Az új projektek résztvevői: a Massachusetts-i Egyetem, a Philadelphiai Gyermekkórház, a Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete, a Massachusetts-i Technológiai Intézet, az Iowai Egyetem, a Virginia Tech és az Indianapolisi Purdue Egyetem szakértői. A projektekből származó adatokat nyilvánosságra fogják hozni, hogy az eredmények a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá a gépjármű-biztonság fejlesztéséhez az egész iparágban. A kilenc projekt a következő: Projekt cím Témakör Intézet A járművezetők önértékelése és ismeretei alapján testreszabott képzés     Hogyan tudjuk elősegíteni a biztonságtechnika megfelelő alkalmazását, ha már meglévő tévhitekkel szembesülünk? A kutatók megfigyelés és szimulátoros kutatás kombinációjával vizsgálják, milyen típusú oktatást kapjanak azok, akik téves információval rendelkeznek a biztonságot szolgáló technológiákról. Massachusetts-i Egyetem – Amherst Kockázat-előrejelző tréning a kezdő sofőrök vezetésének javítására Segíthet-e egy interaktív eszköz a kezdő járművezetőknek abban, hogy jobban felismerjék a veszélyeket a gyakori vezetési helyszíneken? A kutatók a célpontok azonosítását javító szoftvert, valamint annak a vezetési teljesítményre, a jövőbeli balesetekre és a közlekedési szabálysértésekre gyakorolt hatását vizsgálják. Massachusetts-i Egyetem – Amherst A gondviselők hozzáállása a gyermekkori hőgutával kapcsolatos kockázatokhoz és megoldásokhoz Mi a motivációs háttere a hőgutát megelőző lépéseknek? A kutatók tudományos felmérések és célzott csoportos interjúk segítségével elemzik az észlelt kockázati tényezőkkel és a kockázatcsökkentő stratégiák elfogadásával kapcsolatos társadalmi viselkedési formákat. Philadelphiai Gyermekkórház Valós és szimulált esetek könyvtára az autonóm járművek és a sérülékeny úthasználók közötti balesetek és kölcsönhatások valós és szimulált eseteit illetően Hogyan lehet összehangolni az automatizált vezetés fejlesztői és az érdekelt felek közötti közös tapasztalatokat az autonóm járművek biztonságával kapcsolatban? A kutatók több vezetési adatbázist fognak tanulmányozni, hogy a biztonságértékelésben felhasználható összetett, egyedi járművezetői interakciós forgatókönyveket azonosítsák. Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete Vezetéssel össze nem függő változó karakterisztikájú tevékenységek Milyen, a vezetéshez nem kapcsolódó tevékenységeket végeznek a járművezetők, amikor az L2 automatizáltsági szintnek megfelelő funkciókat alkalmaznak útközben? Massachusetts-i Technológiai Intézet Gyors reakció a fogyasztók oktatási igényeire, illetve az over-the-air frissítésekre Hogyan kell tájékoztatni a felhasználókat a fedélzeti frissítés eredményeként bekövetkező változásokról? A kutatók azt vizsgálják, hogy a rendszerek működésbeli változásai hogyan hatnak a vezetési teljesítményre és viselkedésre, majd különböző oktatási módszereket javasolnak az új működés megértéséhez.  Iowai Egyetem A járművezetők kikerülő manőverei a kereszteződésekben bekövetkezett balesetekben Hogyan segíthet a vezetéstámogató rendszer a járművezetőknek abban, hogy természetes módon kerüljék el a kereszteződésekben bekövetkező baleseteket? A kutatók számos, a kereszteződésekre jellemző vezetési adathalmazt elemeznek különböző vezetési forgatókönyvekkel, hogy megfelelő modelleket fejlesszenek ki és integráljanak. Virginia Tech A veszélyeztetett úthasználók viselkedésének előrejelzése (kerékpárosok és e-rolleresek) Hogyan javítható a kerékpárosok és a közlekedés egyéb résztvevői közötti interakció a biztonság növelése érdekében? A kutatók több amerikai városban gyűjtik a közlekedési adatokat, hogy interakciós modelleket hozzanak létre a járművek, a kerékpárosok és az e-rolleresek között a stresszmentes vezetéstámogató rendszerek kifejlesztése érdekében. Indianapolisi Purdue Egyetem Egyenlőség az ütközésvédelemben: emberek közti különbségek figyelembevétele a sérülések értékelésénél Milyen paraméterek befolyásolják az emberek közti sokféleség okozta sérülésbeli különbségeket, különösen a mellkasi sérülések tekintetében? A kutatók a THUMS emberi modell segítségével vizsgálják a férfiak és a nők eltérő testalkatát, valamint azt, hogy miként lehet javítani az ütközésvédelmüket. Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete   Minden projektre rövid határidőt szabtak, hogy minél előbb ki tudják értékelni az eredményeket. A CSRC további projektet meghirdetését is tervezi a jövőben, melyekhez partnereket keres. Abban bíznak, hogy új nézőpontokat és különböző kutatási módszereket kínálnának a veszélyeztetett és kiszolgáltatott népességcsoportok biztonsági problémáinak kezeléséhez. A Toyota 2011-ben hozta létre a Collaborative Safety Research Center-t (CSRC), hogy az egyetemekkel, kórházakkal és más intézményekkel kötött nyílt együttműködése révén előmozdítsa a közlekedésbiztonságot az iparág és a társadalom számára. A CSRC az első 10 év során 85 millió dollárt kapott az alapvető biztonsági kutatásokra, többek között a fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) hatékonyságával kapcsolatos eszközök és tesztelési eljárások fejlesztésére.  

A 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgeneráció debütálásával az autóiparban elsőként mutatkoznak be olyan műanyagból készült karosszéria- és utastér-alkatrészek, amelyek gyártásához körülbelül 30 százalékban újrahasznosított halászhálókból és kötelekből előállított nyersanyagokat használnak. A világ kikötőiben már idő előtt, proaktív módon megkezdik az elhasználódott halászhálók és kötelek beszerzését, hogy azok ne kerüljenek a tengerekbe. A tengeri halászat során keletkező hulladékokból egyedülálló újrahasznosítási folyamat során hozzák létre a jövő modelljeiben használt karosszéria- és utastér-alkatrészeket, amelyeknek előállítása a hagyományos gyártási folyamathoz képest mintegy 25 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár. A BMW iX és a BMW X1 szőnyegei például újrahasznosított nejlonhulladékból előállított, szintetikus fonálból készülnek. Az ECONYL néven ismert anyag alapját a kidobott halászhálók, az elhasználódott padlóburkolatok és a műanyaggyártásból származó hulladékmaradványok adják. Csak a BMW Group kínál modelljeiben olyan látható alkatrészeket, amelyek a tengeri halászat során keletkező hulladékokból készülnek A dán PLASTIX vállalattal együttműködésben kidolgozott, új kezdeményezésével a BMW Group új szintre emeli a tengeri halászat során keletkező hulladékok újrahasznosítását. A kiválogatási fázist követően a halászhálók és a kötelek egy innovatív eljáráson esnek át, amely során műanyag granulátumot állítanak elő. Amíg az újrahasznosított tengeri műanyagokat az autóiparban kínált új modellek alkatrészeihez eddig csak szálak formájában használták fel, addig az új, innovatívan újrahasznosított anyag már fröccsöntési eljárásra is alkalmas – most először. Az így előállított alkatrészek alapanyaga mintegy 30 százalékban tartalmazhat tengeri halászat során keletkező hulladékot. Az újrahasznosított műanyagok számára ez új alkalmazási és felhasználási lehetőségeket teremt. A fröccsöntési eljárás során ugyanis olyan alkatrészek készülhetnek, amelyeket a 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgeneráció karosszériáján és utasterében nem csupán láthatatlan, de látható helyeken is alkalmazhatnak a tervezők. A BMW Group összességében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a sorozatgyártásban kínált új modelljeiben felhasznált, hőre lágyuló műanyagokban 2030-ra a jelenlegi mintegy 20 százalékról átlagosan 40 százalékra növelje a másodlagos anyagok alkalmazási arányát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Amikor egy autót el szeretnénk adni, magától értetődő, hogy kiglancoljuk. De ha ez a művelet nincs benne a rendszeres autókarbantartási rutinunkban, a potenciális vevők egyből kiszúrják, hogy nem szerettük eléggé a járgányunkat, vagy legalábbis nem fordítottunk kellő figyelmet az ápolására. A külsőségek itt is sokat nyomnak a latban. A karcolások, foltok és koszos felületek csökkentik az autó értékét. Na, de milyen gyakran mossuk vagy mosassuk a kocsit? Ez nyilván függ attól, hogy mennyit használjuk és hol parkolunk. Egy, a motorway.co.uk cikkében említett főszabály szerint kéthetente iktassuk be a programunkba az ápolási procedúrát. Ennél gyakoribb mosást igényelhet a sár, az állati ürülék, a rovarok, a pollenek, a kátrány vagy télen a só felrakódása az autóra. Hogy garázsnál, kertben vagy mosóban végezzük-e a takarítást, ez lehetőségek, szokás és meggyőződés kérdése. Ha magunk mossuk, ezekre érdemes figyelni: árnyékban parkoljunk, mert a napon a mosószer és a víz hamar rászáradnak a járműre, a kerekek mosása az utolsó fázis, ha nem szeretnénk, hogy a fékpor és az egyéb szennyeződés megkarcolja a zománcot, a tisztítás végén jó ötlet, ha egy puha, száraz ronggyal áttöröljük az egész autót, hogy a vízcseppek ne hagyjanak csúnya nyomot rajta. Gépi mosásánál ne válasszunk olyan helyet, ahol hatalmas keféket használnak, mert ezek gyakran összegyűjtik a szennyeződéseket és kavicsokat, amik károsítják a járművet. A viasz védőréteget nyújt az autónak, óvja a fényezést és a festéket, és a fényes felületre kevésbé tapad a por és a kosz. A rendszeres viaszozás nélkül a festék lassan kifakul, az autó elveszíti új kinézetét, ami csökkenti az értékét. A viaszt is árnyékban, ideális esetben a közvetlen napfénytől védett garázsban érdemes felvinni. Átlagosan háromhavonta, de az új autókra ennél ritkábban kell ez az extra ápolás. Egy profi trükk: spricceljünk az autó karosszériájára vizet, ha gyöngyözik, akkor a viaszra nincs szükség.  

Galamb József 1915-ben lett amerikai állampolgár, 1917-ben új hazájában meg is nősült. Felesége a szép Dorothy Beckham. Hamarosan megszületett első kislányuk Clair 1918-ban, majd később a második Glória is 1927-ben. (Írásunk első részét itt olvashatják.) A nagy háború után, 1921-ben Galamb József hat Fordson traktort küldött Makóra testvéreinek, hogy ezzel dolgozzanak és propagálják a Ford termékeket. Így született meg a családi cég, melyet a két fiatalabb testvér, János és Ferenc vezetett. Galamb József 1922 őszén az üzletet beindítani Makón járt, az autók, traktorok, alkatrészek hajóval érkeztek Fiumébe. A makói telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt. A szerelőműhely külső falára az 1920-as évek végén festették fel a színes - piros-sárga-zöld színű - autókat, melynek nyomai alapján nemrégiben szépen felújították a műhely külső részét, az úgynevezett Ford falat. Az egykori Ford lerakat szépen felújított fala Makón. A forgalom növekedésével Békéscsabán is nyílt egy nagy Ford-lerakat, ahol 35 szerelő dolgozott. 1922-es hazalátogatása alkalmával a Pénzvilág című lap hosszabb interjút Galamb Józseffel. Ugyanekkor a frissen megalakult Mérnöki Kamara elnöke Zielinszky Szilárd professzor előadásra kérte fel Galamb Józsefet.  A Mérnök és Építész Egylet Reáltanoda utcai székházának dísztermében megtartott előadáson a Ford gyár történetét és a futószalag bevezetését ismertető előadását filmmel is illusztrálta Galamb József. 1926-ban ismét temetésre kellett a családnak összegyűlni. János testvérüket kísérték ki az újvárosi református sírkertbe. A Makóról Budapestre visszautazó Galamb Józsefet Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogadta a Várban. Amint meglátta egykori tengerészét, megszólalt: „Én ismerem a főmérnök urat!" Pillanatok alatt kiderült, hogy 25 évvel azelőtt a gépészképzö-iskolahajón találkoztak először. Szalagon a Ford T-Modellek. Halmágyi Pál szerint a protokoll ezzel véget is ért, Horthy Miklós meghívta Galamb Józsefet magánlakosztályába. Megismerkedett a kormányzó családjával és több mint négy órát beszélgettek. Szóba került István fia - ekkor III. éves mérnökhallgató - rendkívüli érdeklődése a technikai újdonságok és Amerika iránt. Megbeszélték, hogy az egyetem elvégzése után Horthy István tanulmányútra megy Detroitba. Horthy Miklós 1929. szeptember végén avatta fel a világháborús hősök emlékművét Makón. Itt a kormányzó magához hívatta Galamb Sándort és megkérte, írjon testvérének, hogy István végzett és mehet Amerikába. Az ügy jó kezekbe került és minden tökéletesen sikerült, bár Galamb József közismert szerénységével finoman a háttérben maradt. Az „Autó" című újság 1930-as száma. Közbenjárása nyomán Henry Ford saját kezűleg írt a kormányzónak, hogy szívesen fogadja fiát Detroitban. István értékes hónapokat töltött a Ford Művekben. 1929 őszétől előbb egyszerű munkásként dolgozott, majd a traktorszerelési, s végül a kísérleti tervező osztályra került.  Összesen 18 hónapot töltött a Fordnál. A kísérleti részlegnél már nagy valószínűséggel közvetlenül Galamb József irányítása alatt dolgozott. Az „Autó" című budapesti újság 1930-ban címlapon hozta közös fényképüket és nagy cikkben számolt be a két magyar mérnök és a Ford Művek munkájáról - mesél a történet egy kevésbé ismert szeletéről a nyugalmazott múzeumigazgató. Galamb József 1932-ben volt utoljára itthon, a hosszú évtizedekig végzett megfeszített munka után, 1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága az amerikai álom megvalósulásának és az érvényesülésének példája. 1905-ben a Ford cég még egy 300 főt foglalkoztató kisüzem volt, 1944-re az USA óriásvállalatainak egyik legnagyobbika lett. Az 1910-es évek közepén napi 250 autót gyártottak, húsz évvel később a termelés napi 10 ezer kocsira emelkedett. E rendkívüli fejlődésben és sikerekben oroszlánrésze volt Galamb József terveinek és kitartó munkájának. 1955. december 4-én, 74 éves korában a világ egyik legnagyobb autógyártó konszernjének nyugdíjas főmérnökeként hunyt el. A csúcson naponta közel 10 ezer Ford T-Modell készült. Emlékét szülővárosában a II. világháború után - a közismert okok miatt - nem ápolták, testvéreit amerikai kapcsolataik miatt zaklatták. A családi vállalkozást természetesen államosították, az Amerikából érkező pótalkatrészeket az ávósok foglalták le. Csak 1981-ben, születésének 100. évfordulóján tört meg a jég. A centenáriumon emléktáblát avattak az egykori Ford-lerakat falán, egy évvel később pedig emlékkiállítás nyílt a múzeumban. 1990-ben a makói Szakmunkásképző Intézet felvette Galamb József nevét. 2001-ben, születésének 120. évfordulóján ismét a város híres elszármazottjára emlékezett Makó. Posztumusz díszpolgári címet kapott, felavatták mellszobrát, tudományos emléküléssel, dokumentum kiállítással emlékeztek meg róla. Mára már több tábla és szobor is őrzi emlékét Makón, nem kis részben Halmágyi Pál múzeumigazgató kitartó munkájának, kutatásainak köszönhetően. Erről korábbi cikkünkben olvashat részletesebben. Halmágyi Pál és egy üzemképes Ford T-Modell. A veterán autósok szövetsége pedig üzemképes T- modellekkel és autós találkozókkal is tiszteleg a világhírű magyar mérnök munkássága előtt. Ahogy tette ezt 2022. szeptember 10-én a XIV. Maros-parti Randevú Nemzetközi Veteránjármű Találkozón. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!