A krízis jelenléte nyilvánvaló, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A bérek reálérték-csökkenésének következményeként munkavállalók tömege küzd létbizonytalanság miatti szorongással. Illusztráció: HR-Evolution Kft. „Az emberek jólléte romlott, a szorongás egyre szélesebb, tetézve a pandémia, majd a háború miatt kialakult pszichés és mentális problémákat. Egy kutatás szerint 64 százalékkal nőtt a szorongások száma. Egyre többször kell gyásztámogatást nyújtani a cégeknek, mert öngyilkosság híre rázza meg a munkahelyeket” – számolt be tapasztalatairól Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. A szakember szerint ebben a helyzetben a cégeknek erkölcsi kötelessége, ugyanakkor jól felfogott érdeke is törődni a munkavállalók jóllétével. Az általános rossz hangulat hatására csökken a termelékenység, a szorongó munkavállalók miatt a cégek kevesebbet tudnak megfelelően termelni, szolgáltatni.  Ha mindez nem lenne elég, az idei, 2023-as év nehezebb évnek ígérkezik, mint a 2022. Az év előttünk álló első három hónapja különösen kritikus lesz, hiszen már megérkeztek az első nagy összegű rezsiszámlák, ugyanakkor erősödik a természetes depresszió. A tavasz hozhat némi fellélegzést, de addig fokozottan kell figyelni a munkavállalókra – tanácsolja Csikós Nagy Katalin. Hozzátette: a cégek most vizsgáznak emberségből. Munkahelyi támogatási programok A cégeknek számos eszközük lehet a munkavállalóik támogatására. Béremeléskor differenciált emelést lehet végezni és a rászorultakat jobban támogatni. Létrehozhat a munkáltató egy megpályázható támogatási keretet a nehéz helyzetbe kerülő dolgozóinak – tanácsolja a HR-Evolution szakértője. A legjobb megoldás egy belső szociális támogatási rendszer kialakítása, ami kezdeményezően támogat, kiszűri a rászorulókat és aktívan segíti őket. Ez azért is előnyös, mert a munkavállalók gyakran nem merik jelezni, vagy szégyellik a nehéz helyzetüket. Az anyagi segítség mellett ugyanannyira fontos a dolgozók mentális támogatása, a szorongás és a stressz kezelése, akár csoportosan, akár egyénileg. A mentális támogatás mellett a kihívások kezelésében is támogatást adhat a vállalat a munkavállalóknak, mert előfordulhat, hogy csak úgy tudja túlélni a változásokat. A szakértő kiemelte, hogy ha leépítésre kényszerül a vállalat, törekedni kell arra, hogy az lehetőleg gondoskodó program keretében történjen. A gondoskodó program a munkaerőpiaci gyakorlati ismeretek átadásától, az aktív álláskeresési támogatásig tartó teljes skálán segítheti az elküldött dolgozókat. Például, ha a szomszédos cégeknél szükség van munkaerőre, akkor beajánlják a volt kollégát. A gondoskodó programban való részvétel ingyenes és önkéntes a dolgozók számára. Csikós-Nagy Katalin figyelmeztet, hogy a gazdasági nehézségekkel és bizonytalansággal egyenes arányban nő a vezetők felelőssége, hiszen nekik kell észrevenni, ha egy munkavállaló nincs jól és segítségre szorul. Ennek érdekében a HR-nek eszközökkel kell támogatni a vezetőket.  

Alapáron kb. 35 millió forintnál drágább modellek (december/2022 összesen) Mercedes-Benz G AMG 11/151 (alapár 79,645 millió forint) BMW i7 9/10 (alapár 52,124 millió forint) BMW M5 6/50 (alapár 44,25 millió forint) Mercedes-AMG GT 6/114 (alapár 44,33 millió forint) Porsche Taycan 5/51 (kb. 40 millió forinttól) Porsche Cayenne 5/101 (kb. 35 millió forinttól) BMW X6 M 4/46 (alapár 47 millió forint) Audi S/RS Q8 3/42 (kb. 40 millió forinttól) Lexus LS500h 2/10 (alapár 42,5 millió forint) Audi RS 7 Sportback 2/11 (kb. 40 millió forinttól) BMW X7 M 2/17 (alapár 47,85 millió forint) Audi e-tron GT/RS 2/23 (alapár 42,43 millió forint) Mercedes-Benz S-osztály Maybach 2/55 (alapár 72,407 millió forint) Rolls-Royce Cullinan 1/7 (kb. 130 millió forinttól) Bentley Bentayga 1/9 (kb. 85 millió forinttól) Mercedes-Benz GLS Maybach 1/30 (alapár 66,22 millió forint) BMW X5 M 1/51 (alapár 46,17 millió forint) Porsche 911 – 1/60 (kb. 48 millió forinttól) (forrás: Datahouse)    

A legnagyobb gyártók eközben sorra rukkolnak elő az újabb és újabb modellekkel, hogy megfeleljenek a vásárlók igényeinek, ráadásul 2035-től az Európai Parlament döntése alapján már nem is lehet belső égésű motoros autókat értékesíteni a tagországok területén. Hazánkban is egyre többen váltanak környezetkímélő közlekedésre, 2022. november végéig összesen több mint 62 ezer zöld rendszámot adtak ki, a Generali kutatása szerint pedig közel minden 6. magyar vásárolna elektromos vagy hibrid járművet, ha tehetné. Ugyanakkor a kérdés továbbra is adja magát: valóban megéri váltani? Hagyományos vagy elektromos – sok szempontot kell mérlegelni Az elektromos autózás robbanásszerű terjedése arról árulkodik, hogy ez bizony már nem csak a leggazdagabbak úri hóbortja, a fenntartható jövőbe és a környezetkímélő megoldásokba pedig mindenképpen érdemes befektetni. Fontos kérdés azonban, hogy pontosan milyen költségekkel jár belevágni a „zöld” közlekedésbe, a döntés pedig talán még összetettebb, mint valaha, főként hazánkban: az elmúlt évben emelkedtek az áramárak, majd decemberben megszűnt az üzemanyag ársapka is. Persze a költségek a vásárláskor kezdődnek, és mivel egy hagyományos meghajtású, jó felszereltségű új autót már 6-8 millió forintért vehetünk szemben a 10-11 millió forintnál kezdődő elektromos verziókkal, érdemes átgondolni, hogy milyen tételekkel kell számolnunk a továbbiakban. A fenntartási költségek kalkulálása már egy sokkal összetettebb kérdés, hiszen az elektromos autók mellett szóló egyik legfőbb érv az olcsó áram és a dráguló üzemanyagár volt, 2022 azonban jelentősen megbolygatta az állóvizet. A hatályos szabályozás szerint átlagosként megjelölt 210 kWh havi lakossági áramfogyasztást szinte biztosan túllépjük, ha otthon szeretnénk tölteni elektromos autónkat, e felett pedig bizony megugrik az áramtarifa. Ha 100 km-re 17 kWh-s energiaigénnyel számolunk egy tipikus e-autónál, akkor ennek támogatott ára 627 forint körül alakul, de az átlagfogyasztás felett ugyanez már nagyjából 4 290 forintba kerül – mindez persze attól függ, hogy milyen berendezéseket használunk még napi szinten és ezek mennyit áramot fogyasztanak. Az ársapka nélküli üzemanyagárakat nézve azonban ez sem tűnik vészesnek: január elején ugyanis ismét emelkedett a benzin literenkénti piaci ára, így ezért 631, a gázolajért pedig 693 forint körül kell fizessünk a kutaknál. 7 literes átlagfogyasztással számolva tehát jóval magasabb költséggel, 4 417 és 4 851 forinttal kalkulálhatunk egy 100 km-es távon. Emellett – habár a napelemekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen átalakult az elmúlt hetekben – megújuló energiaforrásokkal, hőszivattyúval optimalizálhatjuk az otthoni akkumulátortöltés költségeit. Nem utolsósorban ma már az ország számos pontján állnak rendelkezésre nyilvános töltőpontok, melyek közül néhány ingyenes lehetőséget kínál (habár ezek jócskán leterheltek), ugyanakkor más töltőpontokon január 2-től közel háromszor annyit kell fizetniük egyes e-autó tulajdonosoknak, mint korábban. A szervizdíjakkal is számolni kell A kép láthatóan elég vegyes, mindenkinek érdemes tehát saját körülményeit és igényeit figyelembe véve kalkulálni, ugyanakkor a Generali tavaly év eleji kutatásának tanulságai szerint az elektromos autózás igenis vonzó alternatívának tűnik a magyarok számára. A megkérdezettek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen váltana tisztán elektromos, vagy plug-in (tölthető) hibrid meghajtású járműre, ha módjában állna. A legtöbbjüket a környezettudatosság (57%), a hagyományos üzemanyag árának növekedése (53%) és az innovatív technológia (45%) motiválja, ugyanakkor a várható javítási- (52%) és alkatrészköltségek (46%) riasztják el őket a leginkább. Ez a félelem nem is alaptalan, hiszen mint minden innováció esetében, az elektromos autók szervizeléséhez is nehezebb egyelőre szakembert találni, és a cserélendő alkatrészekhez is drágábban lehet hozzájutni. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az e-autók átlagkára akár 200 000 forinttal is meghaladhatja a hagyományos meghajtású modellekét. „Az elektromos autóknál fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amik miatt olcsóbb lesz a szervizhez szükséges alkatrész költség: nincs olajcsere a motorban; nem kell foglalkozni a vezérműszíjcserével; nincs kuplungcsere, illetve a fékek kopása lassabb ütemű, mivel kisebb mértékben használják őket az energiavisszanyerés miatt. Ám az elektromos autóknál a szervizhez szükséges munkadíj jóval drágább, mert szükség van hozzá most még különlegesen képzett szakemberekre, akik az elektromos rendszerhez értenek. Az ő munkadíjuk jóval magasabb, mint a sima szerelői munkadíj” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési vezetője. Szikszai József szerint ugyanakkor vannak olyan alkatrészek, melyek szervizelése, cseréje továbbra is szükséges: ezek a futóműalkatrészek, az utastérszűrők. Illetve a hűtővíz továbbra is jelen van, csak nem a motorban, hanem az akkumulátorban. Emellett számolni kell plusz szervizteendőkkel: ezek az akku, illetve az elektromos berendezések ellenőrzése. „Ugyan kevesebb az elektromos autók szervizelése esetén az ellenőrizendő lista hossza, de azt magasabb áron végzik el. Emellett hiába jóval kevesebb alkatrész van egy elektromos autóban, ha az elektromos alkatrészek és elektronikák ára magasabb, mint a hagyományos, benzines mechanikus alkatrészeké. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy szervizköltség alatt nem csak a műszaki meghibásodásokat kell érteni, hanem kötelező szervizt, amit a gyártó előír bizonyos időközönként” – mondja a Generali Biztosító kárrendezési vezetője. Fontos a casco A szakértők szerint ezért mindenképpen érdemes casco biztosítással is számolni az elektromos járművek fenntartási költségei között, ráadásul olyan károkkal is szembesülhetünk, melyek a belső égésű motorral futó autóknál fel sem merülnek. Ilyen lehet például a kábel vagy a fali töltő meghibásodása tűz- vagy viharkár miatt, illetve az akkumulátor sérülése vagy esetleg eltulajdonítása. Természetesen emellett a hagyományosabb káresetekre, törésekre, lopásokra, jégverésre is fontos gondolni, ugyanakkor az elektromos meghajtással járó speciális kockázatok – akkumulátormerülés, hirtelen meghibásodás – miatt jó, ha a casco-hoz kapcsolódik 24 órás, azonnali assistance szolgáltatás helyszíni javítással, szükség esetén az autómentés megszervezésével. A Generali felmérése szerint ezekkel a körülményekkel a zöld autózásra nyitott magyarok is tisztában vannak, a kutatás résztvevőinek 58%-a kétségkívül fizetne casco-t elektromos járművére.  

Négyévszakos gumi Az köztudott tény, hogy a nyári gumit 7 fok alatt érdemes lecserélni, de egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy elég lehet-e a négyévszakos gumi használata télen is. Mára rengeteget fejlődött a gyártási technológia, ezért ezek az abroncsok is egyre jobb eredményeket érnek el a független teszteken. Az utóbbi években a térségünkben kifejezetten enyhe telek követték egymást – ez is szólhat többek közt az ilyen típusú abroncsok mellett. Ugyanakkor az is igaz, hogy amint leesik az első hó, a négyévszakos gumik hatásfoka jelentősen csökken. Általánosságban elmondható, hogy aki keveset jár és főleg városon belül közlekedik az autójával – ahol a havat rendszeresen elkotorják – annak jó kompromisszum lehet ilyen típusú abroncsban gondolkodnia. Fotó: OMV Autómosás télen Sokan télen egyáltalán nem járnak autómosóba, hiszen a sózott, latyakos utak miatt hamar ismét koszos lesz az autójuk. Pedig ilyenkor ennek, ha nem is esztétikai, de állagmegóvási szempontból óriási jelentősége van. Az úttestről az autónkra rakódó só, sár és kosz ugyanis a karosszéria egyik legnagyobb ellensége, hiszen szépen lassan tönkre teszi azt. Érdemes ezért alkalmanként rászánni egy kis pénzt és elgurulni a legközelebbi mosóba, hiszen hosszú távon visszahozza az árát. Télen különösen figyeljünk oda arra is, hogy akár gépi vagy kézi mosóban jártunk, csak megszárított autóval induljunk neki, mert a kinti hidegben befagyhatnak és tönkre mehetnek a tömítések, a zárak és a kilincsek. Az ablakmosó folyadék jelentősége A téli hideg beálltával sokak számára lényegtelen műveletnek tűnik a nyári szélvédőmosó folyadék lecserélése az autóban. Érdemes pedig odafigyelni erre is, hiszen a nyári ablakmosó a nagy hidegben megfagyhat és kárt okozhat a folyadéktartályban, a vezetékekben, de még az ablakmosó motort is leégetheti. Télen is mindenképpen az évszaknak megfelelő ablakmosó folyadékot használjunk ezért, de ügyeljünk a minőségre is.  Az olcsó termékek ugyanis nagy hidegben reggel akár okozhatnak kellemetlen meglepetést. Adjuk meg a motornak is, ami jár Télen nem csak nekünk okoz gondot a napkezdés, de a motor is nehezebben indul. Az alapüzemanyagokkal szemben egyes prémium üzemanyagok – például a TÜV tanúsítvánnyal rendelkező OMV MaxxMotion Diesel – olyan plusz adalékanyagokkal vannak ellátva, amik segítik a hidegindítást, így akár mínusz 40 fokig sem kell aggódnunk amiatt, hogy beindul-e a kocsi. Ezentúl az emelt minőségű üzemanyag a fogyasztásra és a teljesítményre is kedvező hatással van, nem beszélve arról, hogy használatával a motorélettartam is meghosszabbodhat. Megfelelő guminyomás Télen is különösen fontos odafigyelni és rendszeresen ellenőrizni a guminyomást a biztonságunk érdekében. Hideg időben ugyanis csökken a kerékben a nyomás, ami fékezés esetén hosszabb fékutat eredményez, ez pedig balesethez vezethet. Hasonlóan járhatunk abban az esetben is, ha túl nagy a nyomás a gumiabroncsban. Éppen ezért rendszeresen, legalább a tankolások alkalmával ellenőrizzük a kerekek nyomásértékeit - erre minden töltőállomáson van lehetőség. Ha biztosra akarunk menni, kövessük az autószervizek tanácsát, és a gyári értékeknél 0,2 barral többet fújjunk az abroncsokba.  Ködlámpa csak indokolt esetben Amint beköszönt az esős, télies időjárás, rengetegen felkapcsolják az első és hátsó ködlámpákat is a jó láthatóság érdekében. Valószínűleg sokan nincsenek azzal tisztában, hogy ezek a lámpák rendeltetésüknek megfelelően erősebb fényt adnak, mint a tompított fényszórók, ezért jó láthatósági körülmények közt csak vakítjuk velük az előttünk és mögöttünk haladót. Ez pedig nem csak bosszantó lehet a többi autós számára, de balesetveszélyes is. A KRESZ ezért pontosan szabályozza, hogy milyen esetben használhatók a ködlámpák: röviden, csak ködben.