Erdős Mihály jelezte: a magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 90 százalékát a Mabisz-tagok adják.      A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a nem-élet üzletág díjbevételei változatlanul nőttek, 12,8 százalékkal, 957 milliárd forintra. Az élet területen ugyanakkor a díjbevételek 5,4 százalékkal, 606 milliárd forintra csökkentek tavaly, ezen belül az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele esett vissza jelentősebben - ismertette. A Mabisz-tagok csaknem 123 milliárd forint biztosítási adót fizettek be a költségvetésbe 2023-ban, 10,1 százalékkal többet, mint az előző évben, a befizetett extraprofit adó pedig meghaladta a 88 milliárd forintot, ami 73,6 százalékkal volt több, mint 2022-ben - közölte a szövetség elnöke. Erdős Mihály elmondta: az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az előző évi 240 milliárd forintról 144 milliárd forintra csökkent 2023-ban, ezzel korrigálva az élet területen a díjbevételek 12,3 százalékkal emelkedtek. A Mabisz adatai szerint tavaly a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal nőtt, a vállalati vagyonbiztosításoké 2 százalékkal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 12 százalékkal, a cascoé pedig 21 százalékkal. Holló Bence, a Mabisz elnökhelyettese kiemelte: a nyugdíjbiztosítási szegmens kifejezetten jól teljesített, és erre számítanak hosszú távon is. Tavaly a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 11 százalékkal 150 milliárd forintra bővült, a biztosítási szerződések száma csaknem 490 ezerre nőtt az előző évi 453 ezerről. Az idén márciusi lakásbiztosítási kampány kapcsán Erdős Mihály elmondta, hogy jelenleg 3,3 milliós a lakásbiztosítási állomány. A Mabisz elnöke úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a kampány során nemcsak a felmondás lehetőségével élnek majd az ügyfelek, hanem új biztosításokat is kötnek. A szövetség elnöke élénk kampányra számít, tapasztalataik szerint már most egyre több ügyfél érdeklődik a lehetőségek iránt. Erdős Mihály felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság elkerülésének fontosságára, illetve arra, hogy a lakásbiztosítási kampány lehetőség a szerződések értékállóságának biztosítására. MTI

2000 óta 21 közútkezelő hunyt el munkavégzés közben, többnyire figyelmetlen autósok miatt. Életerős, kiváló kollégákat, szakembereket, barátokat, családapákat veszített el a társaság. Az elmúlt hetekben történt balesetekben is életveszélybe sodorta a közlekedők figyelmetlensége a közutasokat. Január végén az M0-s autóút déli szektorán, az 5-ös főút csomópontjánál egy személyautó a közútkezelő ütközési energiaelnyelőjének hajtott. Pár nappal ezelőtt pedig Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar vármegye egy-egy mellékúti szakaszán történtek elképesztő esetek.  A balesetekről készült videós összefoglaló a társaság Instagram oldalán, itt nézhető meg: https://www.instagram.com/reel/C3pB4d_oBZ1/?igsh=bWRhM2swZnM1d3F6 Győr-Moson-Sopron vármegyében a Fertőendréd-Sopron összekötő úton Hidegség és Fertőboz község között végeztek a közutasok növényzetgondozási munkát. A brigádszállító gépkocsijuk az út szélén állt, a dolgozók az árokban és az út melletti domboldalon dolgoztak. A balesetet okozó személygépkocsi a brigádszállító gépkocsi hátuljának ütközött neki és azt a dolgozók közé lökte. Kettejüket a brigádszállító gépkocsi alól kellett kimenteni, míg egy harmadik közutas a gépkocsi elejének vágódott. Egyiküknek a bal lába sérült, egy másik munkatársnak a bal válla kificamodott és eszméletét vesztette, a harmadikuknak pedig eltörött az egyik csigolyája. A balesetet okozó személy nem sérült meg. Hajdú-Bihar vármegyében a Tiszavasvári-Hajdúböszörmény összekötő úton, Hajdúdorog és Hajdúvid között végeztek cserjézési munkákat a szakemberek, amikor a brigádszállító tehergépjárműbe belehajtott egy személyautó. Ezután a lepattanó autó a munkagép és a brigádszállító közé csapódott, ahol éppen dolgoztak a szakemberek. A balesetben az egyik közutas dolgozó csigolyája eltört, a vétkes jármű vezetője pedig könnyű sérüléseket szenvedett. Az elmúlt évek tragikus baleseteihez hasonló események a közútkezelő szerint elkerülhetőek lennének, ha a sofőrök minden esetben az útra és a vezetésre koncentrálnak, komolyan veszik és betartják az ideiglenes sebességkorlátozásokat, előjelzéseket. A jelenlegi kedvező időjárás miatt egyre több helyen számíthatnak az autósok kátyúzási és növényzetgondozási munkát végző közutas brigádokra az utakon, ezért a társaság minden közlekedőtől azt kéri, hogy fokozott figyelemmel vezessen. Az elmúlt években számos fejlesztést és technikai módosítást hajtott végre a Magyar Közút a munkaterületek kialakítása és bevonása kapcsán. Ma már nincs is szinte olyan munkavégzés gyorsforgalmi úton, ahol ne lenne kint energiaelnyelővel felszerelt teherautójuk, amivel az ott dolgozókat védenék. Több új, ledes, nagy fényerejű eszközzel vannak teletűzdelve járműveik, sőt, Európában is egyedülálló módon olyan önlerakó és felszedő előjelző rendszereket honosítottak meg hazánkban, amelyekkel a kamionok fölé tudják kinyújtani figyelmeztető jelzéseiket. A társaság tehát mindent megtesz, hogy fenntartsa a biztonságos közlekedés és munkavégzés feltételeit, azonban a balesetek elkerüléséhez valamennyi közlekedésben résztvevő szereplőre számít a társaság.  

A TwinEU által a teljes európai villamosenergia-rendszer digitális másának alapja jön létre. 75 partner, 15 ország, 3 év és 50 cent híján 20 millió euró uniós forrás – ekkora erőfeszítéssel készül az európai villamosenergia-rendszer digitális mása (digital twin) a TwinEU projekt keretében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelt szerepet játszik a konzorciumban: a magyarországi érintettségű demók mellett a kommunikáció koordinációjáért is felel. Fotó: BME Nem sok nagyobb vállalkozás indult még az EU innovációs keretrendszerében, a HorizonEurope-ban, mint a TwinEU projekt. Ennek célja ugyanis az, hogy kidolgozza az európai villamosenergia-rendszer digitális másának koncepcióját. A digitális ikrek által a teljes európai villamosenergia-rendszer átláthatóbbá, könnyebben irányíthatóvá és tervezhetővé válik, ami az energiapiacok működését is hatékonyabbá teszi – mindez pedig elengedhetetlen az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok eléréséhez. A TwinEU január 15-16-i brüsszeli projektindítóján nem csupán a 75 konzorciumi partner mutatkozott be, hanem a finanszírozó Európai Bizottság (EB) képviselői is elhelyezték a projektet az aktuális EU-s célrendszerben. Mint elhangzott, az EB kifejezetten egy projektet szándékozott támogatni ebben a kiírásban, ezzel biztosítva azt, hogy az elindult projekt egy, a teljes európai rendszerre alkalmazható koncepciót fejleszt majd ki. A koncepció lényege az, hogy végül ne egy, mindenre kiterjedő digitális iker jöjjön létre, hanem a villamosenergia-rendszer egyes elemeit mimikrizáló digital twinek olajozott szövetsége, ahol az adatmegosztás átjárhatósága teljes mértékben biztosított az alegységek között. A projektben résztvevő egyetemek, kutatóintézetek, hálózatüzemeltetők, energiakereskedők és szoftverfejlesztők tehát a következő 36 hónapban azon dolgoznak majd, hogy a digitális ikrek konföderációja révén egy megbízható, ellenálló és biztonságosan üzemelő digitális infrastruktúra jöjjön létre. Mindez nem csak még több megújuló energiaforrás rendszerbe illesztését teszi majd lehetővé, hanem új üzleti modelleknek is utat nyit majd. A digitális iker, angolul digital twin (DT) egy valós rendszer, folyamat, termék vagy akár egy szolgáltatás komplex virtuális modellje, összetett számítógépes szimulációja; egy tárgy vagy rendszer virtuális reprezentációja a metaverzumok digitális világában. A valós, fizikai világot és annak körülményeit a rendszer az eredetivel megegyező paraméterekkel megalkotja a digitális világban. Az eredeti és a virtuálisan létrehozott iker párosításával lehetővé válik a valós idejű adatok elemzése gépi tanulással és felügyeleti rendszerek segítségével. Ezzel az eszközzel megelőzhetők bizonyos, például tervezésbeli problémák, még a bekövetkezésük előtt. A TwinEU projektben összesen 8 pilot kapott helyet, ami 11 országot – köztük Magyarországot – érint. Ezek célja, hogy olyan skálázható, különböző piacokon és régiókban is alkalmazható megoldások szülessenek, amelyeket különféle felhasználási célra tesztelnek majd. Ezek mellett a projektnek lesznek központi elemei is, vagyis amelyek kifejezetten az egyes pilotokban tesztelt megoldások összekapcsolhatóságát hivatottak megoldani. A három szintből összeálló architektúra egyrészt képes lesz a TwinEU-ban és egyéb keretek között kialakított digitális ikrek egy rendszerbe terelésére, illetve az adatcsere átjárhatóságának biztosítására. Ezekre alapulva különböző szolgáltatási lehetőségek épülnek majd, amelyek például a hálózat kiber- és fizikai ellenállóképességét, az előrejelzések pontosságát, illetve hálózati optimalizációt, vagy éppen a hálózat kezelését teszik majd fejlettebbé. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke meglehetősen komoly szereplője a projekt konzorciumnak. Ezt jól mutatja, hogy a közel 20 millió eurós EU-s támogatásból 777 500 euró tartozik hozzájuk, ami a 4. legnagyobb a konzorciumi partnerek közül. Németh Bálint vezetésével a BME VIK csapata a projekt valamennyi munkacsomagjában (work package) érintett. Hartmann Bálint kulcsszerepet játszik a magyar vonatkozású pilotokban, illetve Vokony István koordinálja a TwinEU teljes kommunikációs tevékenységét. A feladat többek közt magában foglalja a projekt kommunikációs stratégiájának megalkotását, a kommunikációs felületek kialakítását és folyamatos frissítését, a megjelenési lehetőségek felkutatását, továbbá a teljes konzorcium kommunikációs tevékenységének koordinációját, valamint a tudományos eredmények közlését és megtárgyalását is. A magyar vonatkozású demo háromlábon áll, amelyek a három év alatt egy teljes rendszerré állnak össze. Az egyik rész a távvezeték terhelhetőségét növeli majd azáltal, hogy a korábban a BME VIK által más EU-s projektekben (Flexitranstore, FARCROSS) kifejlesztett dinamikus vezetékértékelési rendszer kap egy mesterséges intelligenciát használó digitális ikret is, amely sokkal pontosabbá teszi majd a méréseket. Az így nyert, megnövekedett hálózati áteresztő képesség valóban hasznosuljon is, a demo második része a határkeresztező kapacitások számítására vonatkozó algoritmus kifejlesztésére irányul majd. Ehhez pedig harmadik lábként egy piaci platform is kapcsolódik, hogy a kapacitással nyert rendszerszintű szolgáltatások kereskedése is gördülékenyen valósuljon meg. „A TwinEU projekt nem előzmények nélküli. Több, nemzetközi, EU-s projekt eredményeit foglalja össze és emeli egy magasabb szintre. Rendkívül izgalmas látni, hogy a terület Európai kiválóságai is mekkora elánnal és lelkesedéssel, várakozással vannak a projekt iránt. Ez megerősít minket abban, hogy közösen valóban tudunk új értéket teremteni és hatást gyakorolni a villamosenergia-ipar fejlődésére. A feladatra lehetőségként tekintünk, a roppant felelősség mellett. A TwinEU projekt részeként a BME lehetőséget kap arra, hogy élvonalbeli kutatásokban és fejlesztésekben vegyen részt, ami hozzájárul az egyetem tudományos hírnevének és kutatási profiljának erősítéséhez. A WP10 vezetőjeként az egyetem közvetlen befolyást gyakorolhat a projekt irányára és eredményeire. Így a BME szorosan tud együttműködni más európai egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari partnerekkel. Ez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősíti, hanem lehetőséget teremt a tudás és a tapasztalat cseréjére is. Integráljuk a projekt eredményeit és tapasztalatait az oktatási anyagainkba, így gazdagítva a hallgatók tanulmányi élményét és felkészültségét a munkaerőpiacra lépéshez. Ezáltal az egyetem közvetlenül hozzájárul Európa társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, különösen a WP10 által vezetett területeken. Ez növelheti az egyetem társadalmi felelősségvállalását és elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt. Valamint a WP10 vezetőjeként fontos szerepem van a projekt sikerében, ami hozzájárul az egyetem nemzetközi láthatóságának és elismerésének növeléséhez.” – fejtette ki a projekt indulása kapcsán Vokony István a BME VIK egyetemi docense. Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A liptószentmiklósi járásbeli Kráľova Lehota és Malužiná között a megáradt Bocianky folyón próbált átkelni terepjárójával két erdész. Egy gázlónál próbáltak átkelni, amit jól ismertek. Odafele még nem is akadt gond, csak amikor visszafele jöttek. Az egyikük arról számolt be a Joj TV-nek, hogy a vízben ledöglött a motorjuk, az erős áramlat pedig elkezdte sodorni a kocsit. Ezután mintegy 150 méteren át vitte őket a víz, mígnem az autó a partnak sodródott. Itt lehúzták az ablakot, majd kimásztak rajta és segítséget hívtak. Fotó: parameter.sk Tibor Gärtner, a liptószentmiklósi tűzoltók bevetési parancsnoka közölte a tévével, hogy mikor a helyszínre értek, az autót biztosították, nehogy elmozduljon a part közeléből. Hegymászókötéllel rögzítették, a vízből való kihúzását pedig ezt követően a tulajdonos biztosítja, miután levonult az ár. Gabriela Kremeňová rendőrszóvivő közölte azt is, hogy az eset után megszondázták a sofőrt, de a teszt negatív lett. Sérülés és környezeti kár sem keletkezett.