem tartja a biztonságos követési távolságot, elég, ha egy sofőr éppen a telefonjával bíbelődik valamiért és nem figyel, máris kész a baj. Mert mindig lesz valaki, aki nem figyel, nem tartja be a szabályokat. Mindig lesz egy hirtelen fellépő veszélyhelyzet, mindig lesz, aki nem vezet profi módon. Korszerű járműrendszerek Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy autója már rendelkezik a távolságtartásra is képes sebességtartással, illetve fel van szerelve az előttünk lévő akadályok észlelésre képes rendszerrel, annak némi segítséget nyújthat, hogy ezek az autók akár állóra is fékezik helyettünk a járművet. Én a ZalaZone tesztpályán próbálhattam ki 70 km/órás sebességről egy ilyen rendszert: az instruktorok azt kérték, ha becéloztam az akadályt, akkor takarjam el a szemem és még véletlenül se avatkozzak be sehogyan. A Mercedes-Benz GLC-osztályába épített rendszer brutális vészfékezéssel megállította az autót. Ezt élesben is megtette volna, a kérdés, hogy aki mögöttem jön, képes-e ezt lereagálni… És igen, ezek a rendszerek működnek a porfelhőben is. Nem ciki lassan menni az autópályán Közlekedési kultúránk egyik szégyenteljes része, hogy lenézzük, lesajnáljuk azt, aki egy útszakaszon nem halad a megengedett legnagyobb sebességgel. A gyorsabban haladni kívánó sofőrök részéről mindennapos, az úgy nevezett letolás, levillogás, amikor az elöl haladó autó közvetlen közelében haladva követik, előzési szándékukat minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek a másik tudtára juttatni. Az előzést pedig a másik autóba való átmutogatással, lemazsolázással, hétvégi sofőrnek titulálással és ki tudja milyen szavak és kézjelek kíséretében végzik, egyszóval megalázzák a másikat. Sokan, hogy ezt elkerüljék, és senki ne tartsa őket béna vezetőnek, a képességeiken felül is próbálnak teljesíteni a pályán. Az erőszakoskodókat most nem minősíteném, de téves az a látásmód is, hogy csak az elvárások miatt gyorsabban menjünk, mint amit egyébként biztonságosnak éreznénk. Minden körülmények között addig kell lassítanunk, amíg úgy nem érezzük, az előttünk hirtelen felbukkanó akadály, vagy az előttünk közlekedő hirtelen fékezése esetén is meg tudnánk állni autónkkal. Meddig tart az óvatosság? Egy ilyen baleset után a felvételeken látható porfelhő, az ütköző kamion pusztítása, a végeredmény elrettentő látványa sokak retinájába beleég. Természetes, hogy ezután egy autópályán haladva talán már a legkisebb porfelhő, ködfolt, vagy hevesebb esőzés észlelésekor is lassítani fognak. Nagyon helyesen. De meddig tart ki egy ilyen baleset hatása? Ha mélyen elgondolkodunk a történteken, akkor hiszem, hogy tartósan is beépülhet tudatunkba ez a veszélyforrás és a helyes reakció. Vigyázzunk magunkra az utakon! További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát! Képek forrása: police.hu

Elektromos autó töltés Fotó: Opel A német nagyvárosok közül Stuttgart, Münster, Bielefeld és München lakói nagyobb valószínűséggel vezetnek elektromos autót. A tisztán elektromos autók különösen nagy arányban teszik ki ott a magángépkocsikat, amint azt a Szövetségi Közlekedési Hatóság aktuális adatainak értékelése is mutatja. Összességében azonban a 26, több mint negyedmillió lakosú város az országos átlagnál lényegesen rosszabbul jár a személyautók terén. Január 1-jén csaknem 594 000 tisztán elektromos autót regisztráltak magántulajdonban Németországban. Ez a 42 millió személygépkocsi 1,37 százaléka. A 26 legnagyobb német város közül csak négyben magasabb az arány: Stuttgartban 1,83, Münsterben 1,56, Bielefeldben 1,50 és Münchenben 1,42. Hét nagyvárosban még az egy százalékot sem ér el a tisztán elektromos járművek aránya. A legalacsonyabb ráta Drezdában 0,72 százalékkal, Gelsenkirchenben (0,82), Lipcsében (0,84), Duisburgban (0,86) és Brémában 0,89 százalékkal. A 0,91 százalékos Augsburg és a 0,99 százalékos Köln sem éri el az 1 százalékot. Az összes nagy német városra vonatkoztatva a tisztán elektromos járművek aránya a magánautók között 1,17 százalék. Ez bő hetedével kevesebb, mint az országos átlag. „A városokban sok embernek egyszerűen nincs saját töltőberendezése” – magyarázza Ferdinand Dudenhöffer iparági szakértő. Ez különösen igaz a belvárosi területekre. És még ott is, ahol nyilvános töltőállomások vannak, azok gyakran drágábbak, mint a saját fali dobozból származó háztartási áram. Emiatt az e-autó még kevésbé vonzó a városlakók számára. "Az elektromos autók különösen értékesek lennének a városokban a levegőszennyezés csökkentése érdekében" - mondja Dudenhöffer. Ebben segíthet a városi töltőállomások építésének célzottabb népszerűsítése, és szükség esetén az ottani támogatott áramszolgáltatás is. "Autóvárosok" kivétel Dudenhöffer a stuttgarti vagy müncheni viszonylag magasabb árakat azzal magyarázza, hogy ezek „autóvárosok”. "A gyártók alkalmazottainak jó töltési lehetőséggel kell rendelkeznie a munkahelyén – ez ismét vonzóbbá teszi az elektromos autókat." Ha azonban nem csak a magángépkocsikat, hanem a kereskedelmi cégekhez regisztrált autókat is számoljuk, megváltozik a kép. Ezután Wiesbaden megelőzi Frankfurt am Maint, Stuttgartot és Münchent – ​​mindegyik jóval magasabb aránnyal –, és az összes nagyváros is az országos átlag felett van. 

Méray-Horváth Lóránd (1892-1968) és Méray-Horváth Endre (1893-1966) 1923-ban Budapesten, az I. kerület Váromajor utca 10 alatt rendezték be első műhelyüket. A Méray testvéreket a korabeli divatos angol sportmotorok ihlették meg. A Méray motorok jellegzetes háromszög-vázát többek között a Cotton nevű brit márka inspirálta. A Méray-Horváth testvérek, Lóránd és Endre az 1924-es Svábhegyi verseny startjánál A Méray fivérek kezdetben Villiers és Blackburne motorokat használtak, bár kísérleti jelleggel más erőforrásokat is kipróbáltak. A próbálkozások meghozták a maguk eredményét: 1925 májusában, a szintén brit mintára megrendezett TT motorkerékpárverseny ultra-lightweight kategóriájában Lóránd egy 174 köbcentiméteres, felülvezérelt Blackburne motorral szerelt Méray-val első győzelmet aratott. Méray-Horváth Lóránd 1925-ben az angol mintára megszervezett Tourist Trophy versenyen kategóriagyőzelmet aratott Villiers motoros korai Méray a cég első ismert prospektusából Nem sokkal később a kis vállalkozás, amely a Magyar Általános Hitelbanktól felvett hitelekből működött, a bank kapcsolatai révén átkerült a Magyar Acélárugyár Rt tulajdonába. Filigrán Méray-JAP 1926-ból Ettől kezdve szinte kizárólagos jelleggel JAP erőforrásokkal szerelik az immár kisebb szériákban készülő motorokat. A kínálat 175-680 köbcentiméteres sport- és túragépekig terjedt. A nyitott vázas, nyeregtankos motorok szép sportsikereket is arattak. A gyári csapat: Weber Oszkár, Erdélyi Ferenc és dr. Zsótér Bertalan. 1927-1928 folyamán többek között az Automobil-Motorsport húsvéti versenyén, a Magyar Túraúton és a Jánoshegyi versenyen diadalmaskodtak. Ezen kívül az állami megrendelések sem késlekedtek. Gyártás a Magyar Acélárugyár telephelyén A Méray vázat 1928-ban átdolgozták, így abban akár már 1000 köbcentiméteres erőforrás is elfér, amelynek köszönhetően a tűzoltók és a csendőrség is tudta használni ezeket a motorokat 1926-ban a kínálat újabb termékkel bővült: megjelent a háromkerekű áruszállító. A motorkerékpár alkatrészekből összeállított szerkezetet kezdetben 350 köbcentiméteres JAP motor hajtotta. A tricikli második generációja, amelyet 1928-tól árusítottak, immár telekerékkel és nagyobb, 500 köbcentiméteres erőforrással óriási üzleti sikernek bizonyult. A gazdasági válságot is főleg az ezekkel a triciklikkel lebonyolított bérfuvarozási üzletággal sikerült átvészelni. Egy Méray háromkerekű. Forrás: Gázmúzeum A cég méretére jellemző, hogy amikor 1929-ben a Weiss Manfréd konszern először gondolkodott el komolyabban motorkerékpár-építésről, a Magyar Acélárugyár kétségbeesett levélben, mint “a kisebb fél” kérte a céget, hogy álljon el e törekvéseitől. A harmincas évek elején honvédségi sugallatra a Csonka János Gépgyár lemásolta a brit JAP motorokat, s így megszületett a Méray MARA sorozat, amelyet 350 és 500 cm3-es változatban is árusítottak. Az 1930-as években a Méray Motorkerékpárgyár leginkább járműkereskedőként lett ismert. Az Adler személygépkocsik és segédmotoros kerékpárok, a Faun utcaseprő gépek mellett a Méray-Puch motorok említhetők, amelyek csak matricájukon hordozták a márkanevet. 1940-ben véget ér a Méray motorok pályafutása. A vállalat a második világháború után kizárólag kereskedőként működött. Főleg Jawa motorokkal foglalkoztak. 1948-ban a Méray Motorkerékpárgyárat államosították. Méray-Horváth Lóránd Magyarországon maradt, míg testvére Endre Kanadába távozott. Összesen kb. 1700-2000 db Méray motorkerékpár készülhetett. A centenárium alkalmából Lukács Ottó, egy elkötelezett Méray rajongó és gyűjtő egy Méray motorral indul ősszel az amerikai motoros Ágyugolyó Futamon!

A baleset a 1119-es és a 1125-ös út kereszteződésénél történt, a motort vezető férfi a helyszínen életét vesztette – írták. A 1119-es utat lezárták, kerülni Bajna felé lehet - tették hozzá. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!