Az éghajlatváltozás nyári következményei (a kánikulai időszakokat követő heves viharok) hetek óta olyan éles közéleti vitát váltanak ki a legvagyonosabbak magánrepülőgépeinek károsanyag-kibocsátásáról, hogy a kormány is szükségét érezte állást foglalni a kérdésben. Clément Beaune közlekedési miniszter egy hétvégéi lapinterjúban jelezte, hogy támogatná a magánrepülőgép-utak "szabályozását". "Léteznek sürgősségi indokok vagy gazdasági kötelezettségek, de nem lehet egy kényelmes egyéni közlekedési mód (a magánrepülőgép), miközben az (Emmanuel Macron) elnök által kért általános mozgósítás (az energiatakarékosságot illetően) mindenkitől erőfeszítést vár el" - fogalmazott a Le Parisien című napilapnak a miniszter, aki szerint a magánrepülőgépek "a kétsebességes erőfeszítés jelképévé váltak". A lap értesülése szerint a tárcavezető nem zárta ki a magánrepülőgép-utak megadóztatását. A francia köztévé érdeklődésére a közlekedési minisztérium jelezte, hogy "a magánrepülőgépek betiltásáról nincs szó, miután az üzleti repülés jelentős gazdasági szektort képvisel Franciaországban". A tárca azt szeretné, ha európai szintű szabályozás születne a kérdésben. Julien Bayou, az ellenzéki Zöldek főtitkára a France Info hírrádióban hétfőn üdvözölte, hogy a téma a politikai közbeszéd részévé vált, de "sokkal határozottabb intézkedéseket" sürgetett. "Egy magánrepülőgép arányosan tízszer jobban szennyez, mint egy kereskedelmi repülőgép. Elérkezett az idő, hogy kitiltsuk őket, mert szó szerint megmérgeznek minket" - fogalmazott a pártvezető. Szerinte az adóztatás nem elégséges megoldás. "Ha adót vetnénk ki, például 15 ezer euró mértékűt, az még a zsebpénzét sem közelítené meg ezeknek az embereknek" - mondta nem kormányzati szervezetek adatait idézve, amelyek szerint a magánrepülőket rendszeresen használók átlagvagyona 1,3 milliárd euróra tehető. Több Twitter-fiók is hozzájárult a probléma érzékeléséhez, mindenekelőtt az Elonjet, amely a közösségi oldalon a Tesla elektromos autógyártó vezérigazgatójának, Elon Musknak minden magánrepülőgépen megtett útjáról számot ad. A fiók létrehozója, az amerikai Jack Sweeney több ilyen fiókot is létrehozott, amelyeken egyebek között, a Meta tulajdonosának, Mark Zuckerberg és más milliárdosok útjait is nyomon követi. A légiközlekedés a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért felelős, de a Transport and Environment nevű szervezet májusban közzétett jelentése szerint a magánrepülőgépeknek az utasonkénti karbonlábnyoma 5-14-szer nagyobb a kereskedelmi járatok utasainak karbonlábnyománál, és ötvenszer magasabb a vonaton utazókénál. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 42. életévemben vagyok. Egyre többször okoz nehézséget, hogy tartsam a fonalat a változó világgal. Ezt ugye először akkor veszi észre az ember, amikor a Retro Rádió szól az autóban, nem pedig valami új zenéket játszó csatorna. A „mi időnkben” még IWIW volt, aztán jött a Facebook, de akkor még, 30 éves kor alatt könnyű volt a váltás. Aztán jött a MySpace, ami nekem teljesen kimaradt és lett Instagram, SnapChat és ki tudja még micsoda, míg végül megérkeztünk a TikTok nevű közösségi oldalhoz. Jó kis cucc, csak kicsit addiktív Mint minden ami gyorsan kínál szórakozást és ebben a TikTok nagyon jó. A fejlesztés kínai, de nagyon jó. A program lényege, hogy rövid videóka lehet megosztani, és a pofon egyszerű szerkesztővel, effektekkel baromi jól meg lehet csinálni az anyagokat. Persze a korszellemnek megfelelően ez az alkalmazás mobiltelefonra van optmalizálva, sőt az alvető képformátum álló, nem pedig fekvő. Egy regisztráció után az alap adatainkra támaszkodva kezdi dobálni a videókat, akit akarunk bekövethetünk és a többi és a többi, ami ilyenkor kell. Az alkalmazás baromi gyors. Ha nem tetszik a videó, akkor görgetünk egyet és azonnal indul a következő. Nincs várakozás. A TikTok persze kitermelte a profikat: ők nagyfelbontású kamerával, kigondolt, jól beállított világítással dolgoznak, de ezt már megszokhattuk a YouTuberektől is. „A TikTokon csak a marhgaságok vannak” Aki először nyitja meg a programot, az nyilván az épp legjobban futó videókat kapja az arcába, de a mesterséges intelligencia gyorsan tanul és ha például nem görgetünk tovább gyorsan egy autós videóról, akkor rájön, hogy mi kedveljük a kocsikat, ezért egyre több ilyen tartalmú anyagot fog kitenni nekünk. A TikTokon valóban a marsagáok, viccek, poénok, és főleg a táncos műsorok mennek, úgyhogy új felhasználóként ezzel fogunk indulni. Mivel a program tudja a nemünket, igyekszik kiszolgálni a másik nem iránt mutatott érdeklődésünket, legalább is én ezt tapasztaltam, mert ennyi, haskirakós, dekoltázskirakat tartalmat én még életemben nem láttam, mint a TikTokon. De vannak normális tartalmak Az igénytelen, öncélú poénkodáson túl, azonban elkezdtek megjelenni a normális tartalmak is. Olyanok, amelyeknek igen csak akad mondanivalójuk. Ahogy már korábban is hvatkoztam a YouTube-ra, most is oda mutatnék, hiszen amit ott nem találunk meg, az tulajdonképpen nem is létezik. Legyen szó gyereknevelésről, történelemről, építési-felújítási tanácsokról, praktikákról, vagy főzésről (akármiről) a TikTokon találhatunk értékes tartalmat és most már elmondható, hogy mindenből is van magyar tartalom. Autószerelők a TikTokon Régi probléma, hogy a társadalomban úgy élnek az autószerelők, mint a dörzsölt, mindenkit csak lehúzni akaró, munkalapot, számlát nem adó, ügyesedő vállalkozó, aki ráadásul kontár, átver, nem is ért a szakmájához. Pedig tudható, hogy nem igaz, mert a javítópiacon igen is megtalálhatók azok a műhelyek, vagy egyénileg dolgozó szakemberek, akik a munkájukat komolyan véve, a folyamatos fejlődésért mindent megtéve, a szabályok és törvények betartása mellett lelkiismeretes, tisztességes munkát végeznek. Hát ez ritka, mint a fehér holló, mondhatnánk, pedig nem, csak nehéz megtalálni őket, akik ráadásul pont a mi autónk gyártójára vannak szakosodva. Én kicsit több mint fél éve TikTokozom, és ennyi idő alatt meglett az a TOP 3 autószerelő TikTokker, akit most szeretnék közelebbről is bemutatni. Figyelem, erősen szubjektív lista! Varga Miklós Balázs – HONDA A nyíregyházi fiatalember közösségi munkásságát több mint 22 ezren követik TikTokon. Balázs szervizében a Honda gyártmányra szakosodott, mindent láthatunk nála a japán gyártó palettájából. Átlagosan kétnaponta jön ki új videó, de van, hogy egy-egy érdekesebb témáról több anyag is felkerül naponta. Balázs élő műsorokat is ad a TikTokon, néha esténként, munka az íróasztalánál ülve válaszol nézői kérdésekre. Az oldal ide kattintva elérhető. Tevékenységi körét tekintve leginkább klímaberendezésekkel foglalkozik, de oldalán nem ritka a motorjavításról szóló tartalom, vagy fékrendszerekről szóló videó. @vargamiklosbalazs Racharge #klíma #groupDaifuku #Nyíregyháza #tiktokmechanic #Honda #klíma #klímatöltés ♬ Gloatgram - Nurkalyi Jó humorú, felkészült szakember. Diósi „DéDé” Dénes – BMW Amikor először láttam Dénes videóit, bevallom, kicsit elragadtak az előítéleteim. Egy kopasz, kigyúrt, tetovált fickó, aki BMW-kel foglalkozik. Dénes úgy követik már több mint 21 ezren, hogy „mindössze” 140 videónál tart, úgyhogy azért tudhat valamit. Előítéletesnek lenni azonban nem menő és ezért és nagyon szeretek küzdeni ellene. Dénesnél nem volt nehéz dolgom, mert szakmaiságával 2 perc alatt meggyőzőtt. Tök mindegy melyik BMW motorról kérdezik, látszik rajta, hogy nem összeírt szamárvezetőből mondja a legfontosabb tudnivalókat, hanem velős tapasztalatokon alapuló információkat ad át. Mint BMW szerelő, vesszőparipája az N-es motorok nagyszervize, vagyis a 180-250 ezer kilométeres futásnál elvégzendő, csapácsor csere, vezérlés csere és az ehhez kapcsolódó munkák, vizsgátok. Egy-két motorról már készített is feltáró, összefoglaló anyagot, íme az egyik. Dénesen látszik, hogy kitartóan küzd a lelkiismeretes munka becsületéért, s ezzel máris sok néző elismerését vívta ki. @denesdiosi   ♬ eredeti hang - Diósi Dénes Domoszlai Dávid – Mindenes, de főleg német prémium A magát Braindead Maniac-nak, vagyis Agyhalott Mániákusnak nevező szentendrei srác már 60 ezernél is több követővel rendelkezik. Egyszemélyes vállalkozásának egyállásos műhelyét nem is hirdeti, aki ismeri, vagy ismerősön keresztül bekerül, az mehet hozzá autót javíttatni. Na, nem azért mert a vállalkozást feketén futtatná, éppen ellenkezőleg. Dávid is a becsületes munka híve, éppen ebből adódott egy nagyon jó videótéma nemrégiben. Nem sokkal az után, amikor kijött az új KATA törvény, miszerint ők néhány kivételtől eltekintve csak magánszemélynek szolgáltathatnak, Dávid eljátszott a gondolattal, hogy ezután mi fog történni, ha megjelenik a civilbe öltözött hatósági ember és próbavásárlást tart. A munka végeztével megkérdezi, kinek írhatja a számlát, ekkor felfedik magukat a hatóság emberei. Igen, ám, de a NAV nem magánszemély, így létrejönne 22-es csapdája, hiszen számlázna ő, de a vevőnek egyszerűen törvényileg nem lehet. Persze nem kérdés, hogy a NAV az új KATA törvény után is meg fogja oldani az egyéni vállalkozók ellenőrzését, de a videó minden esetre majdnem 40.000 kedvelés kapott. @braindead_maniac Warning: Viewer discretion is advised! #braindead_maniac #nonsense #bullshit ♬ original sound - Domoszlai Dávid Dávid videói persze mind az autós témából indul ki, de a mondanivaló sokszor messze túlmutat az autószerelésen és nem csak a felszínt kapargató társadalmi kérdések is szóba kerülnek. Csatlakozz! Tehát a TikTok nem pusztán jópofa, poénos felület, hanem rengeteg, komoly és értékes tartalom található rajta. Ezúton köszönöm a dobogósok kitartó munkáját és hogy kéretlenül is ajánlhattam őket! Tudom, hogy a tartalomgyártás, nagyon komoly erőfeszítéseket kíván a mindennapi munka mellett, de a TikTok és persze egyéb közösségi oldalak is nagyon jó lehetőséget kínálnak a hozzájuk hasonló embereknek, hogy megmutassák, egy autószerelő milyen értékes gondolatokat forgat a fejében és hogy igenis létezik egy szegmens, aki becsületes, tisztességes és hozzáértő javítómester. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát.

Az Acura első amerikai gyártóként leplezte le LMDh versenyautóját, tehát az Endurance Világbajnokság (FIA WEC) új hiperautó szabályrendszere szerint épített prototípusát. Noha az volt a cél az új előírásokkal, hogy az autók jobban hasonlítsanak az utcai modellekre, ez egyelőre többen neveznek Hypercar class helyett az LMDh kategóriába, ahol szabadabb kezet kapnak a gyártók, és utcai autók homologizálására sincs szükség. Ide érkezik most az Acura ARX-06 is, ami a Daytonai 24 óráson debütálhat januárban, a legkisebb erőforrással, amit valaha az Acura versenyautóba épített. Nem véletlen, hogy az Acura kérte az anyacég Indycar és F1 csapatának segítségét is a 2,4 literes V6 megalkotásakor, ami AR24e hajtásláncnak neveztek el. Ez egy 90-fokos henger elrendezéssel tervezett V6 motor, ami képes 10 000-es fordulaton pörögni, és akár 670 lóerő rendszerteljesítményt leadni a hibrid rendszerrel együttműködve. A motor generátor Bosch, míg az akkumulátorcsomag a Williamstől érkezik, míg a vezérlést és a hibrid rendszer control systemét az F1 csapat írta és szállította. Olyannyira, hogy ugyanaz az ECU lesz a prototípusban, mint a Honda F1 autóiban. Sajnos egyelőre úgy tűnik, hogy maradnak az IMSA sorozatban az Acurával, de remélhetőleg egyszer a Le Mans-i 24 órásra is ellátogatnak, ahol ugyanez a szabályrendszer lesz életben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Szerző: Bánffi Tibor Az állítás igazolásához tekintsék át az alábbi elemzést: 1. A konstruktőrök ceruzáját nem a marketing vezette, hanem a vásárlók észszerű igényeihez való igazodás. Európának a háborúk okozta sebeket a 60-as évekre sikerült kiheverni. A mikroautók ekkor élték aranykorukat. A családi autók "minimál" szinten szolgálták ki a gazdájukat. Az életszínvonallal, az igényekkel összhangban vásároltak gépkocsit, a motorizáció rohamosan nőtt. Nem volt fedezet egy indokolatlanul magasabb kategóriás jármű megvételére. Ekkor készültek az autózás történetének legszebb autói. Ezek még mosolyogtak. Az idősebbek emlékében még élénken él az új autó vásárlásával járó boldogság. A modern autóknak egyáltalán nincs személyiségük és varázsuk, nincs kapcsolat az ember és autója között. A ma divatos agresszív forma esetenként megfertőzi a gazdáját és megjelenik a közlekedési kultúránkban is. 2. Az autók gyártása "kerítésen belül" zajlott. Egyes alkatrészek, fődarabok nem több száz vagy, több ezer kilométerről jutottak el a gyártósorra. Nem volt ritka, hogy a típusok 10-30, de akár 40 éves ciklusváltása. Ez idő alatt kisebb-nagyobb, fokozatos korszerűsítésen estek át. Napjainkban a 2-4 éves „korszerűsítés”, ráncfelvarrás szinte kötelező a profit maximalizálása érdekében. 3. A 60-as évek autóit a kiforrott konstrukció, a hosszú élettartam jellemezte. Bevált gyakorlat volt, hogy a javításhoz szükséges alkatrészeket részben bontókból szerezték be. Ma ez azzal jár, hogy megszűnik a szavatosság. Az autókat nem 2-3 évenként váltogatták, sokáig ragaszkodtak szeretett „családtagjukhoz”. Beszédes tény, hogy a valaha 1 millió mérföld (1.760 ezer km) felett teljesített 15 típusból 10 példány XX. századi konstrukció, ami arra utal, hogy a tulajdonosok nagy becsben tartották az tulajdonukat és nagyobb figyelmet fordítottak a karbantartásra. 4. Az autók súlya, teljesítménye is igazodott a közlekedési körülményekhez. Példaként érdemes megemlíteni, hogy az Opel Kadettet, amelyet 1962-ben 700 kiló vasból építették. A 2009-es Astrához már 1373 kilogramm acél kellett, ami 90%-os súlytöbblet. Még meglepőbb képet kapunk, ha a teljesítményt hasonlítjuk össze. Az emelkedés 123%-os! Nem feltétlenül indokolt a teljesítmény hajszolása akkor, amikor az autópályákon a sebességkorlátozás 130 km/óra, a városi zsúfolt forgalomban pedig araszolgatunk. A törvénytisztelő vezetők soha nem tudják kiélvezni autójuk 180, 200 km/órás csúcssebességét. 5. Az autók hossza esetében minden centi számít a zsúfolt városi forgalomban. Láthatjuk, a 60-as évek kisautóihoz képest a mai típusok utódainak méretei már egy nagyobb, szinte középkategóriába sorolhatók. (A Kadett A típus 3.923 centiméteres hosszát a 2009-es utód esetében 25 centivel növelték). A trend üdvözítő, mert mindez az utastér komfortjának javulásával jár, ugyanakkor hátrányos a zsúfolt forgalomban. Megfigyelhetjük, hogy a kisautó kezd kiveszni a gyártók kínálatából, mert a csupasz autó alapárához képest kütyükkel elhalmozva tetemes, akár 20-40%-os többletköltséget eredményez, s ez rontja a kiskocsik versenyképességét. 6. Az alapváltozatok minden észszerű, kiegészítő felszerelést tartalmaztak. A fejlesztések a menetbiztonságot és kényelmet is szolgálják. De biztos, hogy szükség van ennyi kütyüre napjaink autójában? Néhány nélkülözhető példát említve: gombnyomásra nyíló csomagtér, tolatóradar, internetkapcsolat, fűthető masszázsülés stb. Ezek is többletenergiát és nem elhanyagolható többletköltséget igényelnek, nem beszélve a hibaforrásról. A luxust könnyű megszokni, ennél csak leszokni nehezebb. Nem kötelező bedőlni a reklámoknak, próbáljunk ellenállni a kísértésnek. Ha egy múltbéli autó leállt az országúton, a sárga angyal könnyedén elhárította a hibát. Arra is volt példa, hogy a Trabant motorját az út mellett cserélték ki. Egy mai autócsodával ilyen esetben többnyire az autómentés a megoldás. Még a legegyszerűbb izzócsere is speciális szerszámot igényel. 7. A 60-as években nagy dolognak számított, ha egy család megvehette az első autóját. A döntés harmonizált az igényekkel. Ezzel szemben napjaink jóléte azt eredményezte, hogy egy család akár 3-4 autót is birtokol. A gond az, hogy manapság a SUV-ok nélkül nem élet az élet. Szerintem pont ez a kategória, amely minden észszerűséget nélkülöz, hacsak a tulaj életviteléhez nem elengedhetetlen a rossz útviszonyokat leküzdve a terepen való közlekedés. A SUV-ok életük során minimum 500 kg plusz terhet cipelnek az ezzel járó többlet fogyasztással. A fiatalok körében nem az a dilemma, hogy milyen autót vegyen, hanem az első adódó alkalommal az összekuporgatott forintjaiból megvegye első autóját. Ez leginkább egy menőző típus, ami az életfelfogással jár. 8. A fajlagos üzemanyag fogyasztás és károsanyag kibocsátás tekintetében sem kell szégyenkezni a 60-as évek autóinak. A sprintmonitot.de weblapon csemegézve a már korábban hivatkozott Opel Kadett / Astra adatait vettem szemügyre. Ez alapján a 1962-es, 1100 köbcentis Kadettek átlagos gyakorlati fogyasztása 7.25 l/100 km, a 2009-es 1400-as Astráé 7.61 l/100 km. A Kadett meglepő eredménye a kisebb hengerűrtartalmú motor adottsága. A mai autók egyre növekvő teljesítménye a belsőégésű motorok fejlődésének tudható be. A vezetők a sebességkorlátozások miatt a padlógázzal való előzésekkel élhetnek szenvedélyüknek. A felgyorsult életvitel velejárója a dinamikus vezetési stílus, ami többletfogyasztással is párosul. Talán a fajlagos szén-dioxid kibocsájtás mértéke az egyetlen paraméter, amely rosszabb a 60-as évek autóinál. (Opel Kadett A kb. 180 g/km, Astra 120 g/km). Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a hat évtizedes fejlesztési tapasztalatot és a katalizátorok használatát napjaink gépkocsija esetében. Összegezve kijelenthetjük, hogy hajlamosak vagyunk elhinni a marketing által sugallt érvet, miszerint az elektromos vagy hibrid autó az üdvözítő, környezettudatos megoldás. Ez csak addig igaz, amíg a lokális energiafelhasználást, káros anyag kibocsájtást vizsgáljuk. Figyelmükbe ajánlom Karlovitz Kristóf szakíró zéro emisszióra ösztökélő intelmeit. https://www.autoszektor.hu/hu/content/gondolatjel-elengedni-az-autot Ha tetszett a cikk, érdemes ezeket is elolvasni: https://www.autoszektor.hu/hu/content/gondolatjel-vegyunk-vissza-egy-kicsit https://www.autoszektor.hu/hu/content/fiat-600-d-multipla-az-uttoro-egyteru https://www.autoszektor.hu/hu/content/tuk-tuk-aminek-nincs-ki-negy-kereke További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!