A kialvatlanság pedig számos forrásból eredhet. Nem kell ehhez hosszantartó buli, éjszakába nyúló munka, elég, ha alvás közben többször felriad az illető, sosem lesz kipihent igazán. Aki pedig alvási apnoéval küzd, annak ez a helyzet ugyancsak ismerős lehet. Ennek az egyik leggyakrabban előforduló alvászavarnak a jellegzetessége, hogy a felső légutak alvás közben teljesen vagy részlegesen elzáródnak, s akár egyetlen éjszaka alatt 40-50 alkalommal is légzéskimaradás lehet. Amikor a szervezet észleli ezt, hangos horkantással kezd lélegezni az érintett, viszont ez a szaggatott alvás értelemszerűen kimerültséghez vezet, másnap komoly problémákat okozhat. A teljes magyar lakosság 2-4 %-a érintett ebben a problémában, amelynek elhanyagolása nappali fáradtsággal, álmossággal, váratlan nappali bealvással, túlsúllyal, magas vérnyomással járhat együtt. Az alvási apnoe életveszélyt okozhat! Magyarországon évről évre többszáz olyan közlekedési baleset történik amelyet a volánnál elalvó sofőrök okoznak. Az Európai Unióban ez a szám még magasabb, s miután számos, a közelmúltban végzett kutatás szerint az esetek legnagyobb részében a sokszor tragikus balesetek hátterében kezeletlen obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) áll, az EU közlekedésbiztonsági programjának keretében a tagállamokra is kötelező módon úgy módosította a vezetői engedélyek kiadását vagy meghosszabbítását, hogy akinél felmerül ez a gyanú, alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni és csak akkor kaphat újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudja igazolni az állapotjavulást. Aki tehát érintett lehet, jó, ha időben felkészül erre, és jóval a jogosítvány lejárta előtt igénybe veszi az alvásvizsgálatot. Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus, a Magyar Alvástársaság elnöke szerint: „Az obstruktív alvási apnoét komolyan kell venni, hiszen a kezeletlen OSAS betegek egészséges társaikhoz képest 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, és egy nemzetközi kutatás szerint legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül. Ma már arra is van adatunk, hogy a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoé szindrómában.” A SomnoCenter, az Alvászavar Központ oldalán egy egyszerű teszttel bárki megnézheti, hogy van-e alvászavara. Kérdezéses tesztet végeznek a háziorvosok, üzemorvosok is, egy szakmai kérdőívet töltenek ki, melyben a testsúly, testtömeg index, vérnyomás és egyéb paraméterek alapján egyértelműen kiderül, hogy fennáll-e az apnoé gyanúja, majd az Alvászavar Központban is ennek segítségével kezdődik a vizsgálat. Hogy történik a vizsgálat? A vezetéshez szükséges alvási apnoé szűrővizsgálat lényege, hogy egy éjszakán át tesztelik a pácienst. Alvás közben karóraszerű eszközt kap a csuklójára, amely a szívritmust, valamint a vérben levő oxigén szintjét rögzíti. Az eszközhöz tartozik egy szenzor is, melyet az orr alá erősítenek, ez méri a levegő áramlását. A vizsgálat eredményét ezután szomnológus, alvásszakértő orvos értékeli. Ennek alapján megállapítható a betegség súlyosságát jelző, úgynevezett AHI-index (az egy alvásóra alatti légzészavarok száma). Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk. Amennyiben ezzel az alvásvizsgálattal kapott érték magasabb 15-nél, alvásdiagnosztikai központban végzett, éjszakai alvásvizsgálat szükséges az alvásfüggő légzészavar pontos diagnosztizálásához és a kezelés meghatározásához. Akinél úgy a teszt, mint az alvásvizsgálatok pozitív eredményt hoznak, a szomnológus egy úgynevezett légsínterápiás készülék, másnéven CPAP-készülék használatát írja fel, amely a légutakban folyamatosan biztosítja a levegő áramlását, megszüntetve így a légzéskimaradásokat és a véroxigénszint ingadozását. A CPAP-terápia olyan hatékony, hogy akár a használat másnapján észrevehetően javul a beteg közérzete, jelentősen enyhül, majd megszűnik a nappali álmosság, fáradtság. Miért fontos erre odafigyelni? A jogosítvány meghosszabbításának feltételeit megváltoztató rendelet szerint, a mérsékelt vagy súlyos alvási apnoéban szenvedő gépjárművezetőknek akkor újítják meg a jogosítványát, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni a terápia következtében bekövetkező állapotjavulást. Mivel az eredményeket ma már az EESZT rendszerébe is fel kell tölteni, nem kerülhető meg a vizsgálat és a terápia semmiképpen sem. A kezelés alatt álló, az 1-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében az alkalmassági felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell majd elvégezni. A szomnológusok már most sem javasolják a vezetést azoknak, akik legalább 30 napja folyamatos álmosságtól, fáradtságtól, ingerlékenységtől, magas vérnyomástól szenvednek, mert a betegség következtében bármikor elalhatnak a volánnál, így nekik tanácsos minél előbb elvégeztetni az alvási apnoé szűrővizsgálatot. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!