Az első Volvo motorral szerelt Geely autót a 2019-es modellév keretében 2018 második felében mutatják majd be. Az értesülések szerint a Volvo először a kisautók számára kifejlesztett 1,5 literes turbó benzinmotorját, majd a 2,0 literes turbó benzinmotorját adja át a Geelynek, illetve a későbbiekben a Geely átveszi saját márkájához a Volvóval létesített közös vállalata, a Lynk & Co. által kifejlesztett személygépkocsi platformot is. "A Volvo Cars és a Geely Group közös vállalati szerződése értelmében minden meglévő és a jövőben kifejlesztendő technológiát egyaránt használhat a Volvo, a Geely Auto és a Lynk & Co." - közölte a Volvo szóvivője.  A Geely Group pénteken bejelentette, hogy a technológiai együttműködés elmélyítése érdekében a Geely és a Volvo közös vállalatot hozott létre GV Automobile Technology Co. néven a fejlesztések és beszerzések összehangolására. A közös vállalat teszi lehetővé, hogy a Geely, a Volvo és a Lynk & Co. formálisan is megoszthassák egymással fejlesztési eredményeiket és összehangolhassák beszerzéseiket. Autóipari elemzők attól tartanak, hogy a technológiai együttműködés elmélyítése a kínai anyavállalattal "felhígítja" a Volvo márka imázsát.  Hakan Samuelsson, a Volvo Cars vezérigazgatója szerint viszont a márkák éles elválasztásának következetes hangsúlyozásával ezt el lehet kerülni még akkor is, ha a technológiákat megosztják egymással. A Reuters hírügynökségnek egy korábban adott interjúban a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Volvo számára a szorosabb együttműködés nagyobb fejlesztési forrásokat és hatékonyabb beszerzési lehetőségeket jelent, illetve lehetővé teszi számára az új technológiai eredmények bevezetésének a felgyorsítását, például az elektromos járművekhez kapcsolódó fejlesztésekét.

A világ második legnagyobb autógyártója pénzügyi évének első negyedében 574,29 milliárd jen működési eredményt ért el, ami 10,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 642,23 milliárd jennél. Elemzők átlag 538,3 milliárd jenre számítottak.  Az értékesítési árbevétel 7 százalékkal 7047 milliárd 606 millió jenre növekedett az április-júniusi időszakban, amikor is 2 millió 590 ezer járművet (Toyota, Daihatsu és Hino) értékesítettek. Ez 61 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit.  A Toyota nettó profitja 613,05 milliárd jen lett, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 552,46 milliárd jent. Az egy törzsrészvényre jutó tiszta nyereség 205,05 jenre emelkedett az egy évvel korábbi 181,12 jenről. A gyengébb japán jenre hivatkozva a Toyota felfelé módosította korábban kiadott éves eredmény prognózisát. Működési eredménye eszerint a korábban jelzett 1600 milliárd jen helyett 1850 milliárd jen lehet, ami azonban még így is 7,2 százalékkal kevesebb az előző évi 1999 milliárd jennél.  A folyó pénzügyi évre vonatkozó átlagos devizaárfolyam előrejelzését dollárban 105 jenről 110 jenre, euróban 115 jenről 124 jenre emelte a Toyota. A gyengébb jen azt jelenti, hogy a Toyota járművei versenyképesebbek a külföldi piacokon, és a repatriált nyereség jenben számolt értéke növekszik.

A baleset Bruck an der Leitha térségében történt, innen Bécs felé áll a forgalom, a kocsisor hossza 16 kilométer. Budapest felé az óriási torlódás miatt megnövekedett menetidővel számolhatnak az ausztriai munkából hétvégére hazatérő magyarok. 

A Ford kétszer hódította meg a világot. Először alapító zsenijének, a társadalmi igazságosság egyik világhírű élharcosának Henry Fordnak az irányításával. Mint ismeretes, ő volt az, aki nagyüzemi méretekben először alkalmazta az autógyártásban a futószalagot. Ma már evidensnek tűnik, de akkoriban, száz évvel ezelőtt még forradalmi gondolatnak számított, hogy az autók gyártása során ne minden munkás készítsen el egy egész járművet, hanem részfeladatokra osszák az összeszerelést és ezzel gyorsabbá, hatékonyabbá, olcsóbbá tegyék a járműgyártást. A Ford azonban még egyszer meghódította a világot, igaz második alkalommal a hetvenes évek közepén nem idősebb Henry Ford, hanem legidősebb unokája, Henry Ford II. irányításával, és nem Amerikából hanem Európából. Ifjabb Ford elindított egy eleinte titkos "Bobcat" fedőnevű projektet, amelynek lényege az volt, hogy készüljön egy vonzó, takarékos, kényelmes és az európai Ízlést tükröző kisautó Ford márkanéven. Mai szemmel ugyebár enyhén szólva sem tűnik forradalmi gondolatnak az, hogy egy nagy autógyártó készítsen kis autókat. A hetvenes évek azonban merőben más volt. Képre kattintva galéria nyílik! Az újra és újra megismétlődő, kisebb-nagyobb olaj válságok ébresztették fel a gondolatot: mi lenne ha nem sok ezer köbcentis óriási autókkal közlekedne mindenki. Ennek az ötletnek a megvalósulását 1976-ban úgy nevezték el, hogy Ford Fiesta. Az azóta világhódító utat bejárt kisautó első - és egyébként egyik legszebb generációját Spanyolországban, Angliában és Németországban kezdték gyártani. Ez volt a legendás amerikai Ford első világsikerű európai autója.  A világsikert persze Európai népszerűség előzte meg. Olyan vetélytársakat utasított maga mögé az öreg kontinens számos országában, mint a Fiat 127, a Renault 5, az Austin Metro vagy éppen a Volkswagen Polo. A nagysikerű kisautó 1995-től készült negyedik generációja aztán kilépett Európából a világpiacra. Igaz, sok helyen nem Ford néven, ugyanis ekkor a Ford és a Mazda között elsősorban pick-upok gyártására született szövetség "melléktermékeként" Mazda 121 néven, sőt, néhány helyen Mazda Soho néven is árulták. És megkezdődött a braziliai, dél-afrikai gyártás is.  Képre kattintva galéria nyílik! Ekkortájt egyébként a Fiesta designja egy kicsit idejemúlttá, elöregedetté vált. Valószínűleg érezték ezt a Fordnál is, mert 2007-ben a Frankfurti Autószalonon Ford Verve néven mutatták meg azt a nagysikert aratot, designos és jövőbe mutató koncepció autót, amit a mind máig talán legsikeresebb hatodik generációs Fiesta követet. Ezt az autót már gyártották Kínában, Mexikóban, Vietnámban, Indiában, Venezuelában, Braziliában és Oroszországban is. A világautóvá lett trendi kis európai Ford azonban ekkor még nagyobbat lépett. Ebben az időszakban hírdették meg a világgazdaságban nehéz időket átélt és amerikai közlekedés biztonsági botrányok miatt megtépázott tekintélyű autógyártónál, az úgynevezett "One Ford" koncepciót. Ennek lényege az volt, hogy a kék oválos autógyár, a lehető legnagyobb mértékben egységesíti globális modell palettáját. Ennek a máig érvényes koncepciónak a keretében érkezett például Európába a Ford Mustang és ugyan ennek nyomán hajózhatott át Amerikába a Ford Fiesta. Így lett tehát a legnagyobb amerikai Ford legenda a Mustang egy kicsit európai és minden idők legsikeresebb európai Fordja a Fiesta egy kicsit amerikai.  Néhány héttel ezelőtt érkezett meg Magyarországra a Fiesta 7, amelynek feladata nem más, mint az immáron az egész bolygón jól csengő tipus nevet tovább öregbíteni. Ennek érdekében a Ford minden idők legtöbb díjat motorjával az 1000-es és 1500-ös ecoboost benzin motorokkal bocsájtotta útjára a Fiestát, amelyből hamarosan megjelenik a Ford luxus márkájának a Vignale-nak a limitált szériás verziója és természetesen hamarosan itt van az ST verzió is, amely két betű mindenhol a világon megdobbantja a sport autó rajongók szívét.