A tavaly rekordgyorsasággal a világ legkelendőbb kisautójává váló Geely E2-ből 465.775 példány talált gazdára 2025-ben. A tisztán elektromos kompakt SUV modell tágas utasterével, dinamikus vezetési élményével, intelligens technológiáival és a 5 csillagos Euro NCAP biztonsági minősítésével kategóriájában egyedülálló értékajánlatot képvisel majd a magyarországi újautópiacon, míg az E2 trendi formavilága és a modellhez elérhető izgalmas külső fényezések gondoskodnak majd arról, hogy a világ kedvenc kisautója üde színfoltként jelenjen meg a magyarországi utakon is. A Geely E2 két eltérő méretű, egy 35,35 kWh-s és egy 47,14 kWh-s akkumulátorral és várhatóan három felszereltségi szinttel lesz elérhető, a modell hatótávja kisebbik akkumulátorral 252 km, míg a nagyobbal 345 km lesz a WLTP ciklus szerint. Előbbi esetén az autó 15,9, utóbbi esetén pedig 15,5 kWh/100 km-es fogyasztást kínál. A Geely E2 formavilágát számos nemzetközi dizájn díjjal, köztük az Európai Termákdizájndíjjal ismerték el, nem véletleül: a modell E2 lekerekített, letisztult formáival első pillantásra egy trendi, színes, kompakt városi szabadidő-autó, utastere viszont közel C-SUV szintű helykínálatot nyújt. A modell a 70 literes első csomagtér mellett 28 literes hátsó ülés alatti tárolót és 375 literes (akár 1320 literre bővíthető) hátsó csomagteret kínál. Az utastérben található összesen 36 tárolórekesz a mindennapi használattól a hétvégi családi utazásokig számos helyzetben ideálisan kihasználható. A modell utasterének központi eleme a Flyme Auto intelligens fedélzeti rendszer, amelyet a kategória egyik legnagyobb, 14,6 colos központi kijelzője egészít ki. A modell 20 fejlett aktív biztonsági vezetéstámogató rendszerrel (ADAS) támogatja a biztonságos és kényelmes közlekedést. A karosszéria szerkezetében emellett kimagasló arányban kaptak helyet az ultraszilárdságú acélok, amelyet hét légzsák és a kategóriában egyedülálló folyadékhűtéses akkumulátorrendszer egészít ki, a Geely Battery Safety System technológiájának részeként – a biztonság ugyanis a Geely márka DNS-ének meghatározó eleme. Olyannyira, hogy a széria elsőként kapta meg a 2026-os Euro NCAP 5 csillagos minősítést. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 2012-ben elindult Forza Horizon sorozat az elmúlt másfél évtized során a világ egyik legnépszerűbb autós videojátékává vált. A brit Playground Games által fejlesztett nyílt világú játék több tízmillió játékost ért el, miközben az autórajongók számára sokszor ugyanúgy a kultúra részévé vált, mint egy autós magazin vagy egy motorsport-közvetítés. A sorozat fejlődését jól mutatja, hogy míg az első Forza Horizon néhány száz autóval és viszonylag egyszerű fesztiválkoncepcióval indult, addig a hatodik rész már egy részletesen modellezett Japánt, kulturális helyszíneket, autós találkozókat és több száz gyűjthető járművet kínál. A fejlesztők célja volt, hogy a japán autós kultúra minél hitelesebben jelenjen meg a játékban. A hatodik rész különösen nagy figyelmet kapott, hiszen a rajongók régi kívánsága teljesült: a Horizon Fesztivál ezúttal Japánba költözött. A japán helyszín önmagában is kedvezett a Toyota szerepvállalásának, a gyártó azonban ennél jóval nagyobb szerepet kapott. A játék borítóján ugyanis két Toyota látható: az új GR GT és a Land Cruiser 250. Ez az első alkalom a Forza Horizon történetében, hogy a borító kizárólag egyetlen autógyártó modelljeit vonultatja fel. Különösen figyelemre méltó a GR GT szerepe. A Toyota új sportautója nem egyszerűen bekerült a játékba, hanem annak egyik főszereplője. A játék fejlesztői már a modell piaci bevezetése előtt hozzáférést kaptak a prototípushoz, hogy minél pontosabban modellezhessék annak viselkedését, hangját és karakterét. A játék nyitó szekvenciájában a játékosok már az első percekben kipróbálhatják az autót, miközben Japán ikonikus tájain vezetik. A Toyota jelenléte ugyanakkor nem áll meg a virtuális világ határainál. A vállalat a játék megjelenését követően Los Angelesben egy különleges, a Forza Horizonból ismert „Barn Find” küldetések által inspirált interaktív eseményt is létrehozott. A látogatók egy japán stílusú pajtában elrejtett nyomokat követve fedezhették fel a Land Cruisert, miközben versenyszimulátorokon magát a játékot is kipróbálhatták. Az esemény jól mutatta, hogy a Toyota nem egyszerű reklámfelületként tekint a videojátékokra, hanem a márkaépítés modern eszközeként. A játékban természetesen nem csak a legújabb modellek kaptak helyet. A Toyota örökségét olyan legendák képviselik, mint a 2000GT, amely a játék egyik felfedezhető ritkaságaként szerepel. Ez jól illeszkedik a Forza Horizon 6 általános koncepciójához, amely a japán autós és közlekedési kultúra múltját és jelenét egyszerre igyekszik bemutatni. A Forza Horizon 6 induláskor több mint 550 autót kínált, amelyek között a Toyota az egyik legnagyobb japán gyártói jelenléttel rendelkezik. A modern modellek közül megtalálható a GR Supra, a GR Yaris, a GR86, a GR Corolla, a Camry TRD és az új Land Cruiser 250, miközben a márka történelmi örökségét olyan legendák képviselik, mint a Toyota 2000GT, az első generációs MR2, a Celica GT-Four, a Supra különböző generációi vagy a Sprinter Trueno AE86. A játékban a Lexus is képviselteti magát többek között az RC F és az LC 500 modellekkel, így a Toyota-csoport gyakorlatilag a japán autókultúra teljes spektrumát megjeleníti. Mindez jól mutatja, hogy a Toyota a digitális térben is tudatosan építi jelenlétét, és olyan közönséget ér el, akik számára az első találkozás egy Land Cruiserrel vagy egy GR sportmodellel a videojáték képernyőjén történik meg. A Forza Horizon 6-tal kötött együttműködés révén az autóipar és a digitális autós kultúra kapcsolata minden korábbinál szorosabbá vált. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Brüsszel bekeményített: három ország ellen indult eljárás Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Belgium, Franciaország és Portugália ellen, mert nem végezték el a kötelező, hálózati szintű közúti biztonsági felmérést. A három tagállamnak most két hónapja van a válaszadásra. Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Belgium, Franciaország és Portugália ellen, mert e három tagállam nem teljesítette a közúti infrastruktúra-biztonsági irányelvben (RISM-irányelv) előírt, hálózati szintű közúti biztonsági felmérést. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) beszámolója szerint az irányelv a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) valamennyi útjára, az összes autópályára, a nagyvárosokat és régiókat összekötő főutakra, valamint minden uniós forrásból épült, városon kívüli útra kiterjed. A tagállamoknak 2024-ig kellett elvégezniük a felmérést, és 2025. október 31-ig kellett jelenteniük a Bizottságnak úthálózatuk biztonsági besorolását. Hálózati szintű útbiztonsági felmérés: az adatok alapján rangsorolhatók a legkockázatosabb útszakaszok. (Forrás: AI generált illusztráció) Franciaország és Portugália a Bizottság szerint nem küldte meg a szükséges jelentést, Belgium pedig csak részleges eredményeket továbbított. A Bizottság értékelése szerint ez az irányelvben rögzített kötelezettség elmulasztásának minősül, ezért indult meg az eljárás mindhárom ország ellen. A jogszabály háttere szerint a hálózati szintű felmérés célja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó útszakaszokat kockázati szempontból minősítse, és biztonsági szintek szerint sorolja be. Az értékelés az út kialakításának jellemzőit, vagyis a beépített, szerkezeti biztonságot, valamint a legalább három éve forgalomban lévő szakaszok baleseti statisztikáit is figyelembe veszi. A leggyengébben teljesítő szakaszokat ezt követően célzott biztonsági ellenőrzések és szükség esetén konkrét beavatkozások követhetik. A módszertan lényege, hogy a beavatkozások és a rendelkezésre álló források a legnagyobb kockázatú útszakaszokra koncentrálódjanak. A Bizottság a jogszabály hatálya alá tartozó utakról biztonsági szint szerint jelölt, online térképet is közzétett. A három országnak két hónap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a Bizottság felszólítására. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság a következő lépésben indokolással ellátott véleményt adhat ki, ami az eljárás súlyosabb szakasza, és végső soron az Európai Unió Bíróságához vezethet. A testület ugyanakkor igyekszik megkönnyíteni a feladatot: a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátotta a felmérés elvégzését segítő részletes módszertani útmutatót. Miért érdekes mindez Magyarország számára? Magyarország ugyanúgy az irányelv hatálya alá tartozik, mint a most megnevezett tagállamok: számos hazai gyorsforgalmi út és országos főút esik a felmérési kötelezettség alá, különösen a TEN-T hálózat részeként működő útvonalak. A tét nem csekély: a legutóbbi uniós közlekedésbiztonsági adatok szerint Magyarország közúti halálozási mutatója továbbra is az uniós átlag felett van, ezért a hazai úthálózat kockázatainak rendszerszintű feltérképezése különösen fontos. A mostani eljárásban ugyanakkor Magyarország nem szerepel az érintett tagállamok között. Az Autószektor korábban több cikkben is foglalkozott az uniós közlekedésbiztonsági szabályozással és az infrastruktúra szerepével. Bemutattuk, hogyan vezetett be a RISM-irányelv egységesebb módszertant a veszélyes útszakaszok azonosítására és kezelésére (Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?). Arról is beszámoltunk, hogy az uniós közúti halálozás csökkenése egyelőre legalábbis messze elmarad a 2030-as céltól (Kevesebben halnak meg az EU útjain — de a 2030-as cél továbbra is távoli), egy másik elemzésünk pedig arra mutatott rá, hogy a balesetekért ritkán maga az infrastruktúra a felelős (Nem az útépítés veszélyes — hanem az autósok). A jogsértési eljárás önmagában még nem szankció, inkább figyelmeztető jelzés: az uniós közlekedésbiztonsági szabályozás akkor ér valamit, ha a tagállamok ténylegesen feltérképezik és kezelik a kockázatos útszakaszokat. A következő hónapok megmutatják, hogy a három érintett ország behozza-e a lemaradását, és hogy Brüsszel mennyire következetes a határidők számonkérésében.   Fogalomtár RISM-irányelv (Road Infrastructure Safety Management Directive): a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv, amelyet a 2019/1936/EU irányelv módosított és bővített. Hálózati szintű közúti biztonsági felmérés (network-wide road safety assessment): az úthálózat szakaszainak kockázati besorolása az út kialakítása és a baleseti adatok alapján. TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat): az EU kiemelt, határokon átnyúló közlekedési folyosóinak és csomópontjainak hálózata. Jogsértési eljárás: az Európai Bizottság eljárása az uniós jogot megsértő tagállamokkal szemben; szakaszai a felszólítás, az indokolással ellátott vélemény, majd az Európai Unió Bíróságához fordulás. ETSC (European Transport Safety Council): az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, brüsszeli székhelyű független szakmai szervezet.   Forrás: ETSC – Commission opens infringement procedures against Belgium, France and Portugal on road safety assessment, 2026. május Háttér: Európai Bizottság – 2026. májusi jogsértési eljárási csomag; EUR-Lex – a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv és annak 2019/1936/EU módosítása. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

Fotó: BKK A Budai fonódó villamoshálózat II. ütemének kivitelezése jelenleg a dél-budai térség egyik legjelentősebb közlekedésfejlesztési programja. Az új villamoskapcsolat a Szent Gellért tér, valamint a Budafoki út–Dombóvári út térsége között teremt korszerű, kötöttpályás összeköttetést, javítva a közösségi közlekedés elérhetőségét a városrészben. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a fejlesztésben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium konzorciumi partnereként vesz részt, szakmai közreműködésével támogatva a megvalósítást. A fejlesztés legfontosabb elemei: 2,8 kilométer hosszú, kétvágányú villamosvonal építése; 7 pár új, akadálymentes villamosmegálló kialakítása; közvetlen kötöttpályás kapcsolat létrehozása a Kopaszi-gát, a BudaPart városnegyed, az Infopark, valamint az egyetemi kampuszok térsége felé; kapcsolat biztosítása az 1-es villamoshoz és a Nádorkert térségében létesülő új vasúti megállóhoz, erősítve a kötöttpályás hálózatok közötti kapcsolatokat; részben füvesített burkolatú villamospálya kialakítása, a villamosvonal mentén fák és cserjék telepítése, illetve évelők kiültetése; a Műegyetem K épület előtti téregyüttes kialakítása, azonos térszinten megépített gyalogosfelületekkel, villamos- és gépjárműsávokkal; új rakparti sétány és kerékpáros infrastruktúra kialakítása a Duna-part mentén; a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, valamint az ehhez kapcsolódó jelentős közműkiváltási munkák elvégzése az érintett szakaszon. A támogatási szerződés hatálybalépését követően az előkészítő munkák még 2026 őszén elkezdődhetnek. A projekt megvalósítása az egyes területek munkába vételi lehetőségeinek figyelembevételével ütemesen zajlik majd, a kivitelezés tervezett befejezése 2029 végén várható. A Budai fonódó villamoshálózat II. üteme hozzájárul a dél-budai térség fenntartható közlekedésének erősítéséhez, a közösségi közlekedés versenyképességének növeléséhez, valamint a környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez. Az új villamoskapcsolat hosszú távon javítja Dél-Buda közlekedési hálózatát, és kiszolgálja a térség folyamatosan növekvő utazási igényeit. A fejlesztés egyúttal megalapozza a dél-budai villamoshálózat további bővítését is. A BKK jelenleg előkészíti a Budafoki úton a villamoshálózat fejlesztését saját projektje keretében, amely a Dombóvári út térségétől a Savoya Park felé teremthet új kötöttpályás kapcsolatot. A tervezett beruházás a Budai fonódó új szakaszához kapcsolódva járulhat hozzá ahhoz, hogy a gyorsan fejlődő dél-budai városrészekből még vonzóbb és versenyképesebb közösségi közlekedési kapcsolat álljon rendelkezésre a belváros felé. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!