Ha restomod, avagy egykori autóikonok újraélesztése, akkor nem néha érdemes elvonatkoztatni a megszokottól. Ekkor azonban a vállunkon cipeljük a terhet, hogy valami még jobbat, még maradandóbbat, még minőségibbet alkossunk, mint maga az eredeti autógyár. Nem könnyű feladat, ám akadnak gyártók, akik ezt megugorják. És a Singer kétségtelenül ilyen. Porsche 911 – reimagined by Singer Aki tisztában van a mai autós kultúrával, az már egészen biztosan hallott a Singerről. Ők azok, akik még az olyan világszinten is elismert autós újságírókat is lenyűgözik, mint Chris Harris. Ugyanis olyan szinten odafigyelnek a részletekre, annyira elképesztő Porsche 911-eseik kidolgozottsága, és olyan nagyszerű stílusérzékkel nyúlnak az alapokhoz, ami még a legnagyobb Porsche fanokat is elégedett bólintásra készteti. Ugyanis a Porsche nem gyárt gyári restomod modelleket, szóval a Singer teszi ezt meg, eredeti 911-esek átdolgozásával, akár terepes használatra is. Eagle E-Type Lightweight GT Noha szerepelt már a listánkon a Jaguar E-Type, itt valami teljesen másról beszélhetünk. Eleve, a világ legszebb autója akárhányszor szerepelhet, nem fogunk megsértődni, nem igaz? Mindössze 12 darab készült az eredeti Jaguar E-Type Lightweightből, természetesen verseny célokra, és ezt gondolta még tovább az Eagle. 8000 munkaóra alatt teljesen lecsupaszítanak egy Series 1 kasznit, a legtöbb elemet kézzel kidolgozott alumíniumra cserélik, kiszélesítik a kerékíveket, hogy elférjenek a 16-colos magnézium felnik, egy kicsit feszítenek a bódén, majd bedobnak egy 4,7-literes, 383 lóerős sorhatot a motortérbe, ami 1017 kg-mal párosítva elég izgalmasnak hangzik. Frontline Developments MG Abingdon Edition Ma már leginkább kínai SUV-kból áll az MG kínálata, de volt idő, amikor sportautókra szakosodtak. Szóval ma már kevés eséllyel élesztenék fel a múltjukat, de szerencsére a Frontline Developments ezt megteszi. Segítségükkel teljesen újjá éledhetnek a megkopott MGB-k, amiknek minden panelét kicserélik, ha kell, méghozzá ugyanolyan méretben, ugyanolyan anyagokkal, és építési eljárásokkal, mint az eredeti modell esetében. Emellett két saját modellt is árulnak, amik megfizethető beugrót kínálnak azoknak, akik ma szeretnék átélni a brit autógyártás egyik aranykorát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Két személyautó és egy kisteherautó ütközött össze az M7-es autópálya 140-es kilométerszelvényénél, Balatonlelle térségében, a Nagykanizsa felé vezető oldalon. A balatonboglári önkormányzati tűzoltók áramtalanítják a járműveket, amelyekben összesen négyen utaztak. A baleset miatt forgalmi akadály van az érintett útszakaszon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Amikor csak lehet, Tóbiás és Balambér olyan közlekedési eszközt választ, ami a legpraktikusabb és a leginkább környezetbarát a céljuk eléréséhez. Ha például a pár kilométerre lévő játszótérre mennek, akkor autó helyett biciklire pattannak, és így is majdnem ugyanolyan gyorsan megérkeznek. Közben a tekeréssel jót tesznek az egészségüknek és a környezetet is óvják. Persze ők sem mindenhová bringával indulnak el: ha messzebbre utaznak, például nyaralni, akkor igyekeznek vonattal menni, esetleg autóval, és kerülik a leginkább környezetszennyező repülést. Mert egyáltalán nem mindegy, mivel és milyen gyakran utazunk. Melyik a zöldebb közlekedési forma? Nem csak a jármű kibocsátása számít A közlekedés miatt került a légtérbe az üvegházhatású gázok negyede, a fejlettebb országokban pedig akár a 30 százaléka. Azt könnyen el lehet dönteni, hogy a gyaloglás vagy a motorozás a környezetbarátabb közlekedési forma. De vajon az elektromos autó vagy a vonatozás a zöldebb választás? Erre már nem is olyan könnyű válaszolni, igaz? Főleg akkor, ha nemcsak az utazás közben kibocsátott káros anyagot hasonlítjuk össze, hanem számításba vesszük a jármű teljes életciklusát, a használatát valamint a használatával járó egyéb dolgokat. Sokkal több mindenről van szó, mint gondolnád:  Gyártás és ártalmatlanítás: A jármű legyártásával, majd élettartamának lejárta után az ártalmatlanításával járó károsanyag-kibocsátás. Infrastruktúra: Az adott jármű használatához szükséges útpályák és kiegészítő létesítmények megépítésével járó kibocsátás. Autók esetében például az utak, parkolók, hidak és alagutak tartoznak ide; vasútnál a síneket, hidakat és alagutakat jelenti; míg a légi közlekedésnél a repülőtereket veszik figyelembe.  Karbantartás: Minden olyan teendő, amely a jármű forgalomban tartásához szükséges. Például gumicsere az autóknál, vonatoknál a meghibásodott alkatrészek cseréje. Elektromos járműveknél nem ide, hanem a gyártáshoz sorolták az akkumulátorok cseréjét.  A használat közvetlen hatása: A jármű üzemeltetésével járó közvetlen környezeti hatás. A kipufogócsövön távozó káros anyagoktól kezdve a kopó fékbetéteken át a kerekek kopásáig. A használat közvetett hatása: Elsősorban az adott jármű energiaellátásának a környezeti hatása. Hagyományos üzemanyaggal működő autónál az olajkitermeléstől a benzinkútig tartó folyamat, elektromos járműveknél az erőműben történő áramtermelés, a vezetéken való szállítás és az akkumulátorba való töltése. Ugye, milyen sok minden kell ahhoz, hogy egy-egy jármű használható legyen? És minden kisebb-nagyobb dolog károsanyag-kibocsátással jár. De akkor lássuk, hogy a fenti 5 szempontot figyelembe véve, hogyan alakul a főbb közlekedési módok rangsora a széndioxid-kibocsátásuk alapján.  Melyik közlekedési forma a leginkább környezetbarát? A TNMT.com oldalon megjelent sorrendet sok tanulmány összegzésével állították össze. Az bizonyára nem okozott meglepetést, hogy a gyaloglás és a kerékpár  végzett az élen, az már érdekesebb, hogy az elektromos robogó ilyen jó helyre került. Érdekes, hogy a vonat és az elektromos autó gyakorlatilag ugyanannyira számít környezetbarátnak. A rangsor másik végén pedig a dízel- és a benzines autó található, ami várható volt. A repülőgép hiányzik a listáról mert elsősorban városi járműveket hasonlítottak össze.  Nem mindegy, hányan ülnek benne Meg kell jegyezni, hogy az adott jármű kihasználtsága nagyon fontos, ha a környezeti hatások vizsgáljuk. Nem mindegy, hogy négyen ülnek egy autóban vagy csak a sofőr. A fenti grafikonhoz egyébként átlagos kihasználtságokat néztek, autóknál például 1,5 fő volt az átlag, városi busznál, villamosnál és metrónál 18-19 százalék, vonatnál 26 százalék, távolsági buszoknál viszont 60 százalék fölötti kihasználtsággal számoltak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya nem vizsgált ilyen sok közlekedési eszközt – csak az autót, a vasutat és repülést –, de szintén arra jutott, hogy a kihasználtságtól nagyban függ a környezetterhelés mértéke. Alapesetben a vonat a legkevésbé környezetszennyező, akár a légi közlekedéshez, akár hagyományos belső égésű, akár az elektromos személyautókhoz hasonlítjuk. A legszennyezőbb a repülés, de nem minden esetben. Ha négy fő helyett csak a sofőr utazik az autóban, akkor már a benzines és gázolajjal működő autók számítanak a leginkább környezetszennyezőnek. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!