A 2018 óta piacon lévő luxus‑sportkupé – amely kupéként és kabrióként is készült – a vállalat modellstratégiájának átalakítása és a csökkenő kereslet miatt tűnik el a kínálatból. A modell kifutásának folyamata már tavaly megkezdődött: 2024 júliusában a Lexus megszüntette a hibrid LC produkcióját, idén augusztusban pedig a tisztán benzines, ikonikus V8-as változat is elhagyja a gyártósort. Ezzel az LC-sorozat teljes egészében lezárul. A fő ok a visszaeső globális kereslet az olyan hagyományos, nagy lökettérfogatú, atmoszférikus motorral szerelt sportkocsik iránt, mint az LC500. A piaci trendek azonban egyértelműen az elektrifikáció felé tolódnak, és a Lexus is ebbe az irányba csoportosítja át erőforrásait. A vállalat adatai szerint 2025 decemberéig világszerte mintegy 15 ezer darab LC talált gazdára – egy presztízsmodell esetében ez tiszteletre méltó, ám üzletileg nem nagy mennyiség. Ráadásul az utolsó évben az eladások nagyjából a felére estek vissza, ami döntő érv lett a gyártás leállítása mellett. Az LC eredetileg 2012-ben, LF-LC néven jelent meg tanulmányautóként, lenyűgöző formavilágával azonnal magára vonva a figyelmet. A sorozatgyártású változat volt az első Lexus, amely a GA‑L padlólemezt használta – ez az alap a mai napig a márka több nagyméretű és sportos modelljének építőköve, köztük az LS luxusszedánnak is. Az LC nem csupán autó volt: a Lexus dizájnfilozófiájának és mérnöki tudásának látványos bemutatójaként szolgált. A szakma elismerően szólt a modell építési minőségéről, hangolásáról és különleges arányairól. A Lexus még olyan dizájnkísérleteket is megengedett magának a modell körül, mint a Tokiói Autószalonon kiállított, Minecraft-stílusban „pixelesített” IS – jelezve, hogy az LC és társai a márka kreatív arcát is hivatottak megmutatni. Bár utód nem érkezik, a 2026-os modellévre még készül néhány példány az LC500-ból. A típus továbbra is a legendás, 5,0 literes, szívó V8‑assal érkezik, amely 471 lóerőt ad le, 4,4 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órára az autót, hangzásával és karakterével páratlan élményt kínál. A Lexus LC500 búcsúja több szempontból is korszakváltás. Egyrészt eltűnik a piac egyik utolsó, tisztán szívó V8-assal szerelt, luxus‑Gran Turismo karakterű autója. Másrészt a Lexus is jelzi vele, hogy a jövőt egyre inkább az elektromosításra és a fenntartható technológiákra alapozza. Az LC ugyan kis darabszámban készült, mégis sokak szerint a márka egyik legszebb és legbátrabb modellje volt. Most pedig, aki szeretne magának egy ilyen különlegességet, annak még van pár hónapja – utána a Lexus LC500 végleg történelem lesz.  

STOP! Valakinek muszáj tanítani, megmutatni főleg a fiatal generációnak azt, hogy mennyire gyorsan válhat veszélyessé egy közlekedési helyzet. Erre a legjobb alkalom, ha ellátogatunk egy balesetmegelőzési előadásra, ahol találkozhatunk Vágvölgyi Zoltánnal: ő az a szakember, aki életét a baleset megelőzésre, és a felelősségteljes közlekedésre nevelésre szentelte. De nem volt ez mindig így, hiszen korábban ő is a sebesség szerelmese volt, ahogy fogalmazott mechanikai drogos. De pálfordulása után az ország leghitelesebb nagykövetévé vált, akinek előadását az életben egyszer mindenkinek látnia kell. Azóta már mellé, és az általa képviselt baleset-megelőzési kampányok mellé álltak olyan ismert szakemberek, mint Nagy Bence vonatgázolás-túlélő, Schali László végtagvesztett egykori rendőr, Pintér József címzetes rendőr főtörzszászlós, Báldi Gergő autóversenyző, kétszeres szimulátor-világbajnok, Dr. Herpy Miklós ügyvéd, Dr. Mocsári Tibor közúti biztonsági auditor, és Zsurzs Jenő vezetéstechnikai instruktor. Az elsődleges cél pedig nem lehet más, mint a fiatalok nevelése, tanítása, hogy amikor sikeresen levizsgáznak, és megkapják a jogosítványt, akkor valóban éretten üljenek be az autóba, azaz meglegyen bennük a “közeledési nagykorúság”. A szakemberek szerint a felelősségtudat csak 25 éves korra fejlődik ki a fiataloknál, akik ebben a korukban már akár nyolc éve aktív gépjárművezetők lehetnek, ezért fontos nekik időben megmutatni, hogy soha ne döntsenek meggondolatlanul, ha gépjárműbe ülnek. Az előadásokban bemutatott korábbi balesetek példaként szolgálhatnak nekik, ezek elemzésével megtanulhatják, hogyan tudják ezeket elkerülni. Nem a vezetés örömét veszik el egy ilyen elődáson, hanem a lehetséges tragédiához vezető utat törlik el, hogy egy fiatal élete sem sírkőbe vésődve végződjék egy tragikus közeledési baleset után. Markáns, az ifjúságot kiemelten óvó, életvédő változtatásokra van szükség! Példaképválság van szűkebb, és tágabb környezetünkben is. Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy a közösségi médiában látható felelőtlen viselkedés nagyon hamar tragédiákhoz vezethet. Kiemelten, a hatóságok bevonásával kell foglalkozni az extrém - akár 200 km/óra feletti - közúti száguldozás, és a KRESZ semmibe vételének  társadalmi, demográfiai hatásaival. Ez a jelenség, amit nevezhetünk mechanikai drogosságnak és mechanikai drogdílerségnek, hiszen a sebesség kergetése, és az erre való buzdítás súlyos emberi, és családi tragédiákhoz vezet, amit mindenképpen vissza kell szorítani! Még a balesetek következményeit közelről ismerő „kéklámpásoknál” is a legális és illegális száguldás keveredése egyfajta foglalkozási ártalomként jelentkező, közlekedés pszichológusok bevonásával vizsgálandó és az állomány körében feltárandó probléma. Az oktatásban nem valósul meg a Természeti Törvények Tapasztalati Tanítása (4T), így tömegek kelnek útra valódi túlélési stratégia, valódi "közlekedési nagykorúság" híján. A természeti törvények tiszteletben tartása, az élet szentségének mély bevésődése nélkül nem jöhet létre a bizalmi elvet megalapozó közlekedési szocializáció, melynek a legfőbb jele a közúti sorban haladás képességének tömeges zavara, a KRESZ - azon belül a sebesség korlátozás - súlytalanodása. Ezen tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy az Európai Unión belül sereghajtók vagyunk a közlekedésbiztonság területén. Hazánk útjai még mindig a gyorshajtók, a közúti potenciális gyilkosok, a vétlen közlekedő partnerek életével játszók tere. Ezen tud változtatni a STOP! mint egy alulról építkező, a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány által felkarolt kezdeményezés, az eddig közúti áldozattá váló több tízezer honfitársunk, és Barényi Béla, az autóbiztonság szülőatyja emlékére. Barényi halálakor a Mercedes-Benz így búcsúzott a 33 évig náluk szolgáló, milliók életét megmentő zseniális mérnökétől: „A világon senki nem tett annyit az autók biztonságosabbá tételéért, mint Ő.” Vágvölgyi Zoltán célja, hogy létrejöjjön a Barényi Béla Intézet, melynek falai között a több mint 2500 szabadalmát, találmányát felsorakoztató életműve beépülhet a közlekedők oktatásába. Ahogy Zoltán fogalmaz nyílt levelében: "Rendkívül fontos, hogy a STOP!  posztumusz élharcosaként, mint erkölcsi tekintélyként, életvédő iránytűként tekinthessünk fel rá az értékrend - és példaképválság felszámolásáért folytatott küzdelmünkben." Vágvölgyi Zoltán közlekedési és életvédelmi nagykövet és a STOP! élőket és holtakat felvonultató csapata nevében az idei évre is balesetmentes közlekedést kíván az Autoszektor minden olvasójának. Előadásairól pedig a jövőben is fogunk még jelentkezni beszámolók formájában, amit szívesen ajánlok előre is olvasóim figyelmébe.  

Ilyen körülmények között az autó tapadása romlik, a fékút megnő, a vezető mentális állapota pedig legalább olyan fontos tényezővé válik, mint a jármű műszaki állapota. A fizika ilyenkor sem alkuszik – a közlekedők felelőssége óriási. A HTA szakértőinek tanácsait foglaltuk össze. Betartásukkal markánsan csökkenthető a balesetveszély. Illusztráció. Forrás: SEAT 1. A sebesség megválasztása kulcskérdés Nedves úton a gumiabroncs és az aszfalt közötti tapadás jelentősen csökken. Az esővel borított útfelületen – különösen nyomvályúkban – könnyen alakulhat ki vízréteg, amely már mérsékelt sebességnél is tapadásvesztést, aquaplaninget okozhat. Kettős fronthatás idején a reakciók késhetnek, ezért a megszokottnál nagyobb biztonsági tartalékra van szükség. Ajánlás: A megengedett legnagyobb sebességnél lassabb haladás indokolt. Csapadékos úton a tempomat használata kerülendő. Nyomvályús szakaszokon különösen körültekintően válasszuk meg a sebességet. 2. Megnövelt követési távolság – több idő a reagálásra Vizes útfelületen a fékút jelentősen megnőhet. Fronthatás idején a figyelem megosztottabb, a reakcióidő hosszabb lehet, így a megszokottnál nagyobb követési távolság életmentő tartalékot jelenthet. Ajánlás: Legalább kétszeres, indokolt esetben háromszoros követési távolság tartása javasolt. Nagyobb járművek mögött különösen indokolt az extra távolság. 3. Józan, előrelátó vezetési stílus Hideg időben a nedves aszfalt hőmérséklete gyorsan változhat, egyes szakaszokon akár fagyásközeli állapot is kialakulhat. A kettős front okozta fáradtság és ingerlékenység miatt a hirtelen manőverek még kockázatosabbak. Ajánlás: Kanyarok előtt időben csökkentsük a sebességet. A fékezés legyen fokozatos, a gyorsítás visszafogott. Előzések előtt különösen alapos mérlegelés szükséges. 4. Látni és látszani – a látási viszonyok szerepe Az eső és az útról felverődő szennyeződés rontja a kilátást és csökkenti a láthatóságot. Fronthatás idején a szem gyorsabban elfárad, ami tovább rontja az észlelést. A szélvédő, tükrök és lámpatestek rendszeres tisztítása elengedhetetlen. A tompított fényszóró használata nappal is indokolt lehet. Indulás előtt ellenőrizzük a páramentesítés működését. 5. A gumiabroncs szerepe hideg, vizes úton A gumiabroncsok állapota alapvetően meghatározza a jármű tapadását és irányíthatóságát hideg, csapadékos időjárási körülmények között. A téli gumiabroncs nemcsak havas vagy jeges úton fontos, hanem hideg, nedves aszfalton is, mivel speciális gumikeveréke alacsony hőmérsékleten is rugalmas marad. Ez javítja az úttartást és csökkenti a féktávolságot. Az elhasználódott mintázat azonban nem képes hatékonyan elvezetni a vizet, ami növeli a megcsúszás és az aquaplaning kockázatát. Hideg időben a gumiabroncsok nyomása csökkenhet, ami rontja a tapadást és egyenetlen kopáshoz vezethet. Az alulfújt abroncs különösen érzékenyebb az úthibákra, így a kátyúk okozta sérülések esélye is megnő. A kátyúk veszélyei hideg, vizes úton Csapadékos időjárásban a kátyúk gyakran vízzel telnek meg, így mélységük és kiterjedésük nehezen felmérhető. A nagyobb sebességgel történő kátyúba hajtás nemcsak defektet okozhat, hanem a felni, a futómű és a kormányzás elemeinek károsodásához is vezethet. A hirtelen ütés következtében az abroncs tapadása átmenetileg megszűnhet, ami irányíthatatlanságot és megcsúszást eredményezhet, különösen kopott vagy nem megfelelő guminyomású abroncsok esetén. 6. Úristen, egy kátyú, most mit csináljak? Ha van rá lehetőség, kerüljük ki! Ez mindig a legbiztonságosabb megoldás. Figyeljük az utat előre, különösen rossz minőségű útszakaszokon, hogy legyen időnk reagálni. Tartsunk megfelelő követési távolságot, így jobban észrevehetőek az úthibák. Ha nem kerülhető el az áthajtás, vegyük el a gázt még a kátyú előtt, és csökkentsük a sebességet. Ne fékezzünk magán a kátyún, mert fékezéskor az autó orra leül, és nagyobb terhelés éri az első futóművet és az abroncsokat. Egyenesen tartott kormánnyal haladjunk át rajta, ne rántsuk el a kormányt az utolsó pillanatban. Lassan, de határozottan haladjunk, kerülve a hirtelen mozdulatokat. Mit ne tegyünk? Kerüljük a hirtelen, erős fékezést közvetlenül a kátyúban. Ne kíséreljük meg a kátyú kikerülését hirtelen sávváltással, amennyiben a forgalmi helyzet ezt nem teszi egyértelműen biztonságossá. Kerüljük a nagy sebességgel történő áthajtást, különösen mély, illetve vízzel teli kátyúk esetén, mivel ezek súlyos károsodást okozhatnak a járműben. 7. Hogyan ellenőrizhetjük gyorsan és egyszerűen az abroncs kopását? A 100 forintos teszt egy egyszerű, otthon is elvégezhető módszer az abroncsok kopásának ellenőrzésére. Vegyünk elő egy 100 forintos érmét, helyezzük éllel lefelé az abroncs futófelületének egyik hosszanti barázdájába. (A 100 forintos érme külső peremének magassága nagyjából 4 mm, ezért megfelelő viszonyítási alapot ad az abroncs állapotának gyors megítéléséhez.) Amennyiben az érme vastag külső pereme eltűnik a futófelületben, az abroncs profilmélysége körülbelül 4 mm vagy annál nagyobb, ami még megfelelőnek tekinthető. Ha a perem már jól látható, az abroncs jelentősen kopott, és célszerű felkészülni a cserére. Ha az érme nagy része kilátszik, a profilmélység megközelíti a jogszabályban előírt minimumot (1,6 mm), ebben az esetben az abroncs cseréje erősen ajánlott. Téli abroncsok esetén már 4 mm alatti profilmélységnél jelentősen romlik a tapadás, ezért ott különösen fontos a megfelelő állapot. Az ellenőrzést érdemes több ponton is elvégezni, mivel az abroncsok kopása gyakran egyenetlen. Ám a módszer nem helyettesíti a pontos mérőeszközt, csupán tájékoztató jellegű. 8. Mit tegyünk megcsúszás esetén? Megcsúszáskor a pánikreakciók – például a hirtelen fékezés, kapkodó kormánymozdulatok vagy a reflexszerű ellenkormányzás – súlyosbíthatják a helyzetet. Fronthatás idején különösen fontos a tudatos, higgadt reakció, mivel az útburkolat tapadása jelentősen csökkenhet. Ilyen helyzetben a vezetőnek törekednie kell arra, hogy megőrizze nyugalmát, finom, határozott mozdulatokkal kezelje a kormányt, és kerülje az erőteljes pedálhasználatot. A jármű haladási irányának stabilizálása érdekében célszerű a tekintetet a kívánt irányba vezetni, nem pedig az akadályra fókuszálni. Amennyiben a jármű rendelkezik menetstabilizáló rendszerrel (ESP), annak működését nem szabad akadályozni, hanem hagyni kell, hogy segítsen visszanyerni az irányíthatóságot. A megcsúszás megszűnése után fokozatosan kell visszatérni a normál haladáshoz, továbbra is alkalmazkodva a megváltozott út- és időjárási viszonyokhoz. A lényeg: Őrizzük meg a nyugalmunkat, a kormányt abba az irányba tartsuk, amerre haladni szeretnénk. Az elektronikus menetstabilizáló rendszerek akkor tudnak segíteni, ha a vezető mozdulatai összhangban vannak velük. 9. A legbiztonságosabb döntés néha az, ha nem indulunk el Csapadékos, hideg időben – különösen kettős fronthatás idején – a vezetési képességek romolhatnak. Ha az utazás halasztható, érdemes mérlegelni a kockázatokat. A HTA szakértőinek tanácsai: A gumiabroncsok profilmélységének rendszeres ellenőrzése kiemelten fontos a téli időszakban. A külső hőmérséklet csökkenése miatt az abroncsnyomást rendszeresen ellenőrizni és beállítani szükséges. Nedves, rossz minőségű útszakaszokon indokolt a mérsékelt sebesség megválasztása. A megfelelő követési távolság betartása segít az úthibák időben történő felismerésében. Négyévszakos abroncs használata esetén is fokozott óvatosság és körültekintő vezetési stílus ajánlott.