A NASA Space Launch System (SLS) hordozórakétájának startját itthoni idő szerint ma a 14:33 és 16:33 közötti indítási ablakban tervezik a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából. Orrkúpjában szállítja a Hold körüli útra induló Orion űrhajót az EK dózismérőivel a fedélzetén. A küldetés során a magyar kutatók dózismérői kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak majd a kozmikus sugárzási térről a későbbi emberi személyzetet szállító űrhajók, a Hold körüli pályán keringő űrállomás és a holdbázis létrehozásához. "Hosszú évek előkészületei, megannyi elhalasztott start, meghosszabbított határidő és a költségvetési terv többszöri újragondolása után készen áll az a rendszer, amely lehetővé teszi az első tesztrepülést (Exploration Mission-1) az Orion számára" - írták. Mivel a Földtől távoli kozmikus környezetben dolgozó űrhajósok egészsége elsődleges fontosságú, ezért a tesztek során kiemelt figyelmet kap a sugárvédelem. Miként a korábbi Matroshka-küldetésekben, a cél ez esetben is a különböző szövettípusokban elnyelt sugárzás mennyiségének és minőségének megállapítása, és ezáltal az űrhajóban utazó személyzetet érő sugárterhelés felmérése. A közleményben megjegyezték, hogy a kozmikus sugárzás detektálásában négy évtizedes tapasztalata van az EK Űrkutatási Laboratóriumának.   Mint írták, az optimális sugárvédelmi árnyékolás, a megfelelő dóziskorlátok kidolgozása, a bőrt, valamint a belső szerveket érő sugárterhelés összefüggéseinek megértése kulcskérdés az emberes küldetések tervezése során.     Nem új keletű ötlet, hogy az űrhajósokat kívül-belül érő ionizáló sugárzást a valóságot jól modellező bábu segítségével vizsgálják. Emberi koponyát imitáló fantommal már a 90-es években is végeztek méréseket a NASA űrsiklóin, majd a Mir űrállomáson. Felidézték, hogy az EK kutatói is részt vettek abban a lényegesen részletgazdagabb fantomot használó kísérletsorozatban, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából a Német Repülési és Űrrepülési Hivatal (DLR) koordinált. A Matroshka-program fantomjának lágy szövetei és tüdeje testszövetazonos, kis sűrűségű poliuretánból készültek, és a bábu valódi emberi csontokat is tartalmazott. A kutatók több száz mérési pozíciót alakítottak ki rajta aktív (energiaellátást igénylő) és passzív (utólagos kiértékeléssel elemezhető) detektorok számára, majd 2004 és 2011 között a Nemzetközi Űrállomáson kívül, valamint - különböző modulokban - belül is végeztek méréseket. Az Orion űrhajón tervezett Matroshka AstroRad sugárzási kísérletet szintén a DLR vezeti az ESA megbízásából. Dózismérőikkel részt vesznek benne több ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, az Egyesült Államok és Japán - kutatói, akik már tapasztalatot szereztek hasonló típusú mérésekben. A kísérlet során alkalmazott bábukkal kapcsolatban lényeges különbség, hogy a MARE-fantomok női testet imitálnak. Biológiai és sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható a különbség a két nem szöveti és szervi felépítésében, emiatt az új eredmények hiánypótlók lesznek. A misszió során két teljesen azonos - Helga és Zohar névre keresztelt - fantomot helyeznek majd el az egymás melletti ülésekben, melyek közül az egyik (Zohar) az AstroRad elnevezésű sugárvédelmi mellényt is viseli majd. A Nemzetközi Űrállomáson már tesztelték a mellényt, de a Hold körüli térség kitettsége egyedi körülményeket teremt, így a most tervezett kísérlet hasznos új információkkal szolgálhat. A kutatók a fantomok belsejében kialakított 1400 szenzorpozíció mellett a mellény külső felületén is végeznek majd méréseket, így egyértelműen láthatóvá válik, hogy az milyen mennyiségű és minőségű sugárzástól védi meg a viselőjét. Az Apollo-küldetésekből meglehetősen kevés és kezdetleges szabályozások mellett rögzített dozimetriai adat áll rendelkezésre, ezért igen fontosnak ígérkeznek a MARE kísérlet mérései. A részt vevő kutatócsoportok a DOSIS-3D kísérletsorozat keretében több mint tíz éve végeznek méréseket a Nemzetközi Űrállomás Columbus moduljában. Kialakítottak egy olyan mérési összeállítást, amelynek alkalmazásával egyidejűleg több különböző típusú passzív dózismérővel detektálható a kozmikus sugárzás. Többek között ezt a termolumineszcens dózismérőket és szilárdtest-nyomdetektorokat tartalmazó összeállítást fogják alkalmazni az Orion űrhajóban elhelyezett fantomok testfelületén, valamint a sugárvédelmi mellény alatt és felett. A szilárdtest-nyomdetektorok a nagyobb energia leadásra képes részecskéket - ilyenek a protonok és a szupernóva-robbanások során szétrepülő, közel fénysebességgel száguldó atomok - regisztrálják látható felületi roncsolás formájában, míg a termolumineszcens detektorok a kisebb energialeadású részecskékre - a gamma-sugárzásra, illetve az űrhajó falából kilökött neutronokra - érzékenyek. Ezeket a detektorokat a küldetés végén a földi laboratóriumban értékelik ki a kutatók. A közlemény szerint a 42 napos kísérlet eredményeiből megtudhatjuk majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az Orion űrhajóban, és mennyire hatékony az AstroRad sugárvédelmi mellény. "Mindezeket az információkat a legmodernebb aktív (elektronikus) dózismérők és több más fedélzeti műszer adataival kiegészítve olyan tudásra tehet szert az emberiség, amely nagyban hozzájárul a további Artemis küldetések biztonságos kivitelezéséhez"- írták. A közlemény szerint az EK a következő küldetésekben is részt vállal, a Gateway űrállomáson is ott lesznek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A teljes körű karbantartást magyar szakemberek végzik a cég idén márciusban átadott új hangárjában - írja az MTI. (Fotó: MTI/Lakatos Péter) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mitől lesz egy autó igazán biztonságos. Fontos kérdés, hogy ki van biztonságban? Az EuroNCAP külön értékeli az autók biztonságosságát a felnőtt és a gyerek utasok számára és igen eltérő eredményeket kapunk, ha ezeket külön nézzük. A sofőr szempontjából 2022-ben a legbiztonságosabb autók a Volkswagen Taigo és a Volkswagen Polo. Mind a kettő 94 százalékos eredményt ért el az NCAP tesztjén, ami különösen azt figyelembe véve szép eredmény, hogy mindössze 10 autó ért el 90 százalék feletti eredményt az utóbbi öt évben. Ezek sorrendben: Volkswagen Taigo, Volkswagen Polo, Mercedes-Benz C-osztály, Cupra Born, Volvo C40 Recharge, Lexus NX, Mercedes-Benz Citan Tourer, Mercedes-Benz T-Class, Volkswagen Multivan és a KIA EV6. Ami az értékelések másik végletét illeti, az utóbbi 5 évben a Peugeot 308 és a Toyota Aygo X teljesített a leggyengébben, mindkettő 78 százalékos eredményt ért el az NCAP tesztjén. Ha a gyerekek védelmét nézzük, az idei év legmagasabb pontszámát Mercedes-Benz Citan Tourer és a T-Class kapta, mindkettő 93 százalékos eredményt ért el ezen a teszten. Ez azért is kiemelendő, mert csak ez a két modell ért el 90 százalék feletti eredményt, a harmadik Volkswagen Multivan már csak 89%-ot ért el. Ha figyelembe vesszük az utóbbi 5 évet, találunk néhány meglepetést. 2017 óta a legjobb eredményt a felnőtt utasok biztonságának szempontjából a Mazda CX-30 érte el 99%-os eredménnyel 2019-ben. Jár a dícséret a Mazdának, ugyanis 2019-ben a második helyet szintén az ő termékük, a Mazda 3 szerezte meg 98 százalékos eredménnyel, amit az utóbbi 5 évben mindössze 1-2 másik autó tudott elérni. Ha az utóbbi 5 év leggyengébb eredményét keressük, azt a Renault Zoé érte el 43 százalékos eredménnyel, ami nulla csillagot jelentett az NCAP értékelése szerint. Csillag nélkül korábban csak a Fiat Panda és a Fiat Punto maradt. Ami a gyermekek védelmét illeti, az utóbbi öt év legjobb eredményei az idei évből érkeztek: a Mercedes-Benz Citan Tourer és a T-Class egyaránt 93 százalékos eredményt ért el ezen a teszten. Az EuroNCAP tesztek bár sokat mondanak, nem feltétlenül érdemes mindenáron hallgatni az eredményeikre. A tesztjeik gyakran változnak, így egy autó, ami 5 évvel ezelőtt öt csillagos eredményt tudott elérni, mára lehet, hogy csak 3 csillagot kapna, mert az NCAP tesztjei elvárják a legmodernebb biztonsági technológiák egy részének alkalmazását. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!